Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesító, 1986. január-június (91. évfolyam, 1-6. szám)
1986-01-01 / 1. szám
10 SZABADALMI KÖZLÖNY 91. ÉVF. 1986. ÉV 1. szám Az is megállapítható, hogy a fejlett ipari országok többségében a legköltségesebb az oltalom megszerzése, bár azt is figyelembe kell venni, hogy általában ezekben az országokban a legerősebb az oltalom és leginkább érvényesíthetők a szerzett jogok. A szabadalom értékét egy adott országban erősen csökkentheti az érdemi vizsgálat hiánya, az oltalom erősségét befolyásolhatja az oltalmi idő rövidsége (pl. Jugoszláviában 7 év, Indiában gyógyszerekre 7 év, Egyiptomban vegyi termékekre és gyógyszerekre 10 év), a kényszerengedély intézménye (pl. Mexikó, Kuba, Spanyolország) vagy esetenként az a tény, hogy a jogok nehezen érvényesíthetők az oltalmi kör, az igénypontok értelmezéséből adódóan, vagy a termékoltalom, illetve közvetett termékoltalom hiánya miatt (pl. Csehszlovákia, Egyiptom, Görögország, Jugoszlávia, Kanada, Szovjetunió). Ha figyelembe vesszük, hogy a piaci lehetőségek felmérése, a várható haszon becslése napjaink változó gazdasági és politikai tényezői között sokszor igen nehéz, minden körülmény - beleértve a szabadalmaztatás költségeit is - gondos mérlegelése szükséges ahhoz, hogy a vállalat dönteni tudjon, vállalja-e azt a kockázatot, amivel egy találmány külföldi szabadalmaztatása sokszor jár. SZABADALMAZTA TÁSI KÖL TSÉGEK NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK fPCT, EPC) KERETÉN BEL ÜL A találmányok jogi védelmére létrejött nemzetközi együttműködési szervezetek célja, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá, megbízhatóbbá és nem utolsó sorban olcsóbbá tegyék a találmányok oltalmának elnyerését, olyan esetekben, amikor ugyanarra a találmányra több országban kémek szabadalmat. A nemzetközi egyezmények közül a PCT és az EPC a legnagyobb gyakorlati jelentőségű. A PCT, amely egyetlen bejelentéssel széles körű szabadalmaztatást tesz lehetővé a tagországok vonatkozásában, a tagországok nagy száma és gazdasági súlya miatt bír kiemelkedő jelentőséggel. Az EPC, amelynek tagjai az EGK országain kívül Ausztria és Svédország - a PCT-vel szemben — a bejelentési lehetőség szempontjából nyitott rendszer és így az uniós tagországok bejelentői közül bárki (természetes és jogi személy) által igénybevehető. A szocialista országok közös megegyezése, a Havannai Megállapodás, amely a szerzői tanúsítványok és egyéb találmányi oltalmi okiratok kölcsönös elismerését irányozza elő, az előbbiekkel ellentétben nem támaszt anyagi-jogi követelményeket, ezért gyakorlati jelentősége korlátozottabb. A PCT-n belül lehetőség van a PCT-EPC közös tagországokban ún. euro-PCT bejelentések formájában regionális szabadalom igénylésére is. A PCT pénzügyi vonatkozásai Egy PCT bejelentéssel kapcsolatban az alábbi felsorolt költségek merülnek fel:- nemzetközi bejelentés előkészítése, fordítása, benyújtása (angol, francia, vagy német nyelven) a Nemzetközi Irodához, nemzetközi illeték (alapilleték, megjelölési illeték, kutatási illeték) lerovása,- kutatási jelentés átvétele, tanulmányozása, ha szükséges, instrukciók kiküldése,- nemzeti szakasz megindítása, a nemzetközi bejelentés fordítása, benyújtása a nemzeti hivatalok által előírt nyelven, nemzeti illeték lerovása. A nemzeti szakasz megindítása után a nemzetközi bejelentés nemzeti bejelentésekké alakul át, a vizsgálati procedura az egyes országok nemzeti törvényei szerint folyik tovább, tehát gyakorlatilag megegyezik a hagyományos úton történt nemzeti bejelentések vizsgálati eljárásával. A PCT bejelentési költségek a megjelölt országok számától függően változóak: Országok száma 8+9 10+9 7+9 PCT bejelentési költségek (eFt) 62 67 56 (a plusz 9 ország az euro-PCT bejelentés megjelölt országainak a száma). További költséget jelentenek a kutatási jelentéssel kapcsolatos kiadások, amelyek 5-6 eFt-ot tettek ki bejelentésenként. Amikor a PCT bejelentés eljut a nemzeti szakaszba, a költségmegtakarításnak elsősorban abban az illetékkedvezményben kellene jelentkezni, amely a nemzetközi kutatási jelentés alapján illeti meg a bejelentőt. A 4. táblázatban két nemzeti szakaszba jutott PCT bejelentés nemzeti illetékei mellett a 2. táblázatban szereplő országok bejelentési költségeinek átlagértékeit tüntettem fel. 4. táblázat PCT bejelentéseknemzeti illetékei (eFt) Hagyományos Ország 6. 10. jelentési ki átlagai USA 39 37 34 Ausztria 32 37 34 Dánia 71 55 56 F ranciaország 35 43 56 Japán 72 49 57 Norvégia 62-56 Románia 28 23 24 Szovjetunió 15 9 15 A táblázat alapján az állapítható meg, hogy a PCT nemzeti illetékek összege nem különbözik szignifikánsan a hagyományos nemzeti bejelentések költségeinek átlagától. Ami valóban jelenthet költségmegtakarítást, az az előírás, hogy a további vizsgálat során a nemzeti hivatalok nem támaszthatnak a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a szerződés előírásain túlmenően alaki és tartalmi kifogást, ami az ilyen jellegű végzésekkel járó költségek elmaradását jelenti. A nemzeti bejelentésekkel kapcsolatos korábbi tapasztalataink alapján az alaki kifogások korrigálásával járó költségek legfeljebb néhány *éFt többletet jelentenek. Az országonként így jelentkező megtakarítás átlaga azonban nem tesz ki annyit, mint amennyi a nemzetközi bejelentés benyújtásakor lerótt illeték (ami természetszerűleg nemzeti bejelentések esetében nem jelentkezik költségként) egy országra lebontott összege (6-7 e Ft). Ami a PCT bejelentés érdemi elbírálását jelenti, az a nemzeti törvényeknek megfelelően történik, így várható, hogy hasonló költségvonzattal jár, mint a hagyományos nemzeti bejelentések esetében. Kétségtelen, hogy olyan esetekben, amikor a vállalat a nemzetközi kutatási jelentés alapján úgy dönt, hogy nincs esélye a szabadalmi oltalom megszerzésére az adott or-
