Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
könyvtárba való beérkezés napjától vagy a közszemlére tétel napjától számítva; d) elfogadott pályázati munkák, a személyek meghatározatlan köre számára, azaz nem csupán a pályázatokat elbíráló bizottság (zsűri) tagjai, hanem a bevont szakértők számára, megismerés végett való közszemlére tétel napjától számítva; e) nyilvános szóbeli előadások, értekezések, felszólalások, amennyiben azokat az előírt módon hangrögzítő berendezésre vették fel vagy gyorsírással rögzítették, attól a naptól számítva, amikor az előadást tartották, az értekezést felolvasták, a felszólalás elhangzott; f) a személyek meghatározatlan köre számára meghallgatható rádióadások, megnézhető televíziós adások és mozielőadások, amennyiben azokat az előírt módon hangrögzítő berendezésre vették fel, lefényképezték vagy lefilmezték, a vonatkozó közlés napjától számítva; g) vizuális érzékelhető információs adatok (pl. plakátok, rajzok, fényképfelvételek, minták, makettek, termékek, stb.), amelyeket falakon, kirakatokban, stb. helyeznek el azért, hogy azokkal a személyek meghatározatlan köre megismerkedjék, az ilyen adatok közszemlére tétele napjától számítva; h) egyéb, a találmányokra vonatkozó és a Rendelet 21. pontjában megjelölt jellemzőknek megfelelő adatok. Nem minősül valamely feladat találmányként bejelentett műszaki megoldása tekintetében újdonságrontónak a találmány közszemlére tétele olyan kiállítási tárgyakban, amelyek a Szovjetunió területén tartott hivatalos vagy hivatalosan elismert nemzetközi kiállításokon találhatók, ha a bejelentést az Állami Bizottságnál a Rendeletben előírt követelmények betartásával, a kiállítási tárgy kiállításon történt bemutatásának napjától számított hat havi határidőn belül nyújtották be. 1.09. A találmány lényeges jellemzőinek azokat a jellemzőket nevezzük, amelyek közül mindegyik — különkülön véve — szükséges, együttvéve pedig elegendő ahhoz, hogy a kérdéses találmány tárgyát megkülönböztesse valamennyi egyéb tárgytól és azt olyan minőségben jellemezze, amely pozitív hatásban nyilvánul meg. Lényeges jellemzőnek csupán a találmány tárgya jellemzőinek összességében meglévő azon jellemző tekinthető, amelynek hiánya a lényeges jellemzők összességéből lehetetlenné teszi annak a pozitív hatásnak az elérését, amely a találmány célja, és csak amelynek a jellemzők összességében való megléte biztosítja ennek a pozitív hatásnak az elérését. 1.10. A találmány igénypontja az előírt szabályok szerint elkészített rövid szóbeli jellemzés, amely kifejezi a találmány műszaki lényegét. 1.11. A találmány célja a találmány hasznosításától várható pozitív hatás. 1.12. A találmány tárgya egyrészt a Rendelet 21. pontjában és a jelen Utasítás 1.04. pontjában megjelölt és bármely találmányra nézve közös jellemzők, másrészt a minden kategóriára sajátos, külön jellemzők határozzák meg. 1.13. A berendezés, mint a találmány tárgya új, lényeges különbségekkel rendelkező és az előállítás és/vagy felhasználás során pozitív hatást eredményező létesítmény, termék, amely szerkezeti elem vagy egymással funkcionális-szerkezeti egységben lévő szerkezeti elemek összessége. A berendezések közé tartónak a gépek, műszerek, készülékek, felszerelések, szerszámok, göngyölegek, szállítóeszközök, rögzítőeszközök, gépalkatrészek, bútor, edények, lábbelik, hírközlési eszközök, épületszerkezetek, épületek, műtárgyak, épületrészek, stb., amelyek a Nemzetközi Szabadalmi Osztálymutató megfelelő osztályjelzetei szerint beosztályozhatók. 