Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1999. január-március (104. évfolyam, 1-3. szám)

1999-01-01 / 1. szám

XVIII 1999/1 -SZKV utal, melynek révén az írásos nyilvánosságra hozatal tartalma a közön­ség számára hozzáférhetővé vált, és ha ez a közönség számára való ren­delkezésre bocsátás a nemzetközi benyújtás napja előtt történt, a nem­zetközi kutatási jelentésben ezt a tényt és megtörténtének időpontját kü­lön fel kell tüntetni, amennyiben az írásbeli nyilvánosságra hozatalt a nemzetközi bejelentés benyújtási napjával azonos napon, vagy azt kö­vetően bocsátották a közönség rendelkezésére. c) Minden közzétett bejelentést, valamint minden olyan szabadalmat, amelynek közzétételi időpontja azonos, vagy későbbi, de amelynek be­nyújtási napja - vagy adott esetben az igényelt elsőbbség napja - koráb­bi, mint a nemzetközi kutatás tárgyát képező nemzetközi bejelentés be­nyújtási napja, és amely - ha a nemzetközi benyújtás napja előtt került volna közzétételre - a 15. cikk 2. bekezdése szerinti vonatkozó technika állásának részét képezné, külön meg kell említeni a nemzetközi kutatási jelentésben. 33.2 Azok a területek, amelyekre a nemzetközi kutatást ki kell ter­jeszteni a) A nemzetközi kutatást mindazokra a műszaki területekre ki kell terjeszteni, amelyek a találmány tárgyára vonatkozó anyagokat tartal­mazhatnak, és az ilyen anyagokat tartalmazó dokumentáció minden osz­tályában el kell végezni. b) Következésképpen a kutatásnak nemcsak arra a műszaki területre kell vonatkoznia, ahová a találmány besorolható, hanem az analóg terü­letekre is, osztályozásuk figyelembevétele nélkül. c) Azt a kérdést, hogy adott esetben mely műszaki területeket kell analógoknak tekinteni, annak megvilágításában kell tanulmányozni, ami a találmány működése vagy hasznosítása szempontjából okvetlenül lényegesnek tűnik, és nemcsak a nemzetközi bejelentésben kifejezetten megjelölt sajátos funkciók alapján. d) A nemzetközi kutatásnak mindazokra az elemekre ki kell terjednie, amelyeket általában az oltalmazni kért találmány elemeivel - azok va­lamennyi vagy néhány jellemzője tekintetében - egyenértékűnek ismer­nek el, még ha a nemzetközi bejelentésben leírt találmány részleteiben el is tér. 33.3 A nemzetközi kutatás iránya a) A nemzetközi kutatást az igénypontok alapján kell elvégezni, kellő figyelemmel a leírásra és (ha vannak) a rajzokra, valamint különös te­kintettel a találmányi gondolatra, amelyre az igénypontok vonatkoznak. b) Amennyire lehetséges és ésszerű, a nemzetközi kutatás terjedjen ki a teljes tárgyra, amelyre az igénypontok irányulnak vagy amelyre mó­dosításuk után ésszerűen irányulhatnak. 34. Szabály Minimumdokumentáció 34.1 Meghatározás a) A 2. cikk (i) és (ii) pontjaiban szereplő meghatározások nem al­kalmazhatók a jelen Szabállyal kapcsolatban. b) A 15. cikk 4. bekezdésében említett dokumentáció („minimum­dokumentáció”) a következőkből áll: (i) a c) pontban meghatározott „nemzeti szabadalmi iratok”; (ii) a közzétett nemzetközi bejelentések (PCT), közzétett regionális szabadalmi bejelentések és regionális találmányi szerzői tanúsítványos bejelentések, valamint a közzétett regionális szabadalmak és regionális találmányi szerzői tanúsítványok; (iii) a nem szabadalmi irodalom olyan más elemei, amelyekben a nemzetközi kutatási szervek állapodnak meg és amelyeket a Nemzetkö­zi Iroda a rájuk vonatkozó első megállapodás után, valamint minden egyes módosításuk után jegyzékben tesz közzé. c) A d) és e) pontokban foglaltak fenntartásával „nemzeti szabadalmi iratoknak” tekintendők: (i) az egykori német Reichspatentamt által, valamint az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Ja­pánban, Svájcban (csak a német és francia nyelvű) és az egykori Szov­jetunióban 1920 óta engedélyezett szabadalmak; (ii) a Német Szövetségi Köztársaságban és az Orosz Föderációban engedélyezett szabadalmak; (iii) amennyiben vannak, az (i) és (ii) alpontokban említett országok­ban 1920 óta