Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1982 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1982-09-01 / 9. szám
790 SZABADALMI KÖZLÖNY 87. ÉVF. 1982. ÉV 9. szám A „szabadalmi információ” nyújtásával a nyugat-német Szabadalmi Hivatalnak hosszú idő óta az a célja, hogy a nyilvánosság számára a szabadalmi rendszer felhasználását megkönnyítse éspedig az információk megszerzésére az oltalmi jogi helyzetről és a technika állásáról, amely a szabadalmi dokumentumok osztályozottan lerakott gyűjteményében viszonylag egyszerűen hozzáférhető. Ezzel a túlnyomóan passzív információ nyújtással kapcsolatban azonban olyan tapasztalataik vannak, hogy a készenlétben tartott és könnyen hozzáférhető szabadalmi információs eszközöket végül is a szabadalmi szakembereknek csak kis köre vette igénybe, így a Münchenben lévő nyilvános tárukat túlnyomóan kb 30 olyan szabadalmi előadó látogatja, akik az információk szerint túlnyomóan közepes nagyságú üzemek számára értékelik a szabadalmi helyzetet, ellenőrzést végeznek, vagy a leírásokat tartalmazó dossziékban a technika állását kutatják, valamint nagy cégek dolgozói, akik rendszeresen figyelik a technika állását. Az eddigi információnyújtási módszer nem tette lehetővé, hogy a potenciális felhasználók viszonylag sokkal nagyobb körébe behatoljanak, tehát mindenek előtt az ipari üzemekben és kutató- és fejlesztő intézetekben tevékenykedő mérnököket és technikusokat a szabadalmi információ felhasználása számára megnyerjék. Pedig ma már alig vitatható, hogy a gyakorlati műszaki ismereteket nem a széles körben terjesztett szakirodalom, hanem majdnem hiánytalanul a szabadalmi dokumentumok közlik. Az is ismeretes, hogy ha ezt a tudáskincset nem veszik figyelembe, ez túl gyakran okoz kettős fejlesztéseket, kettős találmányokat és alkalmilag kettős termelést, amelyek mindig azzal a következménnyel járnak, hogy a népgazdaság megkárosodik. A szabadalmi dokumentumokban tartalmazott műszaki ismeretek összességében nem kielégítő felhasználása mellett — a nyugatnémet Hivatalban vezetett statisztikai vizsgálatokból — mind jelentősebben kitűnik az is, hogy bár a belföldi bejelentések legnagyobb része középnagyságú vállalatokból származik, mégis nagyon sok középnagyságú vállalat a szabadalmi rendszert — beleértve annak információs lehetőségeit is - nem veszi kielégítő mértékben igénybe. Ebből a felismerésből kiindulva lényeges célul kellett kitűzni, hogy a szabadalmi rendszer felhasználását, tehát oltalmi jogi funkcióját, szélesebb nyilvánossághoz, különösen közepes nagyságú gazdálkodó egységekhez közel hozzák. Ez csak fokozott nyilvánosság számára végzett munka révén lehetséges, amelyre eddig a nyugat-német Szabadalmi Hivatalban nem volt mód. Ennek a nyilvánosság számára végzett munkának nem csak abból kell állni, hogy a szabadalmi rendszer előnyeit a közepes nagyságú gazdálkodó egységek köreivel ismertesse. Rá kell venni a műszaki gazdasági intézményeket, tehát a műszaki egyetemeket és szakfőiskolákat, hogy a diákokat előírt kiképzés keretében a szabadalmi rendszerrel megismertessék. A feladat elsőrendű fontosságát jelzi az, hogy a japán Szabadalmi Tár tele van egyetemi és főiskolai diákokkal, míg az NSZK-ban már az is szenzációnak számít, ha egy műszaki egyetemista a Hivatal Szabadalmi Tárába betéved. Párhuzamosan ezzel a nyilvánosság számára végzett munkával - amelyhez nemcsak a figyelmet felkeltő propagandaanyag tartozik, hanem a vásárokon és kiállításokon való aktív részvétel is - a már meglévő szolgáltatási ajánlat kibővítését is előre kell lendíteni, mégpedig