Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1991. október-december (96. évfolyam, 10-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
1991/10 - SzKV 1803 jogi oltalmának igénye azért jelent meg, mivel egyrészt ezeknek az alkotásoknak a létrehozatala igen jelentős pénzügyi, műszaki és humán beruházást igényel, másolásuk viszont a beruházási költségek töredékéből elvégezhető, másrészt a szellemi tulajdon hagyományos formái, az iparjogvédelem és a szerzői jog nem nyújtanak a félvezető termékek térbeli elrendezése természetének megfelelő jogi oltalmat. A szabadalmi jog csak az alapgondolatukban új áramköri elrendezéseket védi, de nem oltalmazza a félvezető termékeknek az önmagukban ismert áramkörök változatain alapuló topográfiáit. A szerzői jog sem elégíti ki az oltalmi igényt, mivel az alkotás lényegadó vonása nem a kifejezési forma, hanem a félvezető termék elemeinek a funkció által indokolt elektronikai-célszerűségi elrendezése. Hasonlóképpen nem alkalmas a félvezető termékek belső szerkezetében egymás fölött lévő rétegek rajzolatának védelmére az esztétikai-ornamentális árukülsőkre szabott ipari mintaoltalom. A tisztességtelen versenyt tiltó törvényeknek a „szolgai másolás” megakadályozását célzó rendelkezései az előállító cég piaci jelenléte, illetve versenyhelyzet esetén elvileg alkalmazhatók, a védelem tárgyi, időbeli dimenziói azonban bizonytalanok. 2. A jelzett megfontolások alapján az iparilag fejlett országokban kialakult az integrált áramkörök, illetve a félvezető termékek térbeli elrendezésének (topográfiájának) „sui generis” szabályozása, amely a szellemi tulajdon új, speciális formáját hozta létre. Az USA 1984-ben, Japán 1985-ben fogadta el a félvezetők, illetve az integrált áramkörök jogi védelmére vonatkozó törvényét. 1986-ban az Európai Közösségek Tanácsa a nemzeti törvényhozások összehangolása céljából irányelveket fogadott el a félvezetők topográfiája oltalmáról (a továbbiakban: Közösségi irányelvek). Ennek nyomán az elmúlt években alkották meg a topográfiák oltalmára vonatkozó törvényeket számos nyugat-európai országban. A Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében 1989-ben fogadták el az integrált áramkörökre vonatkozó szellemi tulajdon oltalmáról szóló Washingtoni Szerződést (a továbbiakban: Washingtoni Szerződés). Az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezményhez kapcsolódóan folyamatban van a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő vonatkozásaira kiterjedő egyezmény tervezetének kidolgozása (a továbbiakban: GATT tervezet), amelynek során hangsúlyosan jelenik meg az integrált áramkörök, illetve félvezető termékek topográfiájának jogi oltalmával kapcsolatos elvárás. 3. A fentiek mellett a piacgazdálkodás megteremtésének követelményei is igénylik és időszerűvé teszik az integrált áramkörökre vonatkozó szellemi tulajdon védelméről szóló jogszabály megalkotását. Az oltalom hazai bevezetésénél a nemzetközi jogi helyzet egyértelmű tendenciáin kívül figyelembe kell venni a magyar gyártó ipar és a felhasználók helyzetét és érdekeit, valamint hazánk külgazdasági kapcsolatait is. A magyar gyártó ipart a hazai piacon nem korlátozza és érdekeit nem sérti a félvezetők, illetve integrált áramkörök jogi oltalmának bevezetése. A magyar gyártó iparnak és a felhasználóknak egyértelműen az az érdekük, hogy a világpiacon kapható legkorszerűbb integrált áramkörök hazánkban is elérhetők legyenek. Hazánk külgazdasági kapcsolataiban a félvezetők, illetve az integrált áramkörök oltalmának bevezetése előnyös, mivel elősegítheti a hazai félvezető iparral összefüggő külföldi beruházásokat és gyártási kooperációk kialakítását. A törvényjavaslat kidolgozása során mintaként elsősorban a Közösségi irányelvek, a Washingtoni Szerződés, a GATT tervezet és az NSZK szabályozása szolgált. 4. A fentieknek megfelelően a Javaslat az alábbi követelményeket tartja szem előtt: — A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma legyen összhangban a nemzetközileg elfogadott normákkal. — Az oltalom egyrészt feleljen meg a jelentős ipari országokban támasztott viszonossági feltételeknek, másrészt a viszonosság a külföldi bejelentők tekintetében is legyen követelmény. — Az oltalom lajstromozásához legyen kötve, mivel a külföldi országok többsége a jogbiztonság érdekében ezt alkalmazza. — Az eljárási és fórumrendszer legyen összhangban a szabadalmi szabályozással. — Az oltalom a törvény hatálybalépésénél korábban megkezdett hasznosítással szemben ne legyen érvényesíthető. — A szabályozás — a felesleges ismétlések elkerülése érdekében és az NSZK jogában is alkalmazott megoldásnak megfelelően — írja elő a szabadalmi törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását. 5. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma szellemi alkotáshoz fűződő alapvető jogokat érint, ezért a topográfia oltalmára vonatkozó szabályokat — a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. §-ának f) pontja értelmében — az Országgyűlésnek kell törvényben megállapítania. Az oltalommal összefüggő eljárások illetékeinek megállapításához szükség lesz az illetéktörvény megfelelő kiegészítésére.