közzétett szabadalmi bejelentések; (iv) az egykori Szovjetunióban engedélyezett találmányi szerzői ta­núsítványok; (v) a Franciaországban engedélyezett hasznossági tanúsítványok, va­lamint az ilyen tanúsítványok iránti közzétett bejelentések; (vi) bármely országban 1920 után engedélyezett szabadalmak, amennyiben angol, francia, német vagy spanyol nyelven szövegezték azokat és nem tartalmaznak elsőbbségi igényt, valamint az ilyen szaba­dalmak iránti, 1920 után közzétett bejelentések, feltéve, ha a kérdéses ország nemzeti hivatala különválasztja ezeket a szabadalmakat és beje­lentéseket, és azokat minden egyes nemzetközi kutatási szerv rendelke­zésére bocsátja. d) Ha valamely bejelentést egy vagy több ízben ismételten közzétesz­­nek (például valamely Offenlegungsschriftet Auslegeschrift-ként), a nemzetközi kutatási szerv nem köteles annak minden változatát doku­mentációjában megőrizni, vagy bármely nemzetközi kutatási szervnek jogában áll, hogy ezekből csupán egy változatot őrizzen meg. Egyéb­ként, ha valamely bejelentést elfogadnak és utóbb arra szabadalmat vagy (Franciaországban) hasznossági tanúsítványt engedélyeznek, egyetlen nemzetközi kutatási szerv sem köteles dokumentációjában mind a beje­lentést, mind a szabadalmat vagy hasznossági tanúsítványt (Franciaor­szág) megőrizni; ennek folytán minden nemzetközi kutatási szervnek jo­gában áll, hogy irattárában vagy csak a bejelentést, vagy csak a szaba­dalmat, illetve hasznossági tanúsítványt (Franciaország) tárolja. e) Minden olyan nemzetközi kutatási szerv, melynek ajapán, az orosz vagy a spanyol nem hivatalos nyelve vagy hivatalos nyelveinek egyike, jogosult arra, hogy dokumentációjában mellőzze Japán, az Orosz Föde­ráció és az egykori Szovjetunió szabadalmi dokumentációs anyagait, va­lamint a spanyol nyelven készített szabadalmi iratokat, amelyekről an­gol nyelvű kivonatok általában nem állnak rendelkezésre. Ha a jelen Végrehajtási Szabályzat hatálybalépése után angol nyelvű kivonatok ál­talában rendelkezésre állnak, az ilyen kivonatokra vonatkozó anyagokat fel kell venni a dokumentációba, éspedig attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor az említett kivonatok általában rendelkezésre állnak. Ha az angol nyelvű kivonatok szolgáltatásában fennakadások állnának elő azokon a műszaki területeken, amelyek vonatkozásában an­gol nyelvű kivonatok korábban általában rendelkezésre álltak, a Köz­gyűlés megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a vonatkozó műszaki területeken az említett szolgáltatásokat haladéktala­nul állítsák helyre. f) A jelen szabály alkalmazásában azok a bejelentések, amelyeket csupán betekintés céljából bocsátanak a közönség rendelkezésére, nem tekintendők közzétett bejelentéseknek. 35. Szabály Az illetékes nemzetközi kutatási szerv 35.1 Egyetlen nemzetközi kutatási szerv illetékessége A 16. cikk 3. bekezdése b) pontjában említett megállapodás értelmé­ben minden egyes átvevő hivatal köteles a Nemzetközi Irodát tájékoz­tatni arról, hogy mely nemzetközi kutatási szerv illetékes a hozzá be­nyújtott nemzetközi bejelentések kutatására; a Nemzetközi Iroda köteles ezt a tájékoztatást haladéktalanul közzétenni. 35.2 Több nemzetközi kutatási szerv illetékessége a) A 16. cikk 3. bekezdésének b) pontjában említett megállapodás értelmében bármely átvevő hivatal több nemzetközi kutatási szervet is megjelölhet (i) oly módon, hogy valamennyi ilyen szervet bármely nála benyújtott nemzetközi bejelentésre illetékesnek nyilvánít és a választást a bejelen­tőre bízza, vagy (ii) oly módon, hogy egy vagy több ilyen szervet a nála benyújtott nemzetközi bejelentések bizonyos fajtáira nyilvánít illetékesnek és egy vagy több más szervet a nála benyújtott nemzetközi bejelentések egyéb fajtáira nyilvánít illetékesnek azzal, hogy olyan nemzetközi bejelenté­seknél, amelyekre több nemzetközi kutatási szerv illetékessége lett meg­állapítva, a választást a bejelentőre bízza.

Next

/
Thumbnails
Contents