Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1981 (86. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

12 SZABADALMI KÖZLÖNY 86. ÉVF. 1981. ÉV 1. szám azokra a vitás ügyekre, amelyek az 1968. január 2-i fenti törvény 1 tér cikkének való alkalmazása kapcsán merül­nek fel, a jelen rendelet által meghatározott körülmé­nyek között. 6. cikk — Ami a jelen rendelet 1. cikkében említett köztisztviselőket és közalkalmazottakat érintő vitás ügye két illeti, külön jegyzéket állítanak össze, és ennek alapján választják meg minden egyes ügyben s paritásos egyeztető bizottság elnökének két ülnökét. A jelen cikk utolsó bekezdésében foglalt rendelkezé­sek fenntartásával, ez a jegyzék olyan személyek neveit tartalmazza, akiket egyrészt a miniszterek, másrészt a személyzetet képviselő szervezetek javaslatára jegyeztek be. Az említett szervezetek jegyzékét a különböző minisz­terek javaslata alapján a miniszterelnök határozatának megfelelően állítják össze. Az egyik ülnököt a fent említett szervezetek által javasolt személyek közül választják, a másikat pedig a miniszterek által javasolt személyek közül. Ha a találmányt olyan alkalmazott valósítja meg, akire az általános katonai rend szabályzat érvényes, akkor az alkalmazottat képviselő ülnököt az egyeztető bizott­ság elnöke jelöli ki egy öttagú katonai testületet felölelő jegyzék alapján, mely testületet a felsőbb katonai vezetés állít össze és tesz időszakosan közzé. 7. cikk — A jelen rendelet alkalmazható Mayotte területi közösségében és a tengeren túli területeken. 8. cikk — A pecsétőr-igazságügyminiszter, a belügy­miniszter, a külügyminiszter, a hadügyminiszter, az együttműködési miniszter, a gazdaságügyi miniszter, a költségvetési miniszter, a környezetvédelmi miniszter, az oktatásügyi miniszter, a felsőoktatásügyi miniszter, az egészségügyi és társadalombiztosítási miniszter, a munka­ügyi miniszter, a mezőgazdasági miniszter, az iparügyi miniszter, a közlekedésügyi miniszter, a külkereskedelmi miniszter, az ifjúsági- és sportügyi miniszter, a kulturális és tájékoztatásügyi miniszter, a kereskedelmi és kézmű­ipari miniszter, a postaügyi és távközlési államminiszter, a volt frontharcosok államminisztere, a miniszterelnök mellett működő államminiszter és a belügyminiszter mellett működő államminiszter (Megyék és tengeren túli területek) kaptak megbízást, hatáskörük szerint, a jelen rendelet végrehajtására, amely a Francia Köztársaság Hivatalos Lapjában fog megjelenni. A találmány egységének vizsgálata a gyógyszeripar területén Az 1969. évi II. törvény értelmien több találmány csak akkor foglalható egy bejelentésbe, ha tárgyuk egymás­sal közvetlenül összefügg, vagyis, ha a találmányok alapja egy közös talál­mányi gondolat. A gyógyszeripari találmányok egy­ségességének vizsgálatakor is — hason­lóan a többi műszaki területre tarto­zó találmányok értékelésénél követen­dő szempontokhoz — abból kell kiin­dulni, hogy az egy bejelentésbe fog­lalt találmányok egy közös találmá­nyi gondolaton alapuljanak. A talál­mányi gondolatot a megoldandó fela­dat és a megoldás együttese határoz­za meg. Ha a bejelentés műszaki megoldások halmazából áll, a külön­böző megoldások közötti kövzetlen összefüggést minden egyes találmány­ra vonatkozóan külön kell megállapí­tani. A vizsgálat során tehát a kitűzött feladat azonosságának, és a megol­dások közötti közvetlen összefüggés­nek a vizsgálatát kell elvégezni. Amennyiben a fenti összefüggés fennáll, úgy a bejelentést egységesnek kell tekinteni. A gyógyszeripar területén felme­rülő egységességi kérdések részletes elemzése előtt ki kell térni arra a kérdésre, hogy mindez hogyan tükrö­ződik egy-egy bejelentés igénypont­sorozatának megfogalmazásában. Az igénypontszerkesztés szabálya több találmánynak egy bejelentésbe fogla­lása esetére — az I—OTH—1969. szá­mú hirdetmény 3. b) bekezdésében található megfogalmazás szerint — a következő: „... - ha a szabadalmi bejelentésbe több találmányt foglal­tak - feltéve, hogy a találmány egysége fennáll -, a feladat különbö­ző megoldásaihoz szükséges összes jellemzőket mellérendelt főigénypon­tokba kell foglalni”. A fenti megfogalmazás a gyakor­latban úgy érvényesül, hogy minden egyes találmányra, amely az egységes­nek tekintett bejelentésben szerepel, mellérendelt főigénypontot kell szer­keszteni. Ez a mellérendelés a gya­korlatban — célszerűségi okokból — nem mindig különálló igénypontok formájában jelentkezik, hanem több különböző eljárás esetén a melléren­delt megoldások egyetlen igénypont­ba is foglalhatók. Az ilyen típusú igénypontok mellérendelt igénypon­tok összességének tekintendők. ★ M ★ A gyógyszeripari tárgyú szabadalmi bejelentések egységességével kapcso­latos kérdések tárgyalása során az alábbi csoportosítás látszik célszerű­nek, mivel a gyakorlatban általában ilyen jellegű találmányok kerülnek egy bejelentésbe: 1. Valamely vegyület(család) előállí­tására szolgáló különböző eljárá­sok: a) kémiai eljárások, b) kémiai és nem kémiai (főleg mikrobiológiai) eljárások, c) ha az illető eljárások közül egy vagy több a vegyület-család egy-egy csoportjának vagy tag­jának előállítására alkalmas. 2. Eljárás valamely vegyület(család) előállítására és eljárás a vegyület­­ből készülő gyógyszerkészít­mények előállítására.

Next

/
Thumbnails
Contents