Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1982 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
34 SZABADALMI KÖZLÖNY 87. ÉVF. 1982. ÉV 1. szám Szabó István, 12%, dr. Fehérvári Antal, 15%, Barlai József, 15%, oki. vegyészmérnökök, Veszprém, dr. Jámbor Áron, oki. geológus, 5%, Budapest, Andrejkó Gyula, oki. vegyészmérnök, 15%, Zalán György, oki. középiskolai tanár, 15%, Solti Gábor, oki. geológus, 5%, Budapest (54) Eljárás hő- és hangszigetelő bazaltgyapot előállításánál olvadékkihozatal növelésére és magnetit kiválás csökkentésére (22) 79.04.02. (21) VE-893 (74) Veszprémi Vegyipari Egyetem, Veszprém A találmány hő- és hangszigetelő bazaltgyapot előállításánál az olvadékkihozatal növelésére és magnetit kristálykiválás csökkentésére illetve megszüntetésére vonatkozik. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy bazalt alapanyag 50—90 tömeg% mennyiségéhez adalékként 10—50 tömeg% olajpalát 20 mm alatti szemcsefrakcióban adagolunk, az anyagot homogenizáljuk, úgy, hogy ily módon az olvadékra nézve a Si02+Al203/ CaO+MgO hányadosban mért savassági számot 3,1—3,6 közé, a bázikussági számot pedig 0,50 — 0,52 közé állítjuk be, majd önmagában ismert módon legfeljebb 1500 °C-on a keveréket megolvasztjuk. Az alkalmazható bazalt alapanyag oxidos összetétele fő komponensekre nézve tömeg%-ban a következő: 45-50% Si02, 14-16% Al203, 10-12% Fe203, 8-11%CaO, 7-10% MgO. Az adalékként felhasználható olajpala oxidos formában kifejezett szervetlen főkomponensei tömeg%-bc*i: 40—52% Si02, 8-17% Al203, 2-7% Fe203, 10-30% CaO, 3-10% MgO, 1-6% K20. Az olvasztás a szokásos kupoló vagy kád rendszerű olvasztó kemencében történhet. Az olvadékból szálazó berendezéssel 3—10 pm átmérőjű és 2,5—10 cm hosszú ásványgyapot állítható elő, amely üveges állapotú. T/21 654 (51) C 04 В 31/00, 43/00 (71) *Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalat, Budapest (72) Andrejkó Gyula, oki. vegyészmérnök, 30%, Liber Kázmér, oki. vegyészmérnök, 20%, Budapest, Zalán György, oki. középiskolai tanár, 30%, Mézes Tibor, oki. kohómérnök, 20%, Tapolca (54) Eljárás Si02 és/vagy Al203 kötőanyagú duzzasztott perlit idomok kötésidejének szabályozására (22) 78.02.23. (21) KO-2905 (74) Danubia Szabadalmi Iroda, Budapest A találmány tárgya eljárás Si02 és/vagy Al203 kötőanyagú duzzasztott perlit idomok kötésidejének szabályozására. Az eljárás lényege, hogy a Si02-ot ill. az Al203-ot valamely vízoldható sójuk, előnyösen alkálisójuk formájában visszük be a rendszerbe, és a kötést vagyis az oxidok leválasztását R—COO—Rl általános képletű karbonsavészterek adagolásával idézzük elő. A R és R, jelentése azonos vagy különböző és lehet hidrogénatom vagy 1—5 szénatomszámú alkilcsoport, az észter szükséges mennyisége a kötőanyagoldat 2—20%, előnyösen 5—15%-a. A kötés ideje az alkalmazott észter szénláncának hosszától ill. alkalmazási koncentrációjától függően néhány perc és néhány óra között beállítható. A perlit idomok hagyományos módon állíthatók elő, és felületkezelhetők. Az eljárás alkalmazása nem zárja ki más ismert szilárdságmódosító adalékanyagok alkalmazását. T/21 655 (51) C 04 В 35/00, В 28 В 3/00 (71) szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest (72) Szegő László, oki. vegyészmérnök, 50%, Dadi Jánosné, oki. vegyészmérnök, 20%, Mező István, vegyipari szakmunkás, 10%, Budapest, Bacsa György, oki. gépész üzemmérnök, 20%, Kerepes (54) Eljárás burkolólapok díszítésére (22) 79.09.06. (21) Sí—1719 A találmány tárgya eljárás burkolólapok díszítésére a burkolólap és a díszítés együttes sajtolásával és ezt követő egyszeri égetésével. