Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1982 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1982-09-01 / 9. szám
9. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 87. ÉVF. 1982. ÉV 789 Szabályzat 11.2 és 11.3 szabálya szerinti kiadási díja tekintetében : — középiskoláknak kiadott válogatott minták 10.00х USA dollár (mintánként) — az Egyesült Államok és Kanada nem üzleti tevékenységet folytató intézményei: — oktatási célra kiadott válogatott minták 21.50х USA dollár (mintánként) — egyéb minták 37.00х USA dollár (mintánként) — egyéb USA és külföldi intézményeknek kiadott minták 59.50х USA dollár mintánként) — USA-beli és külföldi intézmények részére kiadott ATCC PRECEPTROL minták 12.00х USA dollár (mintánként) x A szállítási költségeket hozzá kell számítani a díjhoz. A felsorolt díjak az Industrial Property 1982. augusztusi számában történt közzétételt (1982. augusztus 31.) követő harmincadik naptól alkalmazhatók, azaz, 1982. szeptember 30-tól (lásd a Budapesti Szerződés Végrehajtási Szabályzata 12.2 szabályának (c) bekezdését). Szabadalmi Információs Központra vonatkozó tervek és célkitűzések az NSZK-ban* A szabadalmi- és ipari minta jogi szakbizottság ülésén olyan témakört tárgyaltak, amely nemcsak a szabadalmi rendszerre, hanem az. NSZK-ban végbemenő gazdasági eseményekre vonatkozólag is nagy, sőt döntő jelentőségű lehet. Kezdettől fogva alig lehetett kételkedni abban, hogy a szabadalmi rendszer nemcsak műszaki jogvédelmet nyújt, hanem főleg műszaki ismereteket is nyilvánosságra hoz és dokumentál és így a „Műszaki tevékenységhez való tanításaként ajánlható fel mindenki számára. Ezt a tudáskincset azonban a második világháborút követő felfelé ívelő műszaki fejlődés éveiben csak a szabadalmi szakértők egészen kis köre használta rendszeresen. Nagyon meglepő ez a tény, mert a szabadalmi rendszer eredeti célja nemcsak a feltalálói privilégiumok biztosítása, hanem ugyanúgy a műszaki ismeretek terjesztése is. A nyugat-német Szabadalmi Hivatal már 1973-ban, az Európai Szabadalmi Rendszer létesítésére vonatkozó tervek elkészítése után indítványozta a szabadalmi információ célirányos és szervezett terjesztését a nemzeti szabadámi hivatalok közreműködése révén és ezáltal olyan tevékenységet ösztönzött, amely az európai szabadalmi hivatalok munkáját hatékonyan egészíthetné ki. Ezt az elgondolást azonban nem fogadták el és nem valósították meg. A szövetségi kormány információs és dokumentációs programjának - az úgynevezett „I u D” programnak — is volt egy szabadalmi információval kapcsolatos terve, amely „Különleges célú - szabadalmi - információs intézmény” létesítését irányozta elő. Az erre vonatkozó tervjelentés összeállításában azonban a nyugatnémet Szabadalmi Hivatal — a szabadalmi információ tulajdonképpeni hordozója — csak kis mértékben vehetett részt. *Kivonat dr. Erich Hábsser, az NSZK Szabadalmi Hivatal Elnökének előadásából, amely 1980 október 23-án Münchenben, a Német Ipari Tulajdon Jogvédelmi- és Szerzői Jogi Egyesület Szabadalmi Jogi- és Ipariminta Jogi Szakbizottságának ülésén hangzott el. A kivonatot készítette: HANZÉLY ESZTER. A Hivatal szempontjait nem vették kielégítően tekintetbe, így fontos szolgálati jogviszonyi kérdések figyelmen kívül maradtak. Ezen okok miatt a szakértői bizottság pozitív értékelése ellenére a tervjelentés nem lendítette előre a Szabadalmi Információs Központra vonatkozó tervek megvalósítását. Csak a Szabadalmi Hivatalnak a tervezésbe való bevonásával, a Szabadalmi Hivatalban összehívott munkacsoport tevékenységével került a tervezési munka konkrét szakaszába. A szabadalmi információ nyilvánosság számára való előkészítése és rendelkezésre bocsájtása a nyugat-német Szabadalmi Hivatal számára semmiképpen sem új feladat. Mindenkori kötelessége lehetőséget adni a nyilvánosságnak arra, hogy a nyilvánosság a létrejövő és megadott oltalmi jogokról informálódjon és a „szabadalmi helyzetiről kielégítő ismereteket szerezzen. Ilyen törvényesen előírt információs eszköz a szabadalmi lajstrom, a. „Patentblatt” és az ezzel egyidejűleg megjelenő szabadalmi hivatali nyomtatványok, tehát az Offenlegungschriftek, az Auslegeschriftek és a Patentschriftek, valamint 1968 óta az ipari minták leírásai aperturakártyák alakjában. Ezen kívül a nyugat-német Szabadalmi Hivatal bizonyos mértékben önként vállalt további szolgáltatásokat is nyújt. így mindkét nyilvános tárában Münchenben és Berlinben kiterjedt, osztályozás szerint lerakott szabadalomirodalmi gyűjtemény áll rendelkezésre, mindenki számára adva van a lehetőség, hogy a Hivatal könyvtárának széles körű gyűjteményéből másolatokat szerezzen be és kézikönyvek, név- és tárgymutatók és mindenfajta releváns információ összefoglalások rendelkezésre állnak. A nyugat-német Szabadalmi Hivatal saját költségvetéséből díjtalanul ellátja a 14 szabadalmi leírás tárat, a. folyamatosan kiadott szabadalmi dokumentumok teljes vagy részleges anyagával. Ezeket a mindenkinek rendelkezésére álló információs eszközöket a technika állásának kutatása egészíti ki, amelyet 1979 július 1. óta a Szabadalmi Törvény 3. szakaszának 23. paragrafusa szerint a technika néhány területén végrehajtanak.
