Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
I 1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 81. ÉVF. 1976. ÉV E felfogás szerint tehát a benyújtott és elutasított újítási javaslat szerzője, ha a javaslatában leírt megoldást a vállalat az elutasítástól számított 5 év eltelte után hasznosítja, anyagi jogi követeléssel már nem léphet fel, mert e joga elévült. Találkoztam olyan vállalati szabályozással, amely e tekintetben úgy rendelkezik, hogy „Az ilyen irányú igényt a hasznosítást követő hat hónapon belül ahhoz a szervhez kell benyújtani, amelyik a javaslatot elutasította." Véleményem szerint mindkét felfogás jogszabályellenes. Mivel az elutasított, de később mégis hasznosított megoldás szerzője számára a rendelet nem ír elő elévülési határidőt, a polgári jog általános szabályait kell ez esetben alkalmazni. A PTK 324. §-ának (1) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy: „A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik." Most már az a kérdés, hogy az elévülés kezdő időpontjának mit kell tekinteni, az újítási javaslat elutasítása jogerőre emelkedésének a napját, vagy a hasznosítás megkezdésének napját? 3 Mint látjuk, a PTK követelés elévüléséről beszél, tehát az öt éves elévülés kezdő időpontja nem vitásan az az időpont, amikortól valakinek joga van valamit követelni. Vajon van e joga pl. újítási díj követelésére egy újítási javaslat szerzőjének mindaddig, amíg az általa javasolt megoldást nem hasznosítják. Nyilvánvaló, hogy nincs. Újítási díjra irányuló követelésével a javasolt megoldás szerzője csak attól az időponttól kezdve léphet fel, amely időponttól az általa javasolt megoldást a vállalat hasznosítani kezdte. Összefoglalva rögzíthető tehát, hogy ha egy hasznosítási igény hiányában elutasított újítási javaslatban foglalt megoldást - ha az megfelel a rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek — a vállalat bármikor később hasznosít, az aki azt újítási javaslat formájában a vállalathoz elsőként nyújtotta be, a hasznosítás megkezdésétől számított 5 éven belül léphet fel újítási díj iránti igényével. A hasznosítás megkezdésétől számított öt év letelte után követelése bírói úton már nem érvényesíthető. Dr. Szilvdssy Zoltán .................................. e \) Szocialista brigádok újítási vetélkedője a Beton- és Vasbetonipari Műveknél Az újításokról szóló 38/1974. (X. 30.) MT. sz. rendelet és a hatálybalépését követően kiadásra kerülő vállalati újítási szabályzat előírásainak, a dolgozók széles körével történő megismertetése, egyik alapvető célkitűzése volt a BVM 1975. évi újítómozgalmi feladatmegjelölésének. Az elmúlt évek gyakorlata ugyanis azt bizonyította, hogy ha a dolgozók nem foglalkoznak a szabályzat anyagával, nem jártasak annak előírásaiban, nem tudnak élni jogaikkal és ez kötelességük ismeretének hiányával összefüggésben, bizