Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)

1976-08-01 / 8. szám

8. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 81. ÉVF. 1976. ÉV 677 Gyakorlati tanácsok a vállalati iparjogvédelmi munka to vábbfej teszté séhez ( Vj* Harmadik rész TALÁLMÁNYOK ÉS SZABADALMAK I. A találmányi kérdések jelentkezése a vállalatoknál A műszaki fejlesztés egyik leghatékonyabb eszköze a találmány. A feltalálók százezreinek alkotó tevékenysége során jutott el a fejlődés a műszaki-technikai forradalom korszakába. A találmány azt a legújabb technikát jelenti, melynek alkalmazása a termelést korszerűbbé, szín­vonalasabbá, gazdaságosabbá teszi. A kutatási, fejlesztési apparátusban számos új mű­szaki eredményt, találmányt alkotnak és alkottak. A népgazdasági erőforrások révén létrehozott műszaki fej­lesztési hálózat azonban nem egyedüli forrása a műszaki haladásnak. A műszaki-gazdasági célok megvalósítása nem lehet csak a hivatásos kutatók és fejlesztők feladata, a megoldandó feladatok sokrétűsége úgyszólván a válla­lat összes dolgozójának erőfeszítését igényli. A vállala­tokon belül alkotott nagyjelentőségű újítások, talál­mányok eddigi sora bizonyíték arra, hogy a műszaki feladatok magasszintű megoldására a dolgozóknak széles köre képes. Az Iparjogvédelmi Szabályzat találmányi része azt a célt szolgálja, hogy az idevágó állami rendelkezésekkel megismertessen és ezen túlmenően szervezeti és eljárási keretet adjon, ezzel is ösztönözve a felvetődő műszaki problémák találmányi színvonalú megoldására. Az Iparjogvédelmi Szabályzat találmányi része részle­tességében, mélységében nyilvánvalóan alkalmazkodik ahhoz az iparjogvédelmi színvonalhoz, melynek elérését a vállalat gazdasági vezetése kívánatosnak tartja. A hasonló szabályzatok és vállalati gyakorlatok figyelembe­vételével is kialakított tanácsokat azon kérdések tekin­tetében kívánunk adni, melyek vállalati körben szabá­lyozandó kérdéseket tartalmaznak. Mielőtt ezek részletezésére rátérnénk, meg kell állapí­tani néhány alapvető kérdést, mely egyaránt meg kell, hogy határozza a szabály készítés alapvető tartalmát és módját. Ezek: a) A szabadalmazható találmány világviszonylatban új, haladást jelentő, műszaki jellegű, gyakorlatban alkal­mazható megoldás. A találmányok jogi védelmének nemzetközileg is elterjedt formája a szabadalom. A szabadalom jogosultjának kizárólagos joga van a * A Szabadalmi Közlöny 1976 áprilisi számában megkezdett sorozat folytatása találmány hasznosítására, illetve arra, hogy a hasznosí­tásra másnak engedélyt (licenciát) adjon. Szolgálati találmány esetében a szabadalom jogosultja a vállalat. Hazánkban a szabadalmi jog alapja az 1969. évi II. Törvény, a találmányok szabadalmi oltalmára. Ennek végrehajtását a 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM. sz. együttes rendelet tartalmazza. A szolgálati talál­mányokért járó díjazásokról és a találmányokkal kapcsolatos egyes intézkedésekről a 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet intézkedik, b) A találmányokkal való foglalkozást, az erre irányuló igényességet meghatározza az iparjogvédelmi szer­vezet felépítése, teljesítőképessége és az iparjog­­védelmi munkát irányító vezetési koncepció. A tapasztalat azt mutatja, hogy a döntési funkciókat általában a műszaki igazgató gyakorolja. Ilyen döntési funkciók: a találmányok jogi oltalmával, a szolgálati jelleg meghatározásával, a szabadalom megszerzésével, fenntartásával, a mások tulajdonában lévő szabadalmak tulajdon-, vagy használati joga megszerzésével, a talál­mányok megvalósításával és értékesítésével, a feltalálók díjazásával kapcsolatos elhatározások. Az iparjogvédelmi ügyintézés szervezete nyilvánvalóan a vállalati legfelsőbb vezetéssel kezdődik és ez a körülmény az iparjogvédelmi tájékozottság igényével lép fel a vezetésben részes személyekkel szemben, mert azok a kérdések, melyek­ben a vezetésnek döntenie kell, kiemelkedő jelentő­ségűek, súlyuk a vállalat életében nagy. A vállalatvezetés döntéseit természetesen utasításoknak kell követnie, ezek hatékonyságát nagyban növeli, ha szilárdan alá­támasztott elvi alapokon nyugszanak. Erre viszont csak akkor van lehetőség, ha a különféle speciális problémák­nak iparjogvédelmi jellegét a vezetés képes felismerni és azok megoldását iparjogvédelmi oldalról biztosítani. II. Részletes találmányi-szabadalmi szabályzat 1. A szolgálati találmány a) A szolgálati találmány fogalma: Szolgálati találmány annak a személynek - például kutatói munkakörben alkalmazott dolgozónak - találmánya, akinek munkaviszonyából, vagy szer­ződésből folyó kötelessége, hogy szaktudását olyan új eljárások, termékek kidolgozására is fordítsa, mint amelynek tárgykörébe a találmány tartozik. A vállalat szolgálati találmánynak minősít minden olyan talál­mányt, amellyel kapcsolatban vállalati érdek, hogy igényjogosultja a vállalat legyen, mert az alábbi feltételek legalább egyike fennáll:- A találmány tárgya a vállalat feladattervében (Mű­szaki fejlesztési, Újítási, stb.) szerepel.

Next

/
Thumbnails
Contents