1.14. Az eljárás, mint a találmány tárgya a kitűzött cél eléréséhez szükséges, egymással kölcsönösen összefüggő műveletek új, lényeges különbségekkel rendelkező és a felhasználás során pozitív hatást eredményező kiviteli módja. 1.15. Az anyag, mint a találmány tárgya új, lényeges különbségekkel rendelkező, mesterségesen létrehozott anyagi képződmény, amely egymással kölcsönös kapcsolatban álló elemek, komponensek összessége és amelynek előállítása és/vagy felhasználása pozitív hatást eredményez. Az anyagokat a komponensek jelenléte, kölcsönös összefüggése, állapota, a köztük lévő kapcsolatok jellemzik, vagyis az, ami a keverékek, oldatok, ötvözetek, vegyületek, atommaghasadásból származó termékek lényegét jellemzi. Az anyagok közé tartoznak például: a tárgyak, berendezések előállítására szolgáló anyagok, a burkolásra, szigetelésre, lengéscsillapításra, energiavezetékekként alkalmazható anyagok; a gyógyszerek, kozmetikai szerek, élelmiszerek, fűszerek, tápszerek, vegyszerek, sugárzó anyagok és sugárzást elnyelő anyagok, felületaktív anyagok, ezen belül mérgező vegyszerek, növekedést serkentő anyagok, robbanóanyagok, stb. 1.16. Minden találmánynak alkalmasnak kell lennie az ismételt megvalósításra. Például az olyan eljárás vagy berendezés, amely valamely egyedülálló természeti adottság, lehetőség felhasználásán alapul, nem tekinthető találmánynak. Az ismételt megvalósíthatóság fogalmát azonban nem szabad összetéveszteni az újraelőállítás szükségességének fogalmával. Egy találmány tárgyát képező próbapad gyakorlatilag esetleg csak egyetlen példányban szükséges, de ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy — amennyiben ilyen igény felmerül — azt több példányban is előállítsák. 1.17. A találmány elsőbbségét a bejelentésnek az Állami Bizottsághoz vagy a Rendelet 79. pontjában megjelölt minisztériumhoz illetve felügyeleti hatósághoz való beérkezése napja alapján állapítják meg, abban az esetben pedig, ha vita merül fel az elsőbbséget illetően, attól a naptól számítják, amelyen a bejelentést postára adták vagy amelyen a bejelentés iratait a vállalatnál, szervezetnél, intézménynél vagy a Feltalálók és Újítók Össz-szövetségi Egyesülete helyi szervénél az előírt módon nyilvántartásba vették. 1.18. A bejelentő vagy a feltaláló által korábban végzett kísérletekről vagy egyéb munkákról szóló semmiféle irat vagy igazolás nem szolgálhat alapul a szakértő számára a bejelentés vizsgálatra való elfogadásáról szóló igazolásban feltüntetett elsőbbségi nap megváltoztatásához. Ha azonban a feltaláló bizonyítja, hogy a tárgy jellemzőinek összessége, amely feltétele lehet annak, hogy a bejelentés alapján szerzői tanúsítványt (de nem szabadalmat) engedélyezzenek egy korábban elutasított találmányi bejelentésében is bennfoglaltatott, úgy ellenőrzés útján újból meg kell vizsgálni a korábban benyújtott, de elutasított bejelentést, azaz e bejelentés tekintetében ellenőrző vizsgálatot kell lefolytatni, figyelembe véve az ezen bejelentés tárgyában hozott első határozat indokolását, és a bejelentésre megfelelő elsőbbséggel szerzői tanúsítványt kell engedélyezni, feltéve, hogy ennek megvan a jogalapja. Ami az új bejelentést illeti, annak tárgyában úgy határoznak, hogy azt egyesíteni kell az első bejelentéssel, abból a célból, hogy az új bejelentés anyagait felhasználják a találmányi leírás elkészítésénél. Tilos határozatot hozni szerzői tanúsítvány engedélyezésének elutasításá3