Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

megjelölve és, ezekivül, az aligénypontokban ezen jellemző műszakilag ekvivalens értékei szerepelnek.

4.02.4. A találmány egységes, ha a találmány tárgyának lényeges jellemzője a bejelentésben (a leírásban és a találmányi igénypontokban) a műszaki ekvivalensek felsorolása útján jut kifejezésre, feltéve, hogy azokat általánosító fogyómmal nem lehet kifejezni.

4.03. Két vagy több különböző találmányi tárgynak (berendezés, eljárás, anyag) egy bejelentésbe foglalása akkor lehetséges, ha azok egységes célt szolgálnak; és a bejelentés benyújtásának időpontjában csak együttesen alkalmazhatók.

Ebben az esetben egy oltalmi okiratot — szerzői tanúsítványt vagy szabadalmat — engedélyeznek, a találmányoknak az alárendeltségi elv szerint való megnevezésével. Például: ’’Eljárás üvegtömbök előállítására és berendezés ezen eljárás megvalósítására”.

Különböző találmányoknak ilyen egyesítése csak akkor megengedett, ha:

— a találmány tárgyát alkotó eljárás megvalósításához nincs ismert berendezés és így ez az eljárás nem valósítható meg az újonnan feltalált berendezés nélkül;

— a találmány tárgyát alkotó anyag előállítására nincs ismert eljárás és így ez az anyag nem állítható elő a találmány szerinti eljárás alkalmazása nélkül;

— a találmány tárgyát alkotó anyag hasznos tulajdonságait nemcsak ennek az anyagnak az összetétele, hanem az előállítás módja is előre meghatározza;

— a találmány tárgyát alkotó anyag hasznos tulajdonságait nemcsak a találmányt alkotó, feldolgozandó anyag összetétele, hanem a feldolgozási eljárás is előre meghatározza.

4.04. A találmány egységét sérti, ha a találmányi leírásban és az igénypontokban:

4.04.1. két vagy több olyan találmány szerepel, melyek különböző tárgyakra (anyag, eljárás, berendezés) vonatkoznak, kivéve az Utasítás 4.03. pontjában említett esetet.

4.05. A találmány egységét minden esetben sérti (kivéve a 4.02.4. és a 4.03. pontban említett eseteket), ha a találmányi leírásban és az igénypontokban egyes olyan tárgyak (alkatrészek, szerelési részegységek, bemdezések, anyagok, stb.) mesterségesen látszólagos egészbe foglalt összessége szerepel, amely tárgyak egymással kölcsönösen nem függnek össze annak a közös pozitív hatásnak az elérése céljából, amely csak az egészre (a 4.02.1. pontban adott megfogalmazásban) jellemző.

5.00. Valamely feladat találmányként bejelentett műszaki megoldásának elemzési elvei

5.01. A tudományos műszaki vizsgálat a találmányi leírás, az igénypontok és a találmányi bejelentésben előterjesztett egyéb anyagok tanulmányozásával kezdődik.

5.02. Ha a bejelentés tanulmányozásának eredményeként megállapítják, hogy azt az előírt követelményeknek megfelelően készítették el, a találmány tartalmát teljes mértékben feltárták, a szakértő tevékenysége abban áll, hogy jóváhagyja a bejelentő által megszerkesztett találmányi igénypontot és azt a vizsgálathoz alapul elfogadja.

