Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

1.04. A találmány valamely feladat új, és lényeges kü­lönbségeket mutató műszaki megoldása a népgazdaság, a szociaális és kultúrális építőmunka vagy a honvédelem bármely területén, amely pozitív hatást eredményez. 1.05. A feladat műszaki megoldása akkor tekinthető lényeges különbségeket mutatónak, ha a bejelentés el­sőbbségi napján ismert tudományos és műszaki megol­dásokhoz képest pozitív hatást eredményező jellemzők új összességével bír. 1.06. A pozitív hatás olyan új, magasabb szintű ered­mény, amelyhez a társadalom a találmány hasznosítása révén jut, szemben azzal az eredménnyel, amelyet a pro­totípustól (a megelőző analógtól, azaz berendezéstől, el­járástól anyagtól) kap. A pozitív hatás megnyilvánulhat pl. a munkatermelékenység emelkedésében, a gépek ha­tásfokának növelésében, anyagok megtakarításában, az előállítandó termékek mennyiségének növekedésében, a termékminőség javításában és olcsóbbá tételében, a hangrögzítő berendezések zörejének kiküszöbölésében, a gyártási eljárások egyszerűsítésében és meggyorsításá­ban, a munkafeltételek javításában, a balesetelhárítás tökéletesítésében, megbetegedések megelőzésében vagy legyőzésük megkönnyítésében, a rovarirtó és növényvé­dőszerek szelektív hatásának növelésében, a mezőgazda­­sági kultúrák terméshozamának emelésében, az anyagok szilárdságának fokozásában agresszív közegben, alacsony vagy magas hőmérsékleten történő megmunkálásuk so­rán, stb. 1.07. A bejelentésben foglalt műszaki megoldás akkor tekinthető újnak, ha a bejelentés elsőbbségének napjáig a szóban forgó, vagy az azonos megoldás lényegét még nem tárták fel a Szovjetunióban vagy külföldön, szemé­lyek meghatározatlan köre számára olyan mértékben, hogy lehetővé váljon annak megvalósítása. A személyek meghatározatlan köre azokat a személyeket jelenti, akik számára a találmány lényege nem szolgálati beosztásuk­kal kapcsolatban vált ismertté (azaz akik nem foglalkoz­nak találmányok létrehozásával, azok értékelésével, ki­próbálásával, műszaki dokumentációk készítésével, elfo­gadásával, bejelentések elkészítésével, a bejelentésre vo­natkozó dokumentumok őrzésével, találmányok vizsgá­latával, stb.) 1.08. A találmányként bejelentett műszaki megoldás újdonságának megállapítása során a szakértő a következő forrásokat hozhatja fel újdonságrontóknak:- a Szovjetunióban engedélyezett szerzői tanúsítvá­nyokat és szabadalmakat, azok elsőbbségi napjától szá­mítva;- a Szovjetunióban megjelent kiadványokat, ezen be­lül a hivatalos kiadványokat, utasításokat és az azokkal egyenértékű okiratokat, a kinyomtatás engedélyezése napjától számítva;- cikkek, szemlék, monográfiák, valamint konferen­ciák, kongresszusok, tanácskozások, szinpóziumok, tu­dományos művek anyagai és más olyan anyagok letétbe helyezett kéziratait, amelyeket a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa Tudományos és Műszaki Állami Bizottsága, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elnöksége, a Szov­jetunió felső- és középfokú szakoktatási minisztériuma és a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő, az állami titkok megőrzésével és a sajtóügyekkel foglalkozó Főigazgatóság 1971. május 14-i 157/13. sz. rendeletével jóváhagyott ’’Utasítás a természettudományi, műszaki- és társadalomtudományi munkák kéziratainak letétbe helyezése rendjéről” megjelöl, a letétbe helyezett kézirat lajstromozási napjától számítva;- azokat a találmányi bejelentéseket, amelyek