Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 2000. július-szeptember (105. évfolyam, 7-9. szám)
2000-07-01 / 7. szám
In memóriám IVÁNYI ISTVÁN (1937-2000) A Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársai - a hozzátartozók gyászában osztozva - szomorú szívvel vettek végső búcsút Iványi Istvántól, a hivatal volt elnökétől, aki 2000. július 5-én csendesen elhunyt. Iványi Istvánt egész szakmai pályafutása a magyar iparjogvédelemhez kötötte, s annak meghatározó személyiségévé tette. 1937. augusztus 24-én született Kaposváron. Somogyjádi általános iskolai és kaposvári gimnáziumi tanulmányait követően gépészmérnöki oklevelet, később villamosmérnöki diplomát szerzett Budapesten. Az egyetem elvégzése után egyéves mérnöki gyakorlattal, 1962-ben lépett be az akkori Országos Találmányi Hivatalhoz, s - harmincöt esztendő elteltével - 1997-ben innen, a Magyar Szabadalmi Hivatalból vonult nyugállományba. A hivatali ranglétrát bejárva, szabadalmi elbírálóként alapozta meg szakmai ismereteit az iparjogvédelmi hatósági munkában. Pályája kezdetén még az első (az 1895. évi) szabadalmi törvényt alkalmazták, s a szakmát a legkiválóbb tekintélyektől tanulhatta. Hamarosan megszerezte a szabadalmi ügyvivői képesítést 1970-től osztályvezető-helyettes, illetve osztályvezető; 1974-ben nevezték ki az akkor alakult Villamos- és Műszeripari Szabadalmi Osztály vezetőjévé. Ezen megbízatása mellett 1977-től főosztályvezető-helyettes. 1980-tól az Iparjogvédelmi, majd a Szabadalmi és Védjegy Főosztály vezetője. 1983-ban a Hivatal elnökhelyettesévé nevezték ki. Iványi István 1990-ben érkezett szakmai pályafutásának csúcsára, amikor a Hivatalnak a rendszerváltást követő első elnökévé nevezték ki. Elnöki működésének idején s a vezetésével olyan máig ható folyamatok kezdődtek a Hivatalban és az iparjogvédelem fejlesztésében, mint- az új, harmonizált nemzeti törvények megalkotása (elkészült a használati mintaoltalmi és a mikroelektronikai topográfia-oltalmi törvény, megkezdődött a szabadalmi kodifikáció és a szabadalmi ügyvivői működés újraszabályozása);- új nemzetközi egyezmények létrejötte, illetve előkészítése a Szellemi Tulajdon Világszervezte, valamint a GATT keretében;- az európai szabadalmi egyezményhez való magyar csatlakozás előkészítésének megkezdése, valamint a kétoldalú és regionális iparjogvédelmi kapcsolatok megújítása;- a hatósági munka szervezeti és informatikai korszerűsítésének, valamint a személyi állomány megerősítésének, szakmai és nyelvi továbbképzésének elindítása;- a hivatali székház rekonstrukciója stb. Iványi István elnöki tevékenysége során - felkészült és határozott vezetőként - a folyamatosságot és a változás szükségességét egyaránt szem előtt tartotta. Elnöki megbízatásának lejártát követően, 1993-tól a Hivatal Innovációs Főosztályának vezetőjeként töretlen erővel és eredményességgel látta el feladatait. Nyugállományba vonulását követően - évtizedes tapasztalataira alapozva - szabadalmi ügyvivői gyakorlatot folytatott. Pályafutása során - iparjogvédelmi alapművek szerzőjeként és oktatóként — generációkat nevelt a hivatás tiszteletére. Emlékezetesek pl. a szabadalmazhatóságról írt elemző gondolatai. Munkásságának részeként éveken keresztül volt a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő felelős szerkesztője, valamint a Találmányi Szakértői Testület elnöke. Iványi Istvánt, korábbi elnökét a Magyar Szabadalmi Hivatal saját halottjának tekinti. A hozzátartozók, a kollégák és a barátok 2000. július 19-én, mély részvéttel kísérték utolsó útjára az Óbudai temetőben.
