Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
5. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 84. ÉVF. 1979. ÉV 321 holland szakemberek ezt a törvénymódosítást a brit ideiglenes (provisional) és teljes (complete) bejelentés intézményéhez hasonlítják; magyar szakemberek számára ez a cikkely a meglévő törvényi párhuzam miatt nem is igényel bővebb résrietezést. Az új intézmény bevezetése feltehetően összefügg a pótszabadalom intézményének megszüntetésével. Idetartozik az un. második bejelentésre alapítható elsőbbség fogalma. Ha a Párizsi Unióhoz tartozó valamely országban benyújtott bejelentés elsőbbségét igényelték, akkor kizárólag az első un. eredeti elsőbbség volt igényelhető. Az új törvény szerint, amelynek rendelkezése összefügg más európai országokban foganatosított törvényváltozással, lehetséges második nemzeti bejelentésre is elsőbbséget alapozni, feltéve, ha az első nemzeti bejelentést még nem hozták nyilvánosságra, visszavonták vagy elutasították, vagyis arra jog nem volt alapítható. A bejelentő jogai szélesedtek azáltal is, hogy magától kezdeményezheti a bejelentés megosztását, amelyre az előző törvény hatálya alatt meg kell várni a Hivatal ilyen irányú felszólítását. A bejelentő kedvezőbb helyzetbe jut az új törvény rendelkezései folytán akkor is, ha valamilyen hivatali határidő elmulasztása miatt jogvesztés következne be. Az újra érvénybehelyezést a törvény — kellő igazolás beterjesztése mellett — a fenntartási díj befizetési határidő és az elsőbb ségi határidő kivételével — minden esetben lehetővé teszi. Bevezették az un. közbenső használati jog intézményét, amellyel a jog megszűnése és újra érvénybehelyezése közötti időszakban a találmány tárgyát megvalósító harmadik személy részére a szabadalmakkal egyenrangú pozíciót biztosítanak.- Érdekes az újdonságvizsgálat szabályozott rendje nem egységes találmányi bejelentések esetében. Ilyen esetben a vizsgálatot kiválasztásra való felhívás nélkül az igényponti sorrendnek megfelelő első találmány tekintetében végzik el. Ha azonban az újdonságvizsgálatot harmadik személy kéri — mint erre lehetőség adódott a régi törvény hatálya alatt is — akkor az Ulető által megjelölt igénypontot vizsgálják. A holland bejelentések esetében korábban előirt követelmény, a párhuzamos bejelentések kötelező deklarációja megszűnt. Ezt a nyilatkozatot csak akkor kell benyújtani, ha a Hivatal kéri. A párhuzamos szabadalmi bejelentések vizsgálati eredményéről a bejelentő csak olyan mértékben tartozik számot adni, amilyen mértékben ez tudomására jutott. A közvetett bitorlás intézménye is bekerült a törvénycikkelyek közé, vagyis például, ha a találmány tárgyát eladásra kínálják, az is kimeríti a bitorlás fogalmát. A kényszerengedély intézménye annyiban változott, hogy a hároméves türelmi időt eltörölték és a kényszerengedélyt nem a szabadalmi hivatal, hanem a gazdaságügyi miniszter adja ki, ha ezt a közérdek megkívánja. A kényszerengedélyezési eljárás a szabadalmak bevonásával a szabadalmi hivatal ügykörébe tartozik és fellebbezési jog érvényesíthető. Bitorlás esetében új terméknél a bizonyítási teher mindenkor a vélt bitorlóra hárul attól függetlenül, hogy a termék vegyi vagy fizikai úton készült. A régi törvény szabályozása szerint ilyen bizonyítási teher csak a vegyi úton készült termékek esetében volt érvényesíthető. A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számítva 20 év. Ez az oltalmi idő figyelmet érdemel, mivel a régi törvény szerint az engedélyezett szabadalmak oltalmi