tekin­tetében az Állami Bizottság határozatot hozott szerzői tanúsítvány vagy szabadalom engedélyezéséről, de a hatá­rozat nyilvánosságra hozatala még nem történt meg, az elsőbbség napjától kezdődően;- meghatározott uniós elsőbbségű találmányi bejelen­téseket (uniós bejelentések), amelyek tekintetében hatá­rozatot hoztak az oltalmi okirat engedélyezéséről, az uniós elsőbbség napjától számítva; — külföldi kiadványokat, a megjelenés napjától vagy a hónap utolsó napjától, illetve a kiadványban feltüntetett év december 31-től számítva, amennyiben a megjelenés időpontjaként csupán hónap vagy év van megjelölve; — kiállításokon (vásárokon vagy egyéb nyilvános be­mutatási helyeken) közszemlére tett kiállítási tárgyakat (illusztrációkat és műszaki dokumentációkat), a pavilo­nokban vagy kiállítási részlegekben történő nyilvános be­mutatás napjától számítva; kivételt képez a Rendelet 53. pontjában előírt eset; — külföldi szabadalmakat, szerzői tanúsítványokat és nyilvánosságra jutott bejelentéseket, azok nyilvánosságra hozatala napjától számítva;- a műszaki megoldás (találmány, újítási javaslat, stb) nyilvános alkalmazására vonatkozó adatokat, a nyilvános alkalmazás megkezdésének napjától számítva, ha az ilyen alkalmazás megkezdésének időpontja jegyzőkönyvben, utasításban vagy más, ezekkel egyenértékű okiratban van rögzítve, amely a ténylegesen megtörtént, nem pedig a tervezett alkalmazást tanúsítja. Megjegyzés: Nem minősül újdonságrontónak a találmány nyil­vános alkalmazása, ha a találmány szerzője legkésőbb a találmány hasznosításának megkezdése napjától számított 4 hónapon belül szerzői tanúsítvány engedélyezése iránt bejelentést tett;- olyan nyilvános közleményeket, amelyek a Szovjet­unióban vagy külföldön személyek meghatározatlan köre számára megismerés végett hozzáférhetők és oly mérték­ben feltárják a találmány lényegét, hogy lehetővé válik annak megvalósítása, az ilyen közlemény megtétele idő­pontjától számítva. E nyilvános közlemények a következők lehetnek: a) nyomtatásban meg nem jelent beszámolók tudo­mányos kutatómunkákról, tervdokumentációk, szabvá­nyok, technológiai folyamatábrák és sémák, rajzok, ame­lyeket tájékoztatás céljából nyilvánosan hozzáférhető (ezen belül ágazati vagy hivatali) könyvtáraknak adtak át vagy egyéb szervezet (vállalat) részére felhasználás vagy tájékoztatás céljából megküldték, a könyvtári lajstromba vétel ill. a más szervezetnek történt megküldés időpont­jától számítva. Megjegyzés: Nem tartoznak a nyilvános közlemények sorába az említett dokumentációk közül azok, amelyeket megrendelés­re küldenek meg, továbbá azok, amelyeket más illetékes szervezet­hez szakvélemény adása, állásfoglalás, konzultáció céljából, fel­ügyeleti szervhez jóváhagyás végett vagy a nyilvánosság számára nyitva álló levéltárhoz, stb. juttatnak el; b) nyomtatásban nyilvánosságra nem hozott disszer­tációk, a megvédés meghirdetett napját 10 nappal meg­előző naptól számítva, ha pedig a disszertáció (vagy an­nak szerzői ismertetése, autoreferátuma) az illető szer­vezet könyvtárába, az olvasók tájékoztatása végett, ko­rábban érkezett be, a disszertációnak a könyvtárba való tényleges beérkezése napjától számítva; c) disszertációk kézirat gyanánt kiadott autoreferá­­tumai, amennyiben azokat nem csupán a személyek meghatározott köre számára jegyzék szerint küldték szét, hanem megtekintés és megismerés végett kiállították vagy a könyvtárban tájékoztatás céljából elhelyezték, a 2

Next

/
Thumbnails
Contents