Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesító, 1986. január-június (91. évfolyam, 1-6. szám)
1986-01-01 / 1. szám
6 SZABADALMI KÖZLÖNY91. ÉVF. 1986. ÉV 1. szám Lábjegyzetek : 1 Lengyel Hivatalos Lap, 1985. 5. szám 17. pont 2 Lengyel Hivatalos Lap, 1963. 13. szám 74. pont 3 Lengyel Hivatalos Lap, 1975. szám 31. pont 4 Lengyel Hivatalos Lap, 1926. 96. szám 559. pont későbbi módosításokkal. Lengyel Hivatalos Lap, 1927. 84. szám 749. pont. Az 1926. évi törvényről vö. J. Waluszewski: Moc i zakres obwiazywania ustawy o zwalczaniu nieuczciwej konkurencui (A tisztességtelen verseny elleni törvény hatálya és terjedelme) In: Nowe Prawo 4/1975,511 old.: M. Kepinski: Rozporzadzanie prawem z rejstracji znaku towarowego. Poznan, 1975. 13 old. (A védjegy bejegyzése által biztosított jog feletti rendelkezés) 5 Az ezt követőkben kifejtettek a szolgáltatási védjegyekre is vonatkoznak. 6J. Koczanowski: A védjegy szerepe a fogyasztók védelmében (lengyelül). In: Problemy ochrony konsumenta. Varsó. 1980. 286 old. 7 M. Kepinski: A megkülönböztető megjelölések szerepe a bel- és külkereskedelemben (lengyelül). In: Műszaki haladás az állami vállalatoknál. Jogi és szervezeti kérdések. Tudományos Konferencia. Lublin. 1984. 151 old. 8Vö.: M. Kepinski: Znak towarowy. (Védjegy) Studia cywilisticzne. 1974. 22. kötet. 211 old. 9Kepinski id. mű 204. A korábbi törvény alapján e szerző azt mondja, hogy az ilyen magatartás a védjegyre vonatkozó jog megsértését jelenti. Egy másik állásfoglalás, amely közeláll az említett szerző nézetéhez Koczanowski-nál olvasható Funcje i ochrona prawa znakow towarowych (A védjegy funkciói és oltalma) In.: Zeszty Naukowe Uniywersytetu Jagiellonskiego. Varsó— Krakkó. 1976. 8. szám. 114-115. old. 10 E problémára figyelmeztet: A fogyasztók megtévesztésének veszélye - az áru származása vonatkozásában — védjegyjogi megközelítésben (lengyelül) In: Zeszty Uniywersitetu Jagiellonskiego. 28. szám. 34 old. “Például a reklámfunkció oltalma egyes országok védjegytörvényeiben (Benelux védjegytörvény 13. cikk) vagy egyes fejlődő országok törvényeinek rendelkezései a védjegyekre vonatkozó kényszerlicenciáról. A találmányok külföldi szabadalmaztatásának néhány gyakorlati tapasztalata A szellemi termékek és azokat megtestesítő áruk exportjának szabadalmi jogi megalapozása, piacvédelme fontos szerepet játszik külgazdasági kapcsolatainkban. Egy vállalat eredményes külpiaci szereplésének elengedhetetlen feltétele, hogy termékeire vonatkozóan az exportpiacot jelentő országokban szabadalmi oltalommal rendelkezzék. Mielőtt egy vállalat döntene egy találmány külföldi szabadalmaztatásáról, fel kell mérnie- a műszaki-gazdasági értékét,- a várható piaci keresletet,- l találmány megvalósításához rendelkezésre álló tőkét es gyártókapacitást,- esetleg a licencia-átadás formájába történő értékesítés lehetőségét. Nem elhanyagolható körülmény azonban az sem, hogy a külföldi szabadalmi oltalom megszerzése és fenntartása nem kevés pénzbe kerül manapság. Annak eldöntésében, hogy a találmányt a vállalat hová, hány országba kívánja bejelenteni, azt is érdemes mérlegelni, hogy az oltalom megszerzése mennyibe kerül, a szerzett jogok milyen erősek és mennyire érvényesíthetők. A szabadalmi oltalom megszerzése külföldön történhet a találmány országonkénti bejelentésével (nemzeti bejelentések), vagy több ország megjelölésével, nemzetközi egyezmények keretén belül, mint pl. a PCT (Patent Cooperation Treaty), az EPC (European Patent Convention) és a Havannai Egyezmény. A különböző lehetőségek pénzügyi vonatkozásaikban is különböznek egymástól. A külföldi szabadalmaztatás, az oltalom megszerzésének lehetséges módjai (nemzeti, nemzetközi bejelentések) elsősorban a költségek szempontjából történő tanulmányozásával segítséget szeretnénk nyújtani egyrészt a különböző országokban várható költségek becsléséhez, másrészt annak eldöntéséhez, hogy adott esetben az oltalom megszerzésének melyik útját célszerű választani. Mielőtt rátérnék vizsgálataim eredményeinek részletes ismertetésére, fel kell hívnom a figyelmet néhány olyan tényezőre, amelyek figyelembe vétele szükséges ahhoz, hogy a közölt adatok reális tájékozódási alapot képezhessenek. Vizsgálataim korlátozott számú (14) szabadalmi bejelentésre terjedtek ki, amelyek tárgyát vegyi termékek vagy gyógyszerek, illetve az előállításukra szolgáló eljárások képezték. A közölt adatok 1981—84 évben tett bejelentések költségeit tartalmazzák. A bejelentések nagyobb része 1983-84 évben történt, ezért a vizsgálati eljárások egy része még nem zárult le. A 14 találmányt 43 országba jelentettük be. Előfordul olyan ország, ahova nyolc-tíz bejelentés is történt, míg vannak olyanok, ahová csak egy. Ezekben az országokban a költségek becslésének bizonytalanságát a táblázatokban zárójellel jelöltem. A bejelentések terjedelme 9—36 oldalig változó. Vannak országok (pl. Algéria, Belgium, Franciaország, Románia, Japán), ahol meghatározott oldalszám felett (általában 10 oldal), vagy meghatározott számú igénypont után (pl. Dél-Korea, Skandináv-államok, Svájc, Japán) pótilletéket keÚ fizetni. Mivel a pótilleték a bejelentési illetéket növeli, a bejelentési költségek és egyben a szabadalmaztatási
