Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1997. április-június (102. évfolyam, 4-6. szám)

1997-04-01 / 4. szám

XLII

1997/4-SzKV

Az osztályozás egyrészt tartalmazza az osztályok jegyzékét (a termékeket 34, a szolgáltatásokat 8 osztályba sorolták), másrészt magában foglalja a termékek és a szolgáltatások betűrend szerinti felsorolását, osztályuk számának feltüntetésével. A jegyzéket időről időre felülvizsgálja a tagországok kormányainak képviselőiből álló szakértői bizottság. Az utolsó felülvizsgálat szerinti osztályozás 1992-ben lépett hatályba.

5. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének égisze alatt 1994-ben aláírt Védjegyjogi Szerződés elsősorban az eljárási szabályok egységesítésével és egyszerűsítésével segíti elő a védjegyoltalom több országban történő megszerzését és fenntartását.

A Szerződés a következő főbb újdonságokkal szolgál:

— megállapítja, hogy a tagállamok a védjegybejelentések milyen kellékeit írhatják elő és milyen adatok, igazolások benyújtását nem követelhetik meg;

— előírásokat tartalmaz a telefax útján történő hivatalos kommunikációra, a képviseletre, az aláírások alakiságaira;

— megszabja a bejelentési nap elismeréséhez szükséges és elégséges feltételeket;

— megköveteli, hogy a több osztályra kiterjedő árujegyzékkel rendelkező védjegybejelentés egységes, egyetlen lajstromozáshoz vezethessen;

— lehetővé teszi a bejelentés vagy a lajstromozás megosztását;

— előírja, hogy a tagállamok a több védjegyet érintő (képviseleti, tulajdoni stb.) változásokat egy kérelem alapján is vegyék tudomásul;

— rendelkezik a védjegyátruházással kapcsolatos eljárásról és alakiságokról, valamint szabályozza az oltalom időtartamát (azt tíz évben állapítva meg, lehetővé téve a megújítást - korlátlan számban - további tíz-tíz évre) és az oltalom megújításakor követendő eljárást (kizárva a lajstromozási feltételek ismételt vizsgálatát);

— megköveteli a tagországoktól, hogy a Párizsi Uniós Egyezménynek a csak az áruvédjegyekre vonatkozó rendelkezéseit a szolgáltatási védjegyekre is alkalmazzák;

— előírja a Nizzai Megállapodás szerinti osztályozás alkalmazását.

A Védjegyjogi Szerződéshez Szabályzat is kapcsolódik, amely - egyebek között - nemzetközi űrlapmintákat tartalmaz. Ha valamely beadvány megfelel az irányadó nemzetközi mintának, további követelményeket a tagországok hivatalai nem támaszthatnak e beadvánnyal szemben.

Magyarország aláírta a Védjegyjogi Szerződést. A szerződés egyes rendelkezéseinek azonban hatályos védjegyjogunk nem felel meg. Az új védjegytörvény hivatott az összhang megteremtésére. Célszerű, ha ezt követően - vagyis az új védjegytörvény hatálybalépése után - ratifikálja hazánk a Szerződést.

6. A Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott, eddig felsorolt sokoldalú nemzetközi szerződések mellett a védjegyjog szempontjából is nagy a jelentősége az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 1993-ban lezárult Uruguayi Fordulójában létrejött nemzetközi egyezménynek. A Kereskedelmi Világszervezet létesítéséről szóló „egyezménycsomag” egyik eleme ugyanis az az egyezmény, amely a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozza (Agreement on Trade- Related Aspects of Intellectual Property Rights, rövidítése: TRIPS). A magyar Országgyűlés az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény keretében kialakított, 1994. április 15-én, Marrakeshben aláírt sokoldalú kereskedelmi megállapodások megerősítéséről szóló 72/1994. (XII. 27.) OGY határozatával ezt az egyezményt is ratifikálta.

A TRIPS-egyezmény a Kereskedelmi Világszervezet létesítéséről szóló egyezményrendszer részeként időközben - a megfelelő számú ratifikáció összegyűltével - hatályba lépett.

A TRIPS-egyezmény a szellemi tulajdon mindkét területére - a szerzői jogra és az iparjogvédelemre egyaránt - kiterjed. Megállapítja a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó közös, általános alapelveket. Ezek közül újdonságnak számít, hogy a TRIPS-egyezmény a nemzeti elbánáson kívül a legnagyobb kedvezményes elbánás biztosítását is megköveteli a szellemi tulajdon területén. A nemzeti elbánás elve ugyanis csak azt írja elő, hogy a belföldieknek nyújtott előnyöket a külföldiek számára is biztosítani kell, de nem akadályozza meg, hogy a belföldieknek nem biztosított, de valamely külföldi ország állampolgárai számára megadott jogokat megtagadják más külföldi országok állampolgáraitól; a TRIPS-egyezmény 4. cikkében előírt legnagyobb kedvezményes elbánás révén ez a lehetőség kizárható.

Szintén valamennyi oltalmi formára közösen állapítja meg a TRIPS-egyezmény a szellemi tulajdonjogok megszerzésével, fenntartásával és érvényesítésével kapcsolatos eljárási követelményeket. E rendelkezések részletessége és nagy száma is tükrözi, hogy a hatékony, gyors eljárások, intézkedések szükségességére a TRIPS-egyezmény nagy súlyt helyez. A jogérvényesítéssel összefüggő eljárási követelmények közül különösen fontosak azok, amelyek a polgári eljárásban alkalmazható ideiglenes intézkedésekre, valamint a jogsértő árukkal szembeni vámhatósági intézkedésekre és a büntetőjogi szankciókra vonatkoznak.

A TRIPS-egyezmény az államok közötti, szellemi tulajdonnal összefüggő viták rendezésének új mechanizmusát is megteremti.

Az általános, közös rendelkezéseken túl az egyezmény a szellemi tulajdon különböző formáira speciális szabályokat is megállapít. A védjegyekre vonatkozóan rendelkezik az oltalmazható megjelölésekről, a védjegyoltalomból eredő jogokról (ezen belül szempontokat adva a védjegy közismertségének megállapításához), a védelmi idő minimumáról, a védjegyhasználati kötelezettségről, a licencia- és védjegyátruházási szerződésekről.

Hatályos védjegyjogunk összhangban áll a TRIPS-egyezmény védjegyekre vonatkozó speciális rendelkezéseivel, a törvényjavaslat mindazonáltal a tartalmi megfelelést még egyértelműbben kifejezi. A jogérvényesítés hatékonyságának biztosítását célzó eljárási követelmények egy részét azonban hatályos szabályozásunk és jelenlegi joggyakorlatunk még nem elégíti ki teljes mértékben. A törvényjavaslat e téren fontos változtatásokat irányoz elő.

7. Védjegyjogunk reformjának fő irányát az Európai Megállapodáson alapuló jogharmonizációs kötelezettségeink jelölik ki.

Az Európai Megállapodás 65. cikke értelmében Magyarország tovább javítja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét, hogy a Megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik év végére a Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű védelmet biztosítson, ideértve az ilyen jogok érvényesítéséhez szükséges hasonló eszközöket is. A 65. cikkhez fűzött közös nyilatkozat szerint a felek megállapodtak abban, hogy az Európai Megállapodás szempontjából a „szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon” az EGK Szerződés 36. cikkében foglaltakhoz hasonló jelentéssel rendelkezik, azaz - egyebek között - magában foglalja a kereskedelmi és szolgáltatási védjegyek védelmét.

A 65. cikknek ez a rendelkezése egyébként összhangban van a Megállapodásnak a jogszabályok közelítésére vonatkozó