Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1981 (86. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

14

SZABADALMI KÖZLÖNY 86. ÉVF. 1981. ÉV

1. szám

ismert vegyület farmakológiai hatásának fokozása. A két vegyületet együt tesen tartalmazó ún. szinergetikus készítmény előállítására irányuló eljárás a 2. pontban említett mellérendelt eljárási igénypont formájában igényelhető. Ebben az esetben a 2. pontban említett okok miatt a két találmány szintén egy bejelentésbe foglalható az egységesség sérelme nélkül.

4.

Rendkívül gyakori eset, hogy a végtermáiként jelentkező vegyület(család)nak és az ezek előállítására szolgáló közbenső termék(ek)nek az előállítását egyetlen bejelentésben kívánják oltalom alá helyezni. Az ilyen bejelentés a jelenlegi gyakorlat szerint azonban nem egységes. A közbenső termái és a végtermék között természetesen van összefüggés, hiszen a második az elsőből előállítható. A fenti két találmány azonban nem alapul közös találmányi gondolaton; a megoldandó feladat és a feladat megoldása teljesen eltér egymástól. A végtermék előállítására vonatkozó találmány lényege ugyanis valamilyen biológiai hatással rendelkező új vegyületcsalád előállítása. A közbenső termái előállítása ugyan azért történik, hogy belőle a hatásos vegyületet lehessen előállítani, de az összefüggés a két találmány között közvetett, mivel a közbenső termék előállítását más feladat megoldására dolgozták ki; azért dolgozták ki, hogy belőle valamilyen hasznos terméket lehessen előállítani. Emellett egy bizonyos közbenső termékből rendszerint többféle - egymástól erősen eltérő szerkezetű és hasznosságú — vegyületet is elő lehet állítani. Tehát a közbenső vegyület társadalmi hasznossága sokirányú és nem kötődik a belőle elsőként előállított célvegyülethez.

Meg kell azonban jegyezni, hogy sok esetben a közbenső termék és a végtermék egyetlen általános képletbe foglalható. Ilyenkor vagy az 1.

c)-ben említett módon, tehát az eljárások valamelyikével állítható elő a közbenső termái és egy másik módon a végtermék, vagy fakultatív lépésként szerepel a közbenső termékből a végtermék előállítása. Ilyen esetekben rendkívül nehéz eldönteni, hogy a bejelentés egysége fennáll-e és igen alapos vizsgálatot követel, hogy a bejelentés megfelel-e az egységesség követelményének.

Tovább bonyolítja és nehezítheti a döntést, ha a közbenső termék maga is rendelkezik valamilyen biológiai hatással.

5.

Egy vegyület(család) előállítása és az eljárás kivitelezésére szogláló berendezésiek) a gyógyszeripari gyakorlatban elég ritkán fordul elő egy bejelentésben. Ennek az az oka, hogy egy új berendezés nem egy bizonyos vegyület(család) előállítására, hanem inkább valamilyen speciális reakció végrehajtására lehet alkalmas, amelyet célszerű külön bejelentésben oltalmazni. Amennyiben mégis előfordul ilyen eset, akkor a más iparágaknál alkalmazott gyakorlatban ismert módon, mellérendelt főigénypontok formájában foglalható a két találmány egyetlen bejelentésbe.

6.

A nem gyógyszer-típusú készítményekre vonatkozó bejelentések abban térnek el az 1-5. pont szerinti bejelentésektől, hogy ezek tárgya nem gyógyszer, hanem a gyógyászatban valaminek a kimutatására vagy vizsgálatára alkalmazható készítmény vagy eszköz, tehát rájuk nem vonatkozik az Szt. 6. § (3/a) pontjában megfogalmazott termékoltalmi tilalom. így bővül az egy bejelentésben oltalmazható találmányok köre. Egy bejelentésbe foglalható a megfelelő készítmény, adott esetben a készítmény előállítása, a készítmény hatóanyagának előállítása, a készítmény csomagolása (eszköz) és a készítmény ill. eszköz segítségével végzett meghatározás ill. kimutatás. Mivel az összes felsorolt találmány közös találmányi gondolata valaminek a vizsgálata vagy kimutatása, a találmányok között közvetlen összefüggés állapítható meg. Ritka eset, hogy a fent felsoroltak valamennyien együtt fordulnak elő, mivel nem valószínű, hogy mindegyik megfelel az egyéb szabadalmazási feltételeknek. Egyébként a mellérendelt főigénypontok szabályaira vonatkozó előírások szerint fogalmazhatók meg az igénypontok.

Az egységesség megítélésének kérdésében lehetnek a fentiektől eltérő vélemények is. Jelen cikk célja elsősorban az volt, hogy felvesse a gyógyszeripari gyakorlatban felmerülő kérdéseket és segítse az e téren jelentkező problémák megoldását.

Adler György né