Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1981 (86. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 86. ÉVF. 1981. ÉV 13 3. Eljárás valamely vegyület(család) és az ezekből készülő szinergetikus készítmények előállítására. 4. Eljárás valamely vegyület(család) és a vegyület(család) előállítására alkalmas közbenső termékek előállítására. 5. Eljárás valamely vegyület(család) előállítására és az eljárás kivitelezésére szolgáló berendezés(ek). 6. Nem gyógyszer-típusú (pl. diagnosztikai, analitikai) készítmény és eljárás a készítmény előállítására, ill. eljárás a készítmény hatóanyagának előállítására; eljárás diagnosztikai, analitikai stb. vizsgálat kivitelezésére és a vizsgálat kivitelezésére szolgáló esdcöz. Egy vegyületcsaládon a gyógyszeripari gyakorlatban egyetlen általános képletbe foglalható kémiailag egységes vegyületek összességét értjük. A vizsgálat első lépése mindig az, hogy az eljárással (vagy eljárásokkal) előállítható vegyületek — a vegyületcsalád kémiailag egységes csoportot képviselnek-e. Amennyiben igen, úgy ennek a vegyületcsaládnak az előállítása, a vegyületcsalád tagjait ugyanazzal az eljárással előállítva, egyetlen találmány, tehát az erre vonatkozó bejelentés egységes. 1- a) Az esetek legnagyobb részében — különösen új vegyületek előállítására vonatkozó bejelentések esetében — egynél több eljárást (módszert) kívánnak a bejelentők egy bejelentésben oltalmazni. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy ha különböző típusú kémiai reakciókat foglalnak egy bejelentésbe, eleget tesz-e a bejelentés az egységesség követelményének. A különböző kémiai reakciókon alapuló találmányok egységét a kémiailag egységes vegylilétekből álló vegyületcsalád előállítása alapozza meg. Az így egy bejelentésbe kerülő találmányok tárgya közvetlenül összefügg, hiszen egy közös találmányi gondolat alapján alkották meg azokat. A közös találmányi gondolat ebben az esetben a biológiai hatással rendelkező vegyületcsalád előállítása. Az ezek előállítására szolgáló különféle kémiai eljárások ezért egységes bejelentést alkotnak, a gyógyszeripari gyakorlatban az ilyen bejelentések egységesnek tekintendők. Az ugyanarra a célvegyületre vonatkozó különféle kémiai eljárások egymással egyen rangú megoldások, ezért ezeket mellérendelt főigénypontok formájában lehet igényelni. A gyakorlatban azonban a mellérendelt főigénypontokkal egyenértékű az a megoldás, ha egyetlen eljárási főigénypontba foglalják össze ezeket a találmányokat. Ez gyakorlati szempontból előnyös, mivel az igénypontsorozat lerövidül, a különböző eljárások lényegében azonos tárgyi körét ugyanis nem kell annyiszor megismételni, ahány ilyen eljárás van, hanem a felesleges ismétlések elkerülése végett csak egyszer kell azt leírni az eljárási főigénypont tárgyi körében és a különböző kémiai eljárásokat tartalmazó, lényegében mellérendelt főigénypontok pedig egymástól az abc kisbetűivel megkülönböztetve és a ’’vagy” kötőszóval elválasztva foglalhatók össze a jellemző részben. 1. b) A kémiai és mikrobiológiai úton egyaránt előállítható vegyületcsalád esetén úgy merül fel az egységesség kérdése, hogy felfogható-e egy kémiai és egy mikrobiológiai eljárás egymás mellett egységes bejelentésnek vagy sem, ha azok ugyanazon célvegyületek előállítására irányulnak. Itt is két vagy több találmányról van szó, de a kémiai és a mikrobiológiai eljárások eltérő feltételek között hajthatók végre; az egyik élettelen, a másik élő anyaggal dolgozik, mások a megoldás technikai feltételei és ezenkívül még a szabadalmi törvény is speciális előírásokat tartalmaz a mikroorganizmusok alkalmazásán alapuló találmányokra. Az ilyen találmányok esetén a megoldandó feladat természetesen azonos, hiszen ugyanazon vegyületcsalád előállítása a cél. A feladat megoldásának módját azonban részletesen meg kell vizsgálni. Ennek során abból kell kiindulni, hogy ha ugyanaz a művelet, pl. hidrolízis elvégezhető kémiai reakcióval és mikroorganizmusok segítségével is, akkor nyüván nemcsak a feladat, hanem a feladat megoldása is azonos, vagyis a találmányi gondolat ugyanaz; ilyen esetben a bejelentés egységes. Ugyancsak egységes a bejelentés, ha pl. egy kémiai totálszintézis egyik lépése mikroorganizmusok segítségével végezhető csak el, ill. úgy is elvégezhető. Ha azonban teljesen eltérő a feladat megoldása, tehát azonos vagy különböző kiindulási anyagokból, de más típusú reakció kivitelezésére használjuk a kémiai, illetve a mikrobiológiai utat, akkor a közös találmányi gondolat nem lelhető fel, hiszen csak a feladat azonos, a megoldások azonban eltérőek, a megoldások között csak közvetett kapcsolat állapítható meg. Az ilyen bejelentések a jelenlegi gyakorlat szerint nem tesznek eleget az egységesség követelményeinek. l.c) Sokszor előfordul, hogy egy vegyület (család) előállítására irányuló többféle eljárás közül egy vagy több vagy esetleg az eljárások mindegyike csupán a vegyület(család) egy-egy csoportjának vagy tagjának előállítására alkalmazható. Itt az lehet kérdéses, hogy a vegyületcsaládot összefoglaló általános képlet és a hozzáfűzött definíciók alapján az egyes termékek nem alkotnak-e egymástól kémiailag erősen eltérő csoportot. Ha ez nem áll fenn, akkor lényegében az 1. a) alatti esethez jutunk azzal a különbséggel, hogy az egyes eljárások igényponti megfogalmazásánál fel kell tüntetni azt a vegyületcsaládon belüli csoportot, amelyre az illető eljárás vonatkozik. 2. A gyógyszeripari tárgyú bejelentések gyakorlatában új vegyületek és a belőlük készülő gyógyszerkészítmények előállítására vonatkozó eljárások általában egy bejelentésben szerepelnek. Az itt említett két találmány tárgya közötti közvetlen összefüggés nyilvánvaló, hiszen nem választható el egymástól a vegyületcsalád előállítása és a vegyületeknek a társadalom szempontjából hasznos felhasználása, hasznossága, tehát az ilyen bejelentés egységesnek tekinthető. Ilyen esetekben az eljárási főigénypont mellett a gyógyszerkészítmény előállítására irányuló mellérendelt eljárási igénypontot is lehet szerkeszteni, amelynek tárgyi körében hivatkozni kell az eljárási főigénypontban megjelölt vegyületre, ill. azok ott megadott előállítási eljárására. A vegyület ill. vegyületcsalád feltalálóját ugyanis csak az illeti meg, hogy az általa kidolgozott eljárással, ill. eljárásokkal előállított hatóanyagokból készítsen felhasználásra alkalmas gyógyszerkészítményt. 3. Az előbb említett bejelentési típushoz hasonló esetről van szó akkor, amikor egy vegyület(család) fő hatásterülete nem az illető anyag önálló farmakológiái hatása, hanem valamilyen
