Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1976-10-01 / 10. szám
852 SZABADALMI KÖZLÖNY 81. ÉVF. 1976. ÉV 10. szám szer és az előállítási eljárás egymáshoz való viszonyát. Az 1. igénypont szerint a szabadalom tárgya herbicid szer, tehát egy termék. Ha az 1. igénypontot termékigénypontnak tekintjük, ez esetben csak anyagok keverékéről lehet szó, s voltaképpen a „keverék" megjelölés találóbb is lenne. A fő alkotórész ugyan maga a hatóanyag, de a szernek további, az igénypontban tüzetesebben meg sem határozott hordozó és/vagy felületaktív anyagot is kell tartalmaznia. Tehát az 1. igénypont tárgyaként mindenképpen csak valamely keverékről lehet szó, s egy ilyen igénypont semmiesetre sem alapozhatja meg magának a hatóanyagnak az oltalmát. Ez utóbbi feltételezés ugyanis azt jelentené, hogy minden nemkívánatos szennyezés, vagy a technológiai eljárásnál beadagolt egyéb anyag hasznosítható volna a szóbanlévő terméknél, hogy a hatóanyagra irányuló anyagoltalom keletkezzék. Amennyiben viszont a szerre vonatkozó szabadalomnál nem a hatóanyagról, hanem egy keverékről van szó, a szer előállításánál csak a keverés jöhet számításba, hogy ezzel bármiféle téves értelmezés elkerülhető legyen. A komponensként szereplő hatóanyagra vonatkozó előállítási eljárási lépést tehát nem lehet a kérdéses 2. igénypontba beépíteni. A fellebbezési osztály álláspontja szerint szerrel kapcsolatos igénypontot — ugyanúgy, mint más egyéb termékigénypontot — magára a szerre jellemző, objektíve kimutatható sajátosságokkal lehet csak jellemezni. Más egyéb, időben egymás után következő jellegzetesség, mint például a szer továbbfelhasználása, nem jöhet számításba. Arra is kitért még többek között a fellebbezési osztály, hogy az 1. igénypont szerinti szernél azért lehet a találmányi jelleget elismerni, mert meglepően előnyös hatása van, vagyis a felhasználhatóság biztosítja a szabadalmazhatóságot, nem pedig a hatóanyag újdonsága. Az alkalmazhatóságot nem érinti, még kevésbé javítja az a tény, ha egy triviális keverési eljárást is megadnak, ez ugyanis magától értetődő. Az előállítási lehetőségek közül kiválasztott előnyös változat jelentősége pedig csak a kémiai eljárás értékelésénél jöhet számításba, nem vehető azonban figyelembe egy fizikai keveréknél. A bejelentő azon érvelésére, hogy a keveréssel új termék keletkezik, a fellebbezési osztály rámutatott arra, hogy ezt a tényt az igénypont szerinti termék értékelésénél már messzemenően figyelembe vették. A Kísérletek az Amerikai Egyesült Államokban a felszólalási eljárás bevezetésére * Mint ismeretes az USA-ban az érdemi vizsgálat eredményétől függően közzététel nélkül engedélyeznek szabadalmat. A szerző rámutat arra a törekvésre, melynek célja a vizsgálati eljárás tökéletesítése. Ez a törekvés a meglévő és állandóan növekvő mennyiségű újdonságvizsgálati anyag messzemenő előkészítésével, a vizsgálati eredményeknek más Szabadalmi Hivatalokkal, pl. az NSZK Hivatalával való legalább részbeni cseréjével, a vizsgálati eljárásban a határidő szabályozásának megszigorításával valamint a felszólalási illetve hasonló eljárás bevezetésének felvetésével kezdődött meg. 1974. június 4-én próbaképpen a vizsgálat után „kihirdetési eljárást” rendeltek el tapasztalatok szerzése céljából. A bejelentő részéről az eljárásban való részvétel önkéntes volt. Az eljárás élénk érdeklődésre talált mind a bejelentők, mind az érdekelt köz részéről. A bejelentőnek előnyös volt, mivel az oltalmi idő kitolódott, ugyanis az a szabadalom engedélyezésével kezdődik. A köznek — beleértve az engedélyező hatóságot is — előnyös volt. A Mitteilungen der deutschen Patentanwälte 1976. 1. számában megjelent, W.k. Rauh cikke alapján, az ismertetést készítette MELEG JÓZSEFNÉ mivel különösen gondos vizsgálat után engedélyeztek csak szabadalmat. Az ilyen szabadalmak iránti bizalom megnőtt. A meghatározott ideig tartó kísérleti program után elhatározták, hogy újabb kihirdetési eljárás indításával további tapasztalatokat gyűjtenek. 4500 bejelentést választottak ki az eljárásba való bevonáshoz. Minden érdekelt bejelentőnek — a hivatali vizsgálat után — az engedélyező határozat mellett egy jelentkezési formulát is küldtek. A bejelentő, amennyiben részt kíván venni az eljárásban, a jelentkezési formulát visszaküldi a Hivatalnak, amennyiben nem kíván részt venni, az illeték befizetése után haladék és korlátozás nélkül megkapja a szabadalmat. A kérelem beérkezése után rövid idővel a bejelentést szabadalom alakjában közzéteszik. Az első kísérleti programban nyomtatott szabadalmi leírást adtak ki, és az Official Gazette is megjelentette legalább az 1. igénypontot és egy rajzot. A Közlönyben a nyilvánosságrahozás kezdeti időpontja is szerepelt. A bejelentés közzétételétől számított 3 hónapon át bárki korlátozás nélkül betekinthet az aktába és másolatot kérhet róla. Az előírt 3 hónapon belül az engedélyezést ellenző harmadik személy írásban benyújthatja észrevételét. Ebben minden egyes megtámadott igényponttal kapcsolatban alaposan meg kell indokolni, miért nem