ideje minden esetben legalább 10 évre terjedt ki. Ez utóbbi cikkely azonban többé nem hatályos, így a bejelentőnek nagyobb érdeke fűződik a bejelentés teljes vizsgálatának mielőbbi befejezéséhez. Elméleti eset ugyan, de előfordulhat, hogy a szabadalmat engedélyezik, a bejelentés napjától számítva azonban a 20 év már eltelt. Jóllehet az ilyen elméleti hatály is fontos lehet bitorlási kereset érvényesítése esetén, mégis a bejelentő érdeke a vizsgálat mielőbbi befejezése. A törvény szabályozza a bitorlási perek tekintetében illetékes bíróságot arra az esetre, ha mind a szabadalmas, mind a bitorló külföldi személy. Ilyenkor a Hágai Területi Bíróság (Arrondissementsrechtbank) illetékes mind az előbbi, mind a negatív megállapítási keresetek esetén. Dánia 1978. június 2-án fogadta el a parlament az új törvényt, amely hatályba lépett. A törvény szerint a kormány nem kapott felhatalmazást a parlamenttől arra, hogy az Európai Szabadalmi Egyezményt ratifikálja. Ez azzal függ össze, hogy a dán felségjogok nemzetközi szervezetnek való átengedése tekintetében az alkotmány szerint 5/6-os többségi szavazat szükséges, amit a beterjesztett javaslat nem kapott meg. Előreláthatóan tehát Dánia a közeljövőben nem lép be az ESZE tagállamai közé, ami a várakozásokkal ellentétes irányú fejlemény. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) ratifikálására azonban a parlament felhatalmazást adott. A PCT 64 (1/a) cikkelye kivételével Dánia csatlakozása 1978. december 1-én megtörtént. Számos közös vonás található az ESZE rendelkezéseivel, de jócskán akadnak eltérések is. — Az abszolút újdonság követelményei mellett a korábbi elsőbbségű, de még nem közzétett dán szabadalmi bejelentések teljes leírását figyelembe kell venni az újdonságvizsgálat során. — A szabadalmi oltalom kiterjed a vegyi úton előállitott termékekre, kivéve a gyógyszereket és az emberi táplálkozásra szolgáló termékeket (és ezek előállítását). Ez a rendelkezés átmeneti jellegű, vagyis gyógyszerek és élelmiszerek szabadalmazhatóságát későbbi időpontra tervbe vették. — A mikrobiológiai találmányoknál — összhangban az Európa-szabadalom rendelkezéseivel — a mikroorganizmusok deponálása szükséges, a pontos feltételeket azonban még nem rögzítették. — A szabadalmak megsemmisítésének indokait és a járulékos bitorlás intézményét összhangba hozták az Európa-szabadalommal. Az engedélyezett szabadalmak oltalmi ideje 17 évről 20 évre emelkedik és ennek hatálya visszamenőleges a már engedélyezett szabadalmakra, amelyek az új törvény hatálybalépésekor már 12 éve vannak érvényben. A dán törvény fenntartja a bejelentőknek nyújtott korábbi kedvezményt, miszerint dán elsőbbségi nap érvényesíthető a bejelentőre, a bejelentési országra, a bejelentési napra és a bejelentési iktatószámra való hivatkozással. A leírás idegen nyelven is benyújtható. Fontos vonása az új törvénynek, hogy a szabadalmi bejelentés elfektetése és felélesztése 4 hónapon belül különösebb indok nélkül lehetséges, és ez a lehetőség kiterjed a leírás fordításának benyújtására, a bejelentési és közzétételi ületékek befizetésére is. A bejelentő köteles a Hivatal felszólítására a párhuzamos külföldi bejelentések vizsgálati eredményeit a Hivatal felszólítására közölni, még akkor is, ha ezeknek bejelentési napja későbbi, mint a dán bejelentésé. A törvény kifejezi azt a szándékot, hogy Dánia megerősíteni kívánja a nemzetközi szabadalmi osztályozásra vonatkozó Strassburgi Megállapodást, amelynek inkább praktikus, semmint érdemi jelentősége van.
