Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesító, 1986. január-június (91. évfolyam, 1-6. szám)

1986-01-01 / 1. szám

1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY91. ÉVF. 1986. ÉV 11 szágban, megkímélheti magát a további munka-, pénz- és időráfordítástól. Azonban kellő szakértelemmel és a nem­zetközi adatbázisok felhasználásával végzett előzetes új­donságvizsgálattal a teljes visszavonulás esélye minimális­ra csökkenthető. Ami valóban előnyként jelentkezik, az az időnyereség, amely azáltal jön létre, hogy a szerződés garantálja, hogy a nemzetközi bejelentés feldolgozása legkorábban az el­sőbbségi naptól számított 20 hónap múlva kezdődhet meg a megjelölt hivatalokban. Ezalatt az idő alatt ugyan­is a vállalatnak, az uniós elsőbbség alapján rendelkezésére álló időnél 8 hónappal több ideje van a piaci lehetőségek felmérésére és a megalapozottabb döntésre. Előnyös lehet a vállalat számára az is, hogy a költségek nagyobb része (nemzeti illeték, fordítási költségek) 8 hó­nappal később válik esedékessé. Az EPC pénzügyi vonatkozásai Egy európa-szabadalom megadása alapvetően külön­böző eljárással történik, mint egy PCT nemzetközi beje­lentés elbírálása. A lényeges különbség abban van, hogy míg a PCT vizsgálati eljárása során a megjelölt országok­ban a nemzeti hivatalok végzik és a nemzeti törvények alapján döntenek a szabadalom megadásáról, addig az európa-szabadalmi bejelentést egységes anyagi-jogi köve­telmények alapján vizsgálják és az oltalom elnyerése ugyanazokat a jogokat biztosítja a megjelölt államokban, mint amelyeket a nemzeti szabadalmak biztosítanának. Az EPC tehát egy bejelentés egységes vizsgálatával egy­szerre több országban teszi lehetővé az oltalom megszer­zését. A vizsgálati eljárás egyszerűsítéséből adódik, hogy költségvonzata különbözik mind a PCT, mind a hagyo­mányos nemzeti út költségeitől. Egy EPC bejelentésnél az alábbi költségekkel kell szá­molni: — a bejelentés előkészítése, fordítása, bejelentési illeték (alapilleték, megjelölési illeték, kutatási illeték) lero­vása, kötelező külföldi képviseleti meghatalmazás, el­sőbbség igénylése, — kutatási jelentés átvétele, tanulmányozása, szükség esetén instrukciók kiküldése,- érdemi vizsgálat kérése, vizsgálati illeték lerovása,- megadás, kinyomtatás. A felsorolásból látható, hogy a költségek hasonló jel­legűek, mint az olyan érdemi vizsgálatot végző országok­ban, ahol a vizsgálati illetéket külön kell leróni, azzal a különbséggel, hogy az illeték egyszeri lerovásával több országban szerezhető meg az oltalom. Az 5. táblázat 9 azonos országba (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, NSZK, Olasz­ország, Svájc, Svédország) történt EPC bejelentések költ­ségadatait tartalmazza. 5. táblázat EPC szabadalmaztatási költségei (eFt) Bejelentések sorszáma 3. 7. 8. 9. 14. . Bejelentési költségek 109 118 126 126 124 Ujdonságvizs­­gálati jelent. 4-5 6 3 Vizsgálati illeték 43 46 43 44 41 Összesen: 156 164 174 176 UB A költségek könnyebb összehasonlíthatósága érdeké­ben az alábbiakban feltüntettem a 9 megjelölt ország ha­gyományos úton történő szabadalmaztatási költségeinek becsült értékeit: Bejelentési Teljes költség Ország költség átlag(becsült) (eFt)(eFt) Ausztria 22 60- 80 Belgium 18 20- 40 Franciaország 44 60- 80 Hollandia 39 60- 80 Nagy-Britannia 24 80 - 100 NSZK 31 60- 80 Olaszország 27 20- 40 Svájc 23 20- 40 Svédország 27 80 - 100 283 460 - 640 A hagyományos költségeknek az 5. táblázat adataival való összehasonlításából a következők állapíthatók meg: — a 9 ország hagyományos bejelentési költségeinek ösz­­szege több mint a dupláját teszi ki az EPC megfelelő költségének, — a 9 ország közül Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában és NSZK-ban kell külön leróni a vizsgálati illetéket, amelynek összege, országonként 10-20 eFt között változik, tehát összességében több mint az EPC vizsgálati illeték, — bár az EPC vizsgálati eljárások, illetve a megadott sza­badalmak honosítása a megjelölt tagországokban még nem fejeződtek be, ezért a költségek vonatkozásában még nincsen adat, azonban könnyen belátható, hogy egy vizsgálati procedúra költsége kevesebb lesz, mint a 9 ország összeadódó költségei. További költségeket jelent az európa-szabadalom meg­adása után a szabadalmi leírás fordításának költsége, amit egyes szerződő államok hivatalai követelnek meg abban az esetben, ha a szabadalom kinyomtatása nem az állam hivatalos nyelvén történt. (Az európa-szabadalom meg­adása előtt a Hivatalok csak a szabadalmi igénypontok fordítását kérhetik.) Ezeknek a további költségeknek a figyelembevételével is az európa-szabadalom a vizsgált bejelentéseknél becslé­sem szerint olcsóbb lesz, mint a nemzeti bejelentések ha­gyományos útján. Természetesen a költségmegtakarítás függ a kiválasz­tott országok számától és körétől is. Belgium, Olaszország és Svájc egyébként is az „olcsó” országok közé tartoznak, ugyanakkor Nagy-Britannia, NSZK, Svédország, Francia­­ország, Hollandia esetében lehetséges, hogy már 4 megje­lölt országban is megéri európai bejelentést tenni. Az európa-szabadalom tehát egységes eljárással, lénye­gesen kevesebb idő- és munkaráfordítással, olcsóbban biz­tosít erős oltalmat, valamint a szerzett jogok érvényesíthe­tőségének garanciáját Az európa-szabadalom előnyének könyvelhető el az a lehetőség is, amely szerint a bejelentő az európai kutatási jelentés kézhezvétele után, a felhozott anterioritások is­meretében a bejelentés nyilvánosságra hozatala előtt kor­rigálhatja a szabadalmi igénypontokat.

Next

/
Thumbnails
Contents