Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1978 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 83. ÉVF. 1978. ÉV 3 kb. 20 ország fog 1978. június 1-én a PCT-hez tartozni. Japán és Ausztria várhatóan 1978-ban, egy ennél későbbi időpontban csatlakozik. A PCT és a PCT Végrehajtási Szabályzata szövegét tartalmazó füzet megvásárolható a WlPO-nál: 32, chemin des Colom bettes 1211, Geneve, Swisse, (telex 22 376 CH). Részletes tájékoztató füzetek összeállítása folyamatban van és 1978. elején ezek kérésre térítésmentesen rendelkezésre fognak állni. A füzetek már megrendelhetők. NEMZETKÖZI TÁJÉKOZTATÁS \\v A Szabadalmi Együttműködési Szerződéssel kapcsolatos újabb fejlemények A szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) Adminisztratív kérdésekkel foglalkozó Ideiglenes Tanácsadó Bizottsága és Műszaki Együttműködési Ideiglenes Bizottsága 1977. október 10—18. között tartotta Vili., ill. VII. ülését Genfben, az Ideiglenes Bizottságok előző évi ülésein hozott határozatokkal összhangban. Az ülésekre az Ideiglenes Bizottságok 44 tagországa (a Szerződést aláíró ill. ahhoz csatlakozott államok, ezenkívül a PCT költségvetéséhez külön hozzájáruló államként Ausztrália, Kuba és Spanyolország) kapott meghívást; ezek közül 20 állam (Ausztria, Brazília, Kanada, Dánia, Egyiptom, Finnország, Franciaország, a NSZK, a MNK, Japán, Madagaszkár, Hollandia, Norvégia, Szenegál, a Szovjetunió, Spanyolország, Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság és az AEÁ) képviselői jelentek meg. Megfigyelőként három kormányközi szervezet (az Európai Szabadalom Szervezetének Ideiglenes Bizottsága, a Nemzetközi Szabadalmi Intézet és az Amerikai Államok Szervezete) és nyolc nem-kormányszervezet (pl. az AIPPI, az INPADOC és az INSPEC) képviseltette magát. ■ü ☆ ☆ A szükségképpen korlátozott terjedelmű jelen közleményben természetesen csupán néhány lényeges kérdés tárgyalható azok közül, amelyeket az üléseken megvitattak. A két Ideiglenes Bizottság (egyszerűség kedvéért itt együtt tárgyalt) napirendjén a következő főbb pontok szerepeltek: Irányelvek a PCT szerinti nyilvánosságrahozatalra vonatkozóan; Irányelvek a PCT szerinti rajzokra vonatkozóan; Irányelvek a bejelentők számára (II. rész); Irányelvek a PCT szerint végzendő nemzetközi kutatáshoz és az egyes jövőbeni Nemzetközi Kutatási Fiatóságok készültségi foka a „minimális dokumentáció" tekintetében; Irányelvek a PCT szerint végzendő nemzetközi elővizsgálathoz; A PCT-nyomtatványokkal összefüggő technikai kérdések; A PCT szerinti nyomtatványok szerzői jogi vonatkozásai; A PCT Végrehajtási Szabályzata módosítására vonatkozó javaslatok. (A különböző tárgyú „Irányelveket" a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) egy u.n. „PCT/INT" sorozat tagjaiként szándékozik folyamatosan kiadni és minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tenni. — Itt emlékeztetünk arra, hogy e sorozatban jelent meg a PCT szerinti minimális dokumentáció jegyzéke és a PCT Ügyintézési Szabályzata [ezekkel korábbi közleményekben — lásd a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1977. áprilisi ill. 1977. októberi számát — foglalkoztunk], továbbá végleges alakot öltött az „Irányelvek a felvevő Hivatalok számára" és az „Irányelvek a bejelentők számára" című összeállítás I. része, így ezek is hamarosan megjelennek majd nyomtatásban —. Ugyancsak ebben a sorozatban fogja közrebocsátani a WIPO egyes, a PCT szerinti eljárás egy-egy oldalát — pl. a határidőket — teljes részletességgel és az eljárás minden szakaszára kiterjedően tárgyaló informatív összeállításokat). A fenti napirendi pontok közül két (pénzügyi hátterű) témakört és a Végrehajtási Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat emeljük ki. /. Vitathatatlanul időszerű az a kérdés, hogy a WIPO kiadványai — elsősorban az u.n. „füzet" alakban nyilvánosságrahozott nemzetközi bejelentések és a Közlönyszerzői jogi oltalom tárgyát képezik-e? A PCT működése szempontjából u.i. objektíve kívánatos a fenti anyagok széles körben való terjesztése; ez a tevékenység a bejelentők, a Hivatalok és a különböző Nemzetközi Hatóságok érdekét egyaránt szolgálja. A nemzetközi bejelentés a szerzői jogi törvények általános kritériumai szerint kielégíti a „művel" szemben támasztott követelményeket, mivel eredeti írásmű. A nemzetközi bejelentés szerzői joga eredetileg a szerzőt (azaz rendszerint a bejelentőt) illeti meg. Elfogadhatónak látszik viszont a
