Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1976-08-01 / 8. szám
676 SZA BADALM ! KÖZL ÖN Y 81. É VF. 1976. É V 8. szám 39. A bírósági út igénybevétele előtt köteles-e az újítási javaslattevő a szakszervezeti bizottság egyeztetését kérni? Egyik vállalat a benyújtott újítási javaslat tárgyát képező megoldást — bár annak hasznosítását megkezdte - nem ismerte el újításnak, azzal az indokolással, hogy annak előterjesztése a javaslattevő munkaköri kötelessége volt, s e körben az nem minősül jelentős alkotó teljesítménynek. Javaslattevő ezt a döntést sérelmesnek tartotta, bírósági utat kívánt igénybe venni, de azt a tanácsot kapta, hogy a bírósági út igénybevétele előtt köteles panaszával a vállalati szakszervezeti bizottsághoz fordulni. Bírósági utat csak akkor vehet igénybe, ha a szakszervezeti bizottság egyeztető tevékenysége sem járt a szamára kedvező eredménnyel. Ez a nézet sajnos eléggé elterjedt, annak ellenére, hogy semmiféle jogi alapja nincs. Az újításokról szóló 38/1974. (X. 30.) MT. számú rendelet 14. §-ának (1) bekezdése tényleg biztosítja a javaslattevők számára azt a lehetőséget, hogy az általuk benyújtott újítási javaslattal kapcsolatos bármely sérelem — ilyen sérelem pl. a példa szerinti is — esetén az illetékes szakszervezeti szervhez, illetőleg szövetkezeti felügyelő (ellenőrző) bizottsághoz forduljanak. Ha ezen szervek szükségesnek látják; javaslatukra az ügyet, 15 napon belül, a vállalat (szövetkezet) illetékeseinek újra meg kell vizsgálni. Mint látható a szakszervezeti (szövetkezeti) egyeztető szerveknek nincs döntési jogkörük, tehát nem jogorvoslati fórumok. Nem I. fokú jogorvoslati fórumok, mint sokan hiszik. A sérelmes vállalati döntés tekintetében megváltoztatási joga csak a vállalat vezetőjének, illetőleg a bíróságoknak van A jogszabály csak a lehetőséget adja meg, hogy az újítási javaslattevő — mielőtt bírósághoz fordulna a vállalati szakszervezeti bizottság egyeztető jellegű segítségét igénybe vehesse. A vállalati szakszervezeti szervek igen sok esetben eredményesen segítettek abban, hogy a vállalatok illetékes vezetői az újításokkal kapcsolatos egyes helytelennek bizonyult döntéseiket megváltoztassák. Ezzel sok esetben elejét vették annak, hogy az újítási javaslattevők bírósági utat legyenek kénytelenek igénybe venni. Egyértelmű tehát az újítási javaslattevőknek az a joga, hogy az újítási javaslatokkal kapcsolatos sérelmes vállalati döntések megváltoztatása érdekében — a vállalati szakszervezeti bizottság egyeztető tevékenységének mellőzésével — közvetlenül és első fórumként bírósági utat vegyenek igénybe. Ki kell azonban hangsúlyozni. hogy — éppen a kedvező tapasztalatok alapján — célszerű a vállalati szakszervezeti bizottság egyeztetését kérni — e lépés megtétele előtt. 40. Jövedelemadózás szempontjából összevontan kell-e kezelni az egy újítónak több újításért, egy naptári éven belül kifizetett újítási díjakat? Egyik vállalat dolgozója 1974. novemberében - a meghirdetett újítási hónap során — két újítási javaslatot nyújtott be. Mindkét javaslatát elfogadták, azok hasznosítására két szerződésben állapodtak meg. Az egyik újítás díjazása tekintetében az egy év alatt keletkező hasznos eredmény 5%-ában, a másik újítás díjazása tekintetében pedig az egy év alatt keletkező hasznos eredmény 7,5%-ában állapodtak meg. Mindkét újítás hasznosítása 1975. március 20-án kezdődött meg. A hasznosítási szerződésekben rögzítettek értelmében, 1976. április hóban, felmérték mindkét újítás egy év alatt keletkezett hasznos eredményét, és megállapították az újítót megillető újítási díjak mértékét is. E szerint az újítót az egyik újításáért 28 ezer forint, a másik újításáért 33 ezer forint újítási díj illette meg. Az újító akkor lepődött meg, amikor a várt 61 ezer forint helyett a vállalat pénztárosa közel 700 forinttal kevesebbet akart részére kifizetni. Ezzel kapcsolatban azt a felvilágosítást adták, hogy az újító részére az adóéven belül kifizetett díjak összevont összege meghaladja jövedelemadó alól mentesített 50 ezer forintos értékhatárt, ezért az azt meghaladó rész már jövedelemadó köteles. A vállalat eljárása jogszabályellenes. Az tény, hogy az újítási díj 50 ezer forintot meg nem haladó része jövedelemadó mentes. Jelen esetben azonban az 50 ezer forinton felüli 11 ezer forint is jövedelemadó mentes, mert a jövedelemadóról szóló 43/1971. (XII.17.) Korm. számú, valamint ennek a végrehajtásáról szóló 36/1971. (XII. 7.) PM. számú rendeletek helyes értelmezése céljából kiadott OTH—PM közös közlemény (Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1972. évi 4. szám) szerint ha: ,,Egy újító egy vállalatnál több újítást nyújt be .... kifizetett újítási díjakat .... nem szabad összevonni." A kifizetett újítási díjak pedig — mivel egyenként nem haladják meg az 50 ezer forintot — jövedelemadó mentesek. Dr. Szilvássy Zoltán
