Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1985. július-december (90. évfolyam, 7-12. szám)
1985-07-01 / 7. szám
6B8 SZABADALMI KÖZLÖNY 90. ÉVF. 1985. ÉV 7. szám Díjmódosítás és a letétbe helyezésre elfogadható mikroorgnizmus féleségek jegyzékének bővítése a Budapesti Szerződés Végrehajtási Szabályzatának 12.2., illetve 3.3 szabálya értelmében American type culture collection (АТТС) Az alábbi közlést, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Kormánya intézett a WIPO Főigazgatójához a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés Végrehajtási Szabályzata 12.2 szabály (a) pontja és 3.3 szabálya értelmében, a WIPO Nemzetközi Irodája 1985. április 15-én vette kézhez és az említett Végrehajtási Szabályzat 12.2 szabály (b) pontja és a Szerződés 7. cikk (2) bekezdés (a) pontja alapján az Industrial Property 1985. májusi számában tette közzé. Az American Type Culture Collection (ATCC)-nek az Industrial Property 1982. július/augusztusi számában közzétett díjtáblázata az alábbiak szerint változik a 11.2 és 11.3 szabályban foglaltaknak megfelelően történő minta kiadásért járó díj tekintetében: ATCC tenyészetek USD — Egyesült Államok-beli nem haszonra dolgozó intézmények 40.00* — Külföldi nem haszonra dolgozó intézmények 40.00** — Egyéb Egyesült Államok-beli és külföldi intézmények 64.00* — Szaporodó sejteket tartalmazó lombiktenyészetként rendelt sejtvonalak esetén további laboratóriumi díj - 35.00* ATTC tenyészetek oktatási célokra — Minden Egyesült Államok-beli és külföldi ügyfél 12.00* * mintánként. ** plusz további USD 24.00 kezelési és feldolgozási költség tenyészetenként. A Budapesti Szerződés Végrehajtási Szabályzatának з 3 szabálva alapián azoknak a mikroorganizmus féleségeknek a körét, amelyeket az ATCC a Budapesti Szerződés szerint letetbe heiyezesre eilogad (lásd iüSU. december 3-i, C.3749 sz. jegyzék) bővítették és ezek a következők: algák, állati vírusok, baktériumok, sejtvonalak, gombák, hibridómák, onkogének, fágok, növényi szövettenyészetek, növényi vírusok, plazmidok, protozoonok, magvak, élesztők. Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya említett közlésében felsorolt díjak az Industrial Property 1985. májusi számában történt közzététel időpontját követő harmincadik naptól, azaz 1985. június 30-tól. alkalmazhatók [lásd a Budapesti Szerződés Végrehajtási Szabályzata 12.2 szabály (c) pontját], míg azokat a mikroorganizmus féleségeket, amelyekre a letétbe helyezésre elfogadható mikroorganizmusok jegyzékét kiteijesztették, az említett közlésben megadott jegyzéknek a mondott számban való közzétételétől, azaz 1985. május 31-től fogadják el [ lásd a Budapesti Szerződés 7. cikk (2) bekezdés (b) pontját és a Végrehajtási Szabályzat 3.3 szabályát]. Áz említett díjak és jegyzék váltják fel az Industrial Property 1982. július/augusztusi, illetve 1981. januári számában közzétett, a 11.2 és 11.3 szabály szerinti minta kiadásért járó díjakat és az ATCC által letétbe helyezésre elfogadott mikroorganizmus féleségek jegyzékét. A védjegyoltalom-képesség vizsgálati szempontjai és fejlesztése Ismeretes a szakemberek számára, hogy a KGST országok iparjogvédelmi együttműködésük keretében rendszeresen vizsgálnak átfogó kérdéseket, amelyben - a hosszú évekre visszanyúló eredményeikre építve — egyes területek továbbfejlesztési szempontjait dolgozzák ki. A védjegyoltalom területén a közvetlen múltban fejeződött be az az elemző és összegező munka, amelynek tárgya a lajstromozás céljából bejelentett megjelölések oltalomképességének megítélése, értékelése. A munkálat természetesen ezúttal sem volt öncélú. A kérdéscsoport elvi alapokon nyugvó vizsgálatát, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályok tanulmányozását és a KGST országok joggyakorlatának elemzését követően olyan összesített tanulmány készült, amely hasznos eligazításként szolgálhat mind a védjegy ügyekben eljáró hatóságok, mind a védjegy bejelentők számára. Mivel a tanulmányban kifejezésre jutó elvekkel, ajánlásokkal az együttműködő országok iparjogvédelmi hivatalai egyetértenek, azokat bejelentőink, végjegy-jogosultjaink eredményesen alapul vehetik a KGST országok iparjogvédelmi hatóságai előtt folyó eljárásokban. Éppen e megfontolásból foglaltuk össze a számos kérdést felölelő, részletes tanulmány leginkább széles körű érdeklődésre számot tartó eredményeit, s nyújtunk azokról a következőkben áttekintést. Az anyag elvi részét illetően csupán annyit említünk meg, hogy kidolgozásának indokolásaképpen nyomatékosan hangsúlyozza az egybehangzó alapelvek gyakorlati alkalmazásának, megvalósításának fontosságát, továbbá az optimális módszerek és eszközök alkalmazásának szükségességét az elbíráló jellegű védjegy vizsgálati munkálatok során. Itt kell megjegyeznünk, hogy a tanulmány kiinduló anyagát és végleges összeszerkesztését a feladattal megbízott csehszlovák és román hivatalok készítették.