a mai és a jövőben megnyerendő felhasználók igényeinek figyelembevételével. A Szabadalmi Információs Központ munkacsoportja, valamint a nyugat-német Szabadalmi Hivatal Elnöke főszempontként emelte ki, hogy a Szabadalmi Információs Központ szervezeti bázisának a nyugat-német Szabadalmi Hivatalban kell lenni. így a Szabadalmi Információs Központ megvalósításával kapcsolatban feltételezik, hogy a nyugat-német Hivatal egyes körei, amelyek már most a Szabadalmi Információs Központ tevékenységi területére eső szolgáltatásokat nyújtják, megfelelő személyi erősítéssel és növelt tárgyi anyag mennyiséggel olyan helyzetbe kerülnek, hogy a pótlólag szükségessé váló szolgáltatásokat előkészítsék. Emellett a Hivatal Müncheni és nyugat-berlini nyilvános tárának patronálását és felszerelését éppúgy figyelembe kell venni, mint a szabadalmi főosztály személyi állományát, amelynek a szabadalmi törvény 28/a és 28/b paragrafusa szerinti szabadalom megadási eljárása elintézésének feladatához pótlólag még el kell végezni a technika állásának vizsgálatát a 4. szakasz 23. paragrafusa szerint. A Szabadalmi Információs Központnak a nyugat-német Szabadalmi Hivatalba való integrációja új szervezeti egységek felépítését és ezek beilleszkedését igényli a meglévő szervezeti struktúrába. Ehhez feladatok is járulnak, mint olyan bővített vagy új szolgáltatások tervezése és fejlesztése, amelyek eddig nem „specifikus szabadalmi hivatali” feladatok voltak, így például profilszolgáltatás, speciális vizsgálatok a technológiai fejlesztés súlypontjáról és a fennálló oltalmi jogok meghatározott technikai területeken való területi elosztásáról. Ezeknek az új szervezeti egységeknek nem kevésbé fontos feladatának kell lennie egyéb információs intézmények eredményeinek a felhasználóhoz való közvetítésének, már amennyire ez a Szabadalmi Hivatal eszközeinek igénybevételével lehetséges. Végül abból a célból, hogy biztosítsák a felhasználói igényeket, tanácsadói csoportot is össze kell hívni, hogy a felhasználók elképzelései nyomatékosan érvényesüljenek. A nyugat-német Szabadalmi Hivatalnak a következő konkrét célkitűzései vannak a Szabadalmi Információs Központ fentiekben csak vázlatosan ismertetett, távlati feladatainak a teljesítésére, a felépítés és a kialakulás szakasza alatt : A Szabadalmi Információs Központot a nyugat-német Szabadalmi Hivatalon belül, mint új, túlnyomóan irányító funkcióval felruházott központi szervezeti egységet kell felállítani. Célszerűnek látszik az Információs Központot egyelőre, mint önálló osztályt kialakítani, amelyet a felépítési szakaszban mindenesetre a hivatali vezetésnek kell alárendelni. Az új osztálynak három ügykörre kell tagozódnia, amelyekhez a felhasználói körökhöz való összeköttetés kialakítása, a technika állásával kapcsolatos információk nyújtása, valamint a statisztikai és a kiértékelési munkák tartoznak. Az így kialakított szervezeti egység feladata mindenekelőtt az lesz, hogy a már meglévő szolgáltatási kínálatokat továbbfejlessze és bővítse, valamint az, hogy új szolgáltatási kínálatokat alakítson ki és valósítson meg. Emellett az első ügykörre - amelyhez a felhasználókkal való kapcsolatok megteremtése tartozik - az információs és dokumentációs program keretében alapvető feladatokat kell átruházni. Ide tartozik mindenekelőtt a szolgáltatások terjesztése, a felhasználók ellátása és oktatása, a szabadalmi leírások tároló helyeinek ellátása, az információs és dokumentációs társaságokkal és egyesületekkel való kapcsolat fenntartása, valamint a felhasználói igények megállapítása.
