Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1976-10-01 / 10. szám
I 10. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 81. ÉVF. 1976. ÉV 853 tartható fenn a szabadalom. Amennyiben a felszólalás olyan anyagon alapul, amely az elővizsgálat során nem merült fel, akkor azt két példányban a felszólalási irathoz kell mellékelni. A felszólaló már figyelembevett anyagra is hivatkozhat. Ugyanígy lehet a felszólalást nyilvános használatra is alapítani, ha azt kellően hihetővé teszik. Ha a megadott időn belül nem érkezik felszólalás, egy további engedélyező határozatot adnak ki. Ha felszólalás érkezik, a vizsgáló-csoport vezetője megvizsgálja, hogy valóban hiányoznak-e a szabadalomképesség feltételei. Ha úgy látja, hogy nem hiányoznak, további vizsgálat nélkül engedélyező határozatot adnak ki. A felszólalót és bejelentőt egyaránt értesítik, hogy a felszólalási eljárást nem indítják meg. Az osztályvezető ezen határozata végleges, nem lehet ellene fellebbezni. Ha az osztályvezető úgy látja, hogy az említett feltételek hiányoznak, visszaadja az aktát az első vizsgálóhoz, egyben közli az érdekeltekkel, hogy a felszólalási eljáráá megindul. Az első vizsgáló közli a bejelentővel a nem szabadalomképes igénypontok elutasítását, és egyben elküldi a felszólalási irat másolatát. A vizsgálati eljárás tehát folytatódik. A bejelentőnek a közölt kifogásokkal kapcsolatban nyilatkozni kell. A felszólaló legfeljebb egy hónapon belül válaszolhat a bejelentő nyilatkozatára. Szóbeli tárgyalást nem terveznek. A vizsgálótól lehet kérni meghallgatást, és lehet fellebbezni. A felszólalási eljárás véghatározattal zárul, amit mind a felszólaló, mind a bejelentő megkap. A felszólalási eljárás során mindenegyes igényponttal kapcsolatban állást kell foglalni, ugyanis a bejelentésben önálló igénypontok szerepelnek. A kísérleti programban a felszólaló gyakorlatilag csak kiegészítő vizsgálati anyagot szolgáltat. Hogy a felszólaló érveit mennyire veszik figyelembe, azt a vizsgáló határozza meg. Ha a felszólaló az elővizsgálat során már felmerült adatra hivatkozik, és azzal szemben a vizsgáló a bejelentést szabadalomképesnek találta, aligha lehet sikeres a felszólalás. Hogy ez a módszer mennyire válik be, azt a további gyakorlat fogja megmutatni. Az eljárás későbbi végleges bevezetését a szerző örvendetesnek tartaná, mivel így az érdekelt köz viszonylag olcsón megakadályozhatja jogtalan szabadalom engedélyezését, illetve befolyásolhatja az oltalmi terjedelem nagyságát. Ez, különösen az igen költséges megsemmisítési eljárást tekintve, lényeges. A szűkre szabott határidők miatt attól nem kell tartani, hogy a felszólalási eljárás nagyon elhúzódik. Gyakorlati kérdések az újítási jog területéről * 4L Mennyi az újítóknak kifizethető újítási díj legkisebb összege? Vállalati újítási ügyintézők gyakorlatában vetődött fel a probléma; Mennyi is tulajdonképpen az a legkisebb összeg, amit egy hasznosított újítás szerzőjének feltétlenül ki kell fizetni. Hogyan kell helyesen értelmezni a 38/1974. (X. 30.) MT. sz. újítási rendelet 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, amely úgy rendelkezik, hogy: „Az újítási díj összege nem lehet kevesebb 300 forintnál". Vannak vállalatok, ahol úgy értelmezik a rendelkezést, hogy ha több szerzője van egy újításnak, akkor az egyes társszerzőket „fejenként" legalább 300 forint újítási díj illeti meg. Vannak vállalatok, ahol az idézett A lap 1976. márciusi számában megkezdett sorozat folytatása rendelkezést csak az úgynevezett eszmei díjazás (6. § (3)bek) esetére értelmezik. Mindkét értelmezés helytelen. Le kell szögezni mindenekelőtt, hogy a 6. § (4) bekezdésében meghatározott díjminimum illeti meg az újítót, akár pénzben mérhető az újítás haszna, akár nem. Az idézett rendelkezés az újítási díj alsó határösszegéről rendelkezik. Az újítási díj azonban független attól, hogy egy szerzője van az újításnak, vagy többek közös alkotása. A vállalati hasznos eredmény arányában járó újítási díj a társszerzőket a szerzőségük arányában illeti meg. Ezért a jogszabály helyes értelmezése alapján kimondható, hogy akár mérhető pénzben az újítás haszna, akár nem, az újítás szerzőjét megillető újítási díj jogszabályban biztosított legkisebb összege 300 forint, amely társszerzőség esetén a szerzőtársakat megosztva, szerzőségük arányában illeti meg. Természetesen a vállalati újítási szabályzatokban az újítási díj legkisebb - garantált - összegét 300 forintnál magasabb összegben is meg lehet határozni. Ha tehát a vállalati újítási szabályzat az újítási díj legkisebb összegét például 400 forintban határozza meg,
