Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1981 (86. évfolyam, 1-12. szám)

1981-09-01 / 9. szám

740 SZABADALMI KÖZLÖNY 86. ÉVF. 1981. ÉV 9. szám tott vasbeton blokkokból egymáshoz csatlakozó, célszerűen kör­­szelvényű alagútgyűrűket készítünk. A belülről a támasztószerke­zettel ideiglenesen stabilizált gyűrűkből álló alagútfalazat körül kívül a munkagödörbe talajt töltünk. Belülről végrehajtott injek­tálással utószilárduló anyagból az alagútgyűrűket kívülről körül­vevő és véglegesen stabilizáló ágyazatot készítünk, majd a belső támasztószerkezeteket a véglegesen stabilizált alagútgyürűkből eltávolítjuk. A támasztószerkezetet íves, célszerűen hegesztett acéllemez­­szerkezetként kiképzett szegmensekből összeszerelt támasztó­gyűrűk alkotják, amely szegmensek oldható kapcsolattal, előnyö­sen nyomatékblró csavarokkal vannak egymáshoz csatlakoztatva. Egy-egy támasztógyűrű egy-egy alagútgyűrű ideiglenes stabilizá­lására alkalmasan van kialakítva oly módon, hogy a támasztógyű­rű külső palástfelületének alakja lényegében megegyezik az ala­gútgyűrű belső palástfelületének alakjával, kerülete azonban an­nál kismértékben rövidebb. A támasztószerkezetnek a támasztó­gyűrűket az alagútgyűrűket alkotó blokkokhoz ideiglenesen rög­zítő, oldható kapcsolószerkezetei vannak. A találmány előnye, hogy a szerkezet a mindenkori terhelési viszonyokhoz optimálisan alkalmazkodik, emellett igen gyorsan és gazdaságosan kivitelezhető. Különleges építőgépeket, újszerű technológiai intézkedéseket az eljárás nem igényel, a munka jó­részt a mélyvezetésű alagútaknál már bevált építőelemekkel, módszerekkel és eszközökkel végezhető. Az építés a városi for­galmat a lehető legrövidebb ideig és csak kis mértékben zavarja, mert az alagút kis szakaszokban építhető. Ebből következően az esetleg szükséges víztelenítés is minimális költségráfordítással biz­tosítható. T/21 043 (51) E 02 B 3/18; 11/00 (71)*Közlekedési és Metró Építő Vállalat, 80%, Földmérő- és Talajvizsgáló Vállalat, 20%, Budapest (72) Forgács Ferenc, technikus, 25%, Miskolc, Fogarasi Béla, mérnök, 15%, dr. Greschik Gyula, mérnök, 10%, Honvéd Tibor, mérnök, 20%, dr. Szilvágyi Imre, mérnök, 20%, Varga Gyula, mérnök, 10%, Budapest (54) Eljárás szivárgók, szárítóbordák és hasonlók építésére (22) 77.11.25 (21) KO-2888 (74) Budapesti 29. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány földrézsűk, mélyépítési műtárgyak és hasonlók védelmét biztosító szivárgók és/vagy szárltóbordák építésére szol­gáló eljárásra vonatkozik, amelynek során szemcsés szűrőanyag­ból árokban szivárgótestet készítünk. A találmány lényege, hogy az árokkiemelés előrehaladását célszerűen folyamatosan követve az elkészült árokban oldalnyo­más felvételére alkalmas szakaszolóelemek behelyezésével egy­más után szomszédos, különálló tereket alakítunk ki. Az árok­­készltés irányában haladva e terekben a szakaszolóelemek vé­delme alatt szemcsés anyagból egymás mellett szivárgótömzsöket készítünk. Legalább két szomszédos szivárgótömzs elkészültét követően legalább egy szakaszolóelemet az árokból felfelé kihúz­va eltávolítunk, miáltal a szomszédos szivárgótömzsöket egymás­sal közvetlen érintkezésbe hozva szivárgótestrészt alakítunk ki. E műveletek ismétlésével, valamint célszerűen a szemcsés anyag tö­mörítésével az árokban a szivárgótestet elkészítjük. A találmány előnye, hogy a jelenlegi módszerekkel csak hosz­­szadalmasan, nagy élőmunka- és költségráfordítással, balesetve­szélyes körülmények között végezhető szivárgóépltési munka a találmány szerinti eljárással maximális gépesítettséggel végezhető, árokdúcolásra nincs szükség, s a dolgozóknak az árokba nem kell lemenniök, mivel a munkaműveletek a felszínről végrehajthatók. E tényezők eredményeként az építési idő lerövidül, az építési költségek csökkennek, és a munka biztonságtechnikai szempont­ból optimális körülmények között végezhető. Amennyiben a szi­várgótömzsöket szűrőszövetből készült burkokban építjük meg, csökken az a veszély, hogy a szivárgótestbe mosott talaj a vfzve­­zető járatokat eltörni. ★ T/21 044 (51) E 02 B 3/18, 11/00 (71) Közlekedési és Metró Építő Vállalat, Budapest (72) dr. Hajnal István, dr. Greschik Gyula, Bányai Miklós, oki. mérnökök, dr. Midiing Imre, oki. gépészmérnök, Budapest (54) Eljárás szivárgók, szárítóbordák és hasonlók építésére, valamint csőelhelyező szerkezet az eljárás foganatosítására (22) 79.03.23. (21) KO-2980 (74) Budapesti 29. