Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1991. október-december (96. évfolyam, 10-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
1804 1991/10 - SzKV RÉSZLETES INDOKOLÁS I. fejezet Az oltalom tárgya és tartalma Az 1. §-hoz A Javaslat szerint az oltalom tárgya a mikroelektronikai félvezető termék eredeti topográfiája, tehát az integrált áramkör elemeinek és összekötéseinek térbeli elrendezésében kifejeződő szellemi alkotás. Az oltalom tárgyának meghatározása összhangban van a Washingtoni Szerződéssel, illetve a GATT tervezettel. Az oltalom feltétele nem a szabadalmi jogban megkövetelt objektív újdonság, hanem a szerzői jogi jellegű szubjektív eredetiség. Ez az említett nemzetközi szabályozással összhangban akkor áll fenn, ha a topográfia saját szellemi alkotómunka eredménye, tehát nem egy másik topográfia utánzata, továbbá megalkotása idején nem szokásos az iparban. Az eredetiség azonban a szokásos részek elrendezésében is kifejeződhet. A 2-5. §-okhoz A Javaslat szerint a topográfia alkotója a szerző, és az oltalomra a szerzőnek vagy jogutódjának van igénye. Ha több személy alkotta a topográfiát, az oltalomra való jogosultság attól függ, hogy az alkotás közösen vagy egymástól függetlenül történt. Az első esetben az oltalom közösen illeti meg a szerzőket vagy jogutódjaikat, független alkotások esetén azonban — az eredetiség szerzői jogi jellegű követelményének megfelelően — az oltalom önállóan, párhuzamosan illeti meg a szerzőket vagy jogutódjaikat lényegében azonos alkotásaikra is. A Javaslat a jogterületen kialakult külföldi, illetve nemzetközi jogi szabályozással összhangban a külföldiek tekintetében nem az egyenlő elbánás elvét alkalmazza, hanem nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén teszi lehetővé az oltalom igénylését. A Javaslat garantálja a szolgálati topográfia szerzőjének díjazás iránti igényét. A Javaslat a személyhez fűződő jogok, az oltalmi igény és a szolgálati topográfiával összefüggő további részletek tekintetében a megfelelő szabadalomjogi szabályozásra utal. A 6. §-hoz A Javaslat az oltalom keletkezése tekintetében — az országok többségéhez hasonlóan — ajogbiztonság követelményét szem előtt tartva a lajstromozás elvét alkalmazza. Az oltalom visszahat a bejelentés napjára vagy — ha ez korábbi — a világon bárhol történt első nyilvános kereskedelmi célú hasznosítás kezdő napjára és az attól számított tíz év elteltével jár le. A Javaslat szerint az oltalmat a topográfia bármely országban történt első nyilvános hasznosításának kezdő napjától számított két éven túl nem lehet igényelni. A 7-8. §-okhoz A Javaslat az oltalom tartalmát a topográfia kizárólagos hasznosításában, illetve az arra vonatkozó engedély (licencia) adásában határozza meg. A hasznosítás fogalma a topográfiának a félvezető termékben való megtestesítése révén vagy másként történő kereskedelmi célú többszörözését, továbbá a topográfia vagy az azt megtestesítő félvezető termék kereskedelmi célú behozatalát és forgalombahozatalát öleli fel. Az oltalom terjedelmét — a szabadalmi igényponthoz hasonló meghatározás hiányában — a lajstromozott topográfia ábrázolása alapján kell megállapítani. Az oltalom kiterjed a topográfia önállóan használható eredeti részeire, tehát nemcsak a térbeli elrendezés, mint egész, hanem annak önállóan használható eredeti részei sem másolhatók, illetve hasznosíthatók a jogosult engedélye nélkül. Az oltalom kiterjed továbbá a topográfia előállítására szolgáló olyan eszközre (például a maszkra) is, amely tartalmazza a topográfiát, azt elválaszthatatlanul hordozza. A Javaslat a nemzetközi gyakorlattal összhangban határozza meg azokat az eseteket, amelyekre az oltalom nem terjed ki. Az oltalom a topográfiára, mint konkrét, térbeli elrendezési mintára vonatkozik. Nem foglalhatók le azonban a topográfia oltalma révén azok az elvek, eljárások, rendszerek, amelyek a topográfia koncepcionális alapját képezik, továbbá a félvezető termékben tárolt információk, amelyek más fejlesztők, gyártók számára is szabadon felhasználhatók maradnak. Nem terjed ki az oltalom a topográfia elemzési, értékelési vagy oktatási célú többszörözésére (ún. „mérnöki visszafejtés”) és az annak alapján alkotott eredeti topográfiára, amely — a szabadalmi jogtói eltérően — függő viszonyba sem kerülhet a fejlesztés kiindulópontját képező topográfiával. Az eredetiség követelményével összhangban az oltalom nem terjed ki a topográfiával azonos, de harmadik személy által attól függetlenül kifejlesztett topográfiára. Ez a 2. § (4) bekezdése szerint önállóan oltalom alá helyezhető. Az oltalom nem terjed ki továbbá a jogosult által vagy hozzájárulásával forgalombahozott topográfia, illetve az azt tartalmazó félvezető termék behozatalára és további forgalombahozatalára (jogkimerülés). Ez azt jelenti, hogy a jogszerűen megvásárolt termék behozatala vagy további forgalombahozatala ellen a jogosult az oltalom alapján nem léphet fel.
