Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1985. július-december (90. évfolyam, 7-12. szám)

1985-07-01 / 7. szám

670

SZABADALMI KÖZLÖNY 90. ÉVF. 1985. ÉV

7. szám

Az ábrás elemeket tartalmazó, vagy a különleges kivitelű szómegjelölésekhez a nemzeti jogszabályban foglalt ilyen konkrét követelmény esetében csatolni kell a megjelölés nyomódúcát, fényképét és meghatározott számú lenyomatát vagy meghatározott méretű fényképét.

Néhány törvény, illetve a gyakorlat rendszeresen, vagy esetenként megköveteli a védjegy leírásának benyújtását. A szómegjelölések tekintetében, például az alkalmazott szó etimológiáját, a fordítását, az egzotikus írásmódú adatok, illetőleg a fantázia- és szemantikai jelentőséggel nem bíró adatok transzliterálását, stb. Ábrás megjelöléseknél pl. a rajz vagy a j elképek értelmezését, stb Ez a leírás azonban „nem vezetheti pórázon” a szakértőt.

Néhány jogszabály lehetővé teszi a kivételt e szabály alól olyan esetekben, amikor a bejelentés tárgya az első pillantásra homlokegyenesen ellentmond a törvény rendelkezéseinek, ha pl. olyan megjelölést jelentenek be, ami ipari minta, műszaki rajz, stb. Ilyen esetben a védjegy már ebben a szakaszban „első látásra” elutasítható. Ilyen gyakorlat alkalmazása többek között azokban az országokban célszerű, ahol az illetékfizetés folyamatosan történik.

Az oltalom tárgyának alkotóeleme az árujegyzék, amelyre vonatkozóan a védjegyet használni fogják. Az ország belső jogszabályaitól függően az alaki vizsgálat feladata lehet annak meghatározása, hogy a bejelentésben megadott árujegyzék megfelel-e a bejelentő által folytatott gazdasági tevékenységnek. A tevékenység tárgya magában foglalja a tevékenységi fajták felsorolását (minek a gyártása, mivel való kereskedelem, milyen szolgáltatások nyújtása), a jegyzék konktrét termékeket és szolgáltatásokat tartalmaz. A jegyzék teljes mértékben felölelheti annak kereteit, semmi esetre sem lépheti azonban túl.

Egyúttal a vizsgáló ellenőrzi, illetve elvégzi a termékek és szolgáltatások osztályozását a nemzetközi osztályozás alapján, növekvő osztályok szerint.

Amennyiben véleményeltérés van a bejelentő és a lajstromozást végző hivatal között az árujegyzék és az osztályozás tekintetében, a döntés a hivatal hatáskörébe tartozik.

A bejelentő

Az alaki vizsgálat feladatai közé tartozik, hogy megállapítsa, lehet-e a vonatkozó jogszabályok alapján a bejelentő védjegyjog alanya, azaz jogosult-e az ilyen jogok megszerzésére.

Védjegyre jogosultak lehetnek az állami egyesülések, vállalatok, szervezetek és intézmények, szövetkezeti és egyéb társadalmi szervezetek, melyek jogi személyek és amelyek gazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá az olyan természetes személyek, akik a nemzeti jogszabályok szerint ugyancsak jogosultak lehetnek. Gazdasági tevékenységet folytató, azaz termeléssel, kereskedelemmel vagy szolgáltatások nyújtásával foglalkozó egyesülésekről, vállalatokról, szervezetekről és intézményekről van szó. Ezek lehetnek társadalmi szervezetek és tevékenységüket társadalmi alapokon végző szervezetek is, mégpedig a művelődés, kiadás, sport, propaganda, stb. területén, társadalmi és gazdasági tevékenységgel együttesen foglalkozó szervezetek, pl. rokkantak egyesülete, népművészetet, háziipart és kézműipart támogató egyesülések, stb.

A bejelentő köteles a bejelentéshez csatolni a nemzeti jogszabályoknak megfelelően, a jogállását igazoló hitelesített okiratot; ilyen okirat lehet a vállalat (cég)

szervezeti vagy alapszabályzatának kivonata, vagy az alábbi adatokat tartalmazó egyéb irat:

— az egyesülés, vállalat, szervezet vagy intézmény pontos és teljes megnevezése, szervezeti alárendeltsége és telephelye;

— a gazdasági tevékenységi kör teljes terjedelme, azaz a bejelentő gazdasági tevékenységének tárgya;

— jogállás.

Ha a bejelentő képviselőt jelöl meg (külföldiek számára kötelező), meg kell adni annak nevét és lakcímét és csatolni kell a nemzeti jogszabályokban meghatározott rendben elkészített meghatalmazást.

Az alaki vizsgálat további feladata a védjegylajstromozási illeték lerovásának ellenőrzése.

A vizsgáló feladata a jelenlegi szakaszban az, hogy ellenőrizze:

— lerótták-e az illetéket, azaz felragasztották-e a megfelelő okmánybélyegeket, illetőleg benyújtották-e a vonatkozó pénzügyi intézmény! - pl. a lajstormozást végző hivatal —, pénztárának iratát;

— megfelel-e a lerótt illeték mértéke az illetékes pénzügyi szerv által meghatározott, vonatkozó előírásnak (pl. egyszeri befizetés esetében teljes mértékű, fokozatos befizetés esetében a bejelentés benyújtására előírt összegben, a továbbiakban a lajstromozási eljárás minden egyes következő szakaszában).

Amennyiben az illetékeket nem rótták le megfelelően,

alaki hiányosságról van szó, amelynek megszüntetése nélkül a bejelentési eljárást nem lehet folytatni.

Az alaki vizsgálat végső szakasza a következtetések levonása:

— ha a bejelentés megfelel az összes követelménynek, át lehet térni az érdemi vizsgálatra;

— amennyiben a bejelentés nem felel meg a követelménynek, ezt közlik a bejelentővel, meghatározva azt a határidőt, melynek során a hiányosságokat ki kell küszöbölnie. Ezt a határidőt a nemzeti jogszabályok alapján kell meghatározni. A határidő a bejelentő kérésére meghosszabbítható. Az alaki hiányosságokkal kapcsolatos felhívást pontosan és egyértelműen kell megfogalmazni, ajánlatos utalni a jogszabálynak azokra a pontjaira, amelyeket nem tartottak be.

A védjegybejelentés alaki hiányosságainak gyakran előforduló esetei:

— Nem a meghatározott bejelentési formanyomtatványt használták (olyan esetekben, amikor ez kötelező,például a Szovjetunióban);

— A bejelentés két, vagy több megjelölést tartalmaz;

— A bejelentésben nem szerepel az, hogy védjegylajstromozási bejelentésről van szó;

— Nem nyújtották be a bejelentés vagy az anyagok (lenyomatok), stb. meghatározott számú példányát;

— A megjelölés hiányzik, vagy megállapíthatatlan;

— Nem csatolták a megjelölés ábráit (vagy a nyomódúcot), illetve nem tartották be előírt méretét;

— Nem tüntették fel a színleírást olyan megjelölések tekintetében, melyet színes kivitelben jelentenek be;

— Nem nyújtották be a megjelölés leírását (olyan országban, ahol ez elő van írva);

— Az árujegyzék teijedelmét tekintve túlhaladja a bejelentő gazdasági tevékenységének körét, vagy attól eltér;

— Az áruk osztályozása (ha az osztályozást a nemzeti jogszabályok szerint a bejelentő végzi) nem felel meg a nemzetközi osztályozási rendszernek;

— A nemzeti jogszabályok alapján a bejelentő nem lehet jogosult a védjegyre;