5.03. Ha a bejelentési anyagok nem teszik lehetővé a szakértő számára, hogy a vizsgálatot elvégezze, a szakértő kiegészítő adatokat kérhet be a bejelentőtől azzal a felhívással, hogy ezek az adatok nem léphetik túl az eredetüeg benyújtott bejelentés kereteit vagy nem módosíthatják annak lényegét. Ugyanakkor azonban a szakértő csak minimális és reális követelményeket támaszthat a bejelentővel szemben. Nem indokolhatja a követelményeket pl. azzal, hogy szerzői tanúsítványt vagy szabadalmat nem engedélyezhetnek valamely berendezésnek csupán a gondolatára, hanem magára a berendezésre, azaz a konkrét szerkezetre, és ezen az alapon nem kérhet be anyagokat a berendezés részletes szerkezeti kidolgozására. Természetesen bármely, berendezésre benyújtott bejelentésnek tartalmaznia kell a berendezés szerkezeti adatait, de a bejelentőtől csupán a vizsgálat tárgyát képező berendezés elvi szerkezeti sémájára vonatkozó adatokat lehet bekérni. Nem lehet a bejelentőtől megkívánni a javasolt berendezés részletes szerkezeti kidolgozását, ha a kitűzött feladat megoldásának elvi szerkezeti vagy technológiai sémája világos és a találmány megvalósításához csupán szerkezeti vagy tervezési jellegű kidolgozás és kísérleti ellenőrzés szükséges.

5.04. Ha a bejelentés tanulmányozása eredményeként megállapítják, hogy a találmány egységét nem tartották be, a szakértő megkérdezheti a bejelentőtől, hogy a szóban forgó bejelentéssel kapcsolatban melyik műszaki megoldást vizsgálja, és kifejtheti azt a véleményét, hogy az eredeti bejelentés megosztása mellett új bejelentések benyújtására van lehetőség. Ugyanakkor utalni kell a Rendelet 45. és 49. pontjára, amelyek szabályozzák a bejelentés megosztásának rendjét és határidejét, valamint figyelembe kell venni az Utasítás 4.00 fejezetében kifejtett szabályokat.

5.05. A bejelentésben találmányként feltüntetett műszaki megoldás minősítése során a szakértő az Utasítás

1.00, 2.00, 4.00 fejezeteiben feltüntetett meghatározásokat és szabályokat tekinti irányadóknak.

5.06. A találmány célja meghatározásánál a következő alapelveket kell szem előtt tartani: a találmány céljának, azaz a várható pozitív hatásnak a találmány egész tárgyára, nem pedig annak részére kell vonatkoznia. Ha a cél csupán a találmány tárgyának egy részére vonatkozik, ez azt bizonyítja, hogy találmányként csak a tárgy egy részét — mint találmány önálló tárgyát — kell tekinteni.

A találmány célját kellő mértékben konkrétizálni kell. A cél nem jelölhető meg olyan általános szavakkal, melyek nem tükrözik az oksági összefüggést a cél és a jellemzők összessége, ezen belül a találmány tárgyának egészét meghatározó lényeges jellemzők összességébe felvett megkülönböztető jellemzők között. Tilos a találmány célját olyan általános kifejezésekkel meghatározni, mint pl. ’’nagyobb eredmény elérése céljából”, ’’jobb hasznosítás céljából”, stb. Minthogy azonban minden találmány végső célja olyan haszon elérése, amelyhez a társadalom a találmány alkalmazása révén jut, a cél jellemzése általában nem merülhet ki csupán a tiszta műszaki eredmény jellemzésében. A cél nem határozható meg pl. olyan kifejezésekkel, mint ”a tengely forgatónyomatékának csökkentése céljából...”, ,,a sebességi diagram áthelyeződése céljából...”.

A tengely forgatónyomatékának csökkenése az ok első okozata, de ez a társadalom számára még nem haszon. A forgatónyomaték csökkenésének még más okozata is van: a súlycsökkenés, esetleg a tárgy szerkezeti egyszerűsítése, ami végeredményben a konkrét hasznot jelenti a társadalom számára.

Számos esetben azonban a közvetlen műszaki hatás utóbb kifejezi azt a pozitív hatást is, amelyben a társadalom érdekelt. Ez kitűnik az alábbi példából:

’’Elektromos hangszer, billentyűzet segítségével mechanikus úton rezegtetett hangvillákkal, amelyeknek rezgéseit hangfelvevők fogják fel, azzal jellemezve, hogy a

7