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a nyers burkolólap anyagát képező alapmassza egy részéből máz és/vagy üveges fázis képzésére alkalmas anyagok — előnyösen vulkáni üvegek, vegyszerek, ipari hulladékanyagok — és színező anyagok összekeverésével és homogenizálásával fedőmasszát készítünk. Ezután a présszerszámba előbb alapmasszát, majd erre fedőmasszát rétegzünk. A rétegelt masszát sajtolással formatestté formázzuk és 900—1250 °C hőmérsékleten kiégetjük. A fedőmasszát célszerű az alapmasszánál finomabb szemcseméretű nyersanyag-frakcióból készíteni, az alapanyagok aprításával, vagy osztályozásával. A rétegelt és sajtolt nyers burkolólapon mázból minta alakítható ki, majd ezt a burkolólapot 90Q és 1250 °C közötti — előnyösen 1200 °C körüli — hőmérsékleten kiégetjük. A találmány szerinti eljárás fő előnyei abban foglalhatók össze, hogy alkalmazásával egyszerű technológiával, kevesebb gyártási hulladékkal, csúszásgátló és kopásálló mázas egyszerégetett fagyálló lap állítható elő. Az eljárás nem igényel pótlólagos technológiai lépéseket. Jelentős mázmegtakarítással, a mázas lapokkal azonos, vagy hasonló esztétikai értékű burkolólapok állíthatók elő. Az eljárás környezetszennyező hatása is kisebb az eddig ismert technológiáknál, ezenkívül alkalmazásával jelentős energiamegtakarítás érhető el. T/21 656 (51) C 04 В 35/10 (71) *Magnezitipari Művek, Budapest (72) dr. Sztankovics László, oki. vegyész, Budapest (54) Eljárás alumíniumoxid kerámiák, főként polikristályos szövetszerkezeti alumíniumoxid kerámiák alapanyagának kialakítására (22) 79.04.17. (21) Hl—511 Az eljárás fő jellemzője, hogy a kalcinálást megelőzően a kiindulási nyersanyaghoz, mely lehet alumínium-hidroxid, alumínium-oxid- (timföld)-hidrát féleség, különböző módosulatú alumínium-oxid (timföld), vagy ezek tetszőleges arányú keveréke, hőkezelés alatt gőz- és/vagy gázfejlödés kíséretében bomló, előnyösen vizet, kristályvizet tartalmazó alumínium-szulfátot és/vagy alumínium-ammónium-szulfátot adagolunk. Az eleggyel együtt végezzük el kalcinálást, amikor is a felszabaduló gőzök, gázok mintegy feszítő erőt gyakorolva gátolják a szemcsék összesülését, ugyanakkor a keletkező alumínium-oxid kedvezően tölti ki a pórusokat. A folyamat során mechanikai feszültségek is ébrednek, melyek elősegítik a szemcsék aprózódását mind a kalcinálás, mind pedig a későbbi őrlés alatt. így viszonylag tömör, könnyen őrölhető szemcsehalmazokat kapunk, melyek kerámiai alapanyagként 14% körüli lineáris zsugorodást mutatnak. Az eljárás előnye, hogy már néhány százalék adalék is biztosítja az igen gazdaságos timföld-hidrátokból vagy timföldekből a finomszemcsézettségű kerámiai alapanyag előállítását. T/21 657 (51) C 04 В 35/16 (71) ^Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest (72) Szegő László, tud. munkatárs, 60%, dr. Lenkei Mária, tud. csoportvezető, 30%, dr. Wagner Endre,tud. osztályvezető, 10%, Budapest (54) Eljárás égetett burkolólap előállítására földpátos bányanyers homokból (22) 78.10.10. (21) Sí—1657 A találmány tárgya eljárás égetett burkolólap előállítására kristályos kvarc, földpát tartalmú, adott esetben vasoxiddal szennyezett bányanyers homokból, perlitmeddő és mészmentes plasztikus agyag hozzáadásával, szükség esetén színezéssel, vagy mázazással. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy 50—85%, 3—7 s% nedvességtartalmú bányanyers homokot- amely túlnyomórészt kristályos kvarcot és bármilyen mennyiségben földpátot, illetve vasoxid szennyezést tartalmaz — továbbá 10—40 %, 3—7 s% nedvességtartalmú perlitmeddőt — amelyet őröletlen, osztályozatlan, vagy előzetesen szárazon 100 mikron alá őrölt állapotban használunk fel - valamint 5-30%, legfeljebb 1 mm szemcseméretű mészmentes plasztikus agyagot — amely bármilyen mennyiségben tartalmazhat montmorillonitot, illitet és vasoxid vagy egyéb szennyezést — összekverünk. A keveréket homogenizáljuk, nedvességét szükség szerint víz adagolásával 3—8 s%-ra állítjuk be, sajtolással formázzuk, szárítjuk és végül 1150—1300 °C hőmérsékleten égetj ük.
