Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
322 SZABADALMI KÖZLÖNY 84. ÉVF. 1979. ÉV 5. szám Amerikai Egyesült Államok Az Amerikai Egyesült Államok joggyakorlata szerint a bitorlási kereseteket elbíráló hatóság kompetens az engedélyezett szabadalmak érvényességének vizsgálatára is. E vizsgálat körébe nem vonhatók be a hivatali vizsgálat során érvényesített nyomtatványok, újabb újdonságrontó adatok feltárása esetén azonban megtörténhet, hogy a bíróság a szabadalmas mulasztásának tekinti az újdonságrontó körülményt, amiről a hivatalt, mint eljáró hatóságot a bejelentő nem értesítette és emiatt a szabadalmat érvénytelennek tekinti. A jövőben ez a gyakorlat tovább szélesedik és a bejelentő kötelességének tartja azt, hogy a hivatal tudomására hozzon minden olyan adatot, amely a találmány szerinti megoldás újdonságát érinti és feltételezhető, hogy a bejelentő ennek birtokában van, illetve volt, pl. a nyilvános használatbavétel ténye, a feltaláló korai publikációja, külfödi hivatalok párhuzamos vizsgálati eljárásainak anyagai stb. Ezeket a tényeket eskü helyetti nyilatkozat alakjában kell a hivatal tudomására hozni és ennek elmulasztása a szabadalom elvesztését jelentheti. Ez a szabályozás kihat az USA bejelentések leírásainak megfogalmazására. A régi gyakorlat szerint ugyanis a technika állásának közlése nem volt kötelező. Ezt most ajánlatos a leírás felépítésében figyelembe venni és ha ezek az adatok nem angolnyelvű publikációk, akkor ezek fordításának beterjesztése is szükséges. Ha ilyen adat, vagyis a hivatallal nem közölt publikáció később jut harmadik személy tudomására, akkor ezt fel tudja használni a szabadalom „megsemmisítésére”. A nyilatkozat benyújtásának kötelezettsége fennáll a szabadalom engedélyezéséig, sőt bizonyos értelemben még azon túlmenően is. Az új un. „reissue” eljárás egyik sarkalatos előírása az önkéntes korlátozás a szabadalmas részéről, ha később a bejelentés újdonságát érintő kompetens adat jut tudomására. A „reissue” eljárás az Amerikai Egyesült Államok jog jellegzetessége és lehetővé teszi az engedélyezett szabadalom oltalmi körének korlátozását vagy bővítését (ez utóbbit csak engedélyezés után két éven belül), ha erre a bejelentő jogosult illetve erre köteles. A reissue eljárás főként akkor áll a szabadalmas érdekében, ha bitoiiási keresetet kíván érvényesíteni vagy attól tart, hogy valamilyen adatot harmadik személy kíván a hivatal tudomására hozni. Jóllehet az USA-ban felszóllalási rendszer nincsen a szabadalom engedélyezési eljárásban, mégis lehetőség van arra, hogy az „ex parte” eljárás legalább halványan „inter partes”-sé alakuljon át. Ezt a célt szolgálja az, hogy már engedélyezett szabadalmakkal kapcsolatban is közölhet harmadik személy a hivatallal olyan adatot, ami véleménye szerint a szabadalom érvényességét érinti, ezeket a bejelentéshez tartozó iratokhoz kell csatolni és reissue eljárás vagy bitorlás esetén ilyen adatokat értékesíteni is lehet. Karácsonyi Béla Számvetés Szolnok megye újítómozgalmáról Az újítók mozgalma - a szocialista munkaverseny részeként — Szolnok megye gazdasági fejlődésében is jelentős szerepet tölt be. Az V. ötéves tervidőszak eltelt éveiben a megye állami és mozgalmi vezetése nagy figyelmet fordított az újítómozgalom helyzetének alakulására, annak fejlődésére. A megyei szakszervezeti és állami irányítószervek az elmúlt évek során több alkalommal értékelték a megye szocialista szervezetei újítómozgalmának alakulását, határozták meg a közös tennivalókat. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, és annak testületéi, az iparági szakszervezetek megyei bizottságai rendszeresen értékelik, ellenőrzik a megyében lévő vállalatok újítómozgalmának tapasztalatait. Szolnok megye újítómozgalmának helyzetére a IV. ötéves tervidőszak során lendületes fejlődés volt a jellemző. Ebben az időszakban, a bázishoz viszonyítva, az újítási javaslattevők száma 148, a benyújtott javaslatok száma 83, a bevezetett javaslatok 113, az így elért vállalati eredmény 156, a kifizetett újítási díj összege 149 %kai növekedett. Az V. ötéves terv indításakor az újítómozgalom szervezeti és tartalmi vonatkozásában egyaránt kedvező bázissal rendelkezett. A mozgalomban résztvevő munkások és műszaki dolgozók javaslatai a legutóbbi 3 évben jól társultak a vállalatok legfontosabb célkitűzéseihez. Az új javaslatok bevezetésével, alkalmazásba vételével olyan új műszaki munka- és üzemszervezési megoldásokat alkalmaztak, melyek költségmegtakarítást, többlettermelést, minőség javítást, beruházási megtakarítást, jobb álló- és forgóeszköz kihasználást, import-anyag csökkentést, helyettesítést, export növelést eredményeztek. Az újítómozgalomban nőtt a szerepe a munkavédelemmel, a környezetvédelemmel, az energiagazdálkodással összefüggő új műszaki megoldásoknak. Az újítómozgalmat a vállalatok eszköznek tekintik, a gazdálkodás egyes jellemzőinek kedvezőbbé változtatására. Része az üzemi demokrácia intézmény-rendszerének. A vizsgált évek során a dolgozók legértékesebb rétegei kapcsolódtak be a szervezési és műszaki problémák megoldásába. Ugyanakkor a megyében az iparjogvédelmi munka általában alacsony színvonalú. Keveset foglalkoznak a vállalatok a szellemi termékek továbbfejlesztésével azzal, hogy az újításból találmány legyen. Nem kezdeményezik megfelelően a licencek vásárlását, egyes területeken lassú ütemű a saját erőből történő műszaki fejlesztés. Csupán a nagyobb vállalatok foglalkoztatnak szabadalmi ügyvivői-, vagy iparjogvédelmi szakvizsgával rendelkező dolgozókat. A Hűtőgépgyárban, a Tisza Cipőgyárban, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál átlagot meghaladóan kedvező a helyzet, szervezetileg az