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Budapest A találmány szivárgó, szárltóborda és hasonló létesítésére szolgáló eljárásra, valamint az eljárás foganatosítására szolgáló csőelhelyező szerkezetre vonatkozik. Az eljárás során árokban — adott esetben aknák között — dréncsővezetéket alakítunk ki, és vízáteresztő anyagot helyezünk el. Az árkot réseléses tecnnológiával emeljük ki. Ha a résfalak önmagukban állékonyak, a további műveleteket a száraz árokban végezzük. Ha résfalakat meg kell támasztani, résfal megtámasztó folyadékként vizet használunk. A dréncsővezetéket oly módon alakítjuk ki, hogy a résbe egymás után és egymáshoz képest megyezetve csőelhelyező szerkezeteket helyezünk, amelyek alsó részükben csődarabokat tartalmaznak, s a szemcsés anyag szaka­szolására alkalmas szerkezetrésszel, pl. dróthálóval vannak ellát­va. A csőelhelyező szerkezeteket a résbe bocsátjuk, s úgy függesztjük azokat fel, hogy a szomszédos dréncsődarabok együttesen folyamatos csővezetéket alkossanak. A csőelhelyező szerkezetet tartalmazó résbe homokos kavicsot töltünk, vagy/és magukat a szerkezeteket alakítjuk ki vízáteresztő anyagból, pl. porózus betonból. A dréncsővezeték környezetében ágyazatot alakítunk ki, majd a csőelhelyező szerkezetek felfüggesztéseit oldjuk, s e szerkezeteket — legalább részben — a résben hagyjuk. Végül a rés felső részében agyagdugót készítünk. A csőelhelyező szerkezeteket acél rácsozat, s az alján rögzí­tett csődarabok alkotják. Más esetben a csőelhelyező szerkezetek porózus betonból készülhetnek, s alsó részükben lehet vezeték­­szakasz kialakítva. A csőelhelyező szerkezet vezető-kapcsoló­szervekkel, valamint ütközőelemekkel lehet ellátva. A találmány előnye, hogy kiküszöböli a dúcolási munka szükségességét, ami egyrészt biztonságtechnikai szempontból jelentős, másrészt nagy anyag- és élőmunka-megtakarítást ered­ményez. Az eljárás maximálisan gépesíthető, előregyártott ele­mekkel végezhető, így az építési sebesség ugrásszerűen fokoz­ható. ★ T/21 045 (51) E 02 B 3/18, 11/00 (71) Közlekedési és Metró Építő Vállalat, Budapest (72) Forgács Ferenc, technikus, Várkonyi László, oki. mérnök, Miskolc (54) Eljárás szivárgó építésére (22) 80.05.26. (21) 1317/80 (74) Budapesti 29. sz. Ügyvédi Munkaközösség, Buda­pest A találmány szivárgó, szárltóborda vagy hasonló építésére szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynek során árokban — célsze­rűen aknák között — dréncsővezetéket készítünk, és vízáteresztő anyagot helyezünk el. A találmány lényege, hogy a dréncsővezetéket felülről az árokfenékre bocsátott olyan vezetékrészek felhasználásával ala­kítjuk ki, amelyek csőtartó és — csatlakoztató testet, és egyik vége tartományában e testre illeszkedő, a testhez rögzített, átmenő nyitásokkal (perforációkkal) ellátott csövet tartalmaz­nak. A szomszédos vezetékrészeket olymódon csatlakoztatjuk egymáshoz, hogy egy már elhelyezett vezetékrész csőtartó és — csatlakoztató testére, e vezetékrész csöve mellé bocsátjuk egy másik vezetékrész csövének azt a végét, amely e második vezetékrészhez tartozó csőtartó és —csatlakoztató testtel átellen­­ben van. Az árokfenékre, az elhelyezett vezetékrészek csövei alá ágyazatot, például cement és homokos kavics — célszerűen száraz — keverékét juttatjuk. Az elhelyezett vezetékrészek felett az árokban oldalt, az árok hosszirányában, és arra keresztirányban vízáteresztő anyaggal, célszerűen geotechnikai szövettel ellátott vázszerkezeteket helyezünk el. E vázszerkezetek belsejét szem­csés szűrőanyaggal, célszerűen homokos kaviccsal töltjük ki. A találmány előnye, hogy az eljárás kivitelezése igen egyszerű eszközökkel, ducolás nélkül, felszíni előreszereléssel oldható meg, anélkül, hogy embernek le kellene mennie a munkaárokba. Az eljárással gazdaságosan, rövid idő alatt, csekély eszköz—, anyag- és élőmunkaráfordítással műszaki — funkcionális szem­pontból kifogástalan szivárgók építhetők, a balesetveszély kikü­szöbölésével. ★ T/21 046 (51) E 02 D 3/12 (71) Bányászati Kutató Intézet, 66 2/3%, Budapest, Bakonyi Bauxitbánya Válla­lat, 33 1/3%, Tapolca (72) dr. Kesserű Zsolt, oki. bányamérnök, Budapest, dr. Patvaros József, oki. bánya­mérnök, Miskolc, Szepeshegyi István, oki. bányamérnök, Tapolca (54) Eljárás felszín alatti vízzáró réteg kialakítá­sára (22) 76.12.20. (21) BA-3491 A találmány tárgya eljárás felszín alatti vízzáró réteg kialakí­tására, amelynek során fúrólyukat mélyítünk, a fúrólyukban túlnyomást létesítünk, és a tömltendő rétegbe tömítőanyagot juttatunk. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a fúrólyukat a tömltendő réteggel szomszédos rétegbe mélyítjük, a tömitőanyagnak legalább egy részét a tömitendő réteggel szom­szédos rétegnek a fúrólyukkal harántolt részéből in situ termel­

Next

/
Thumbnails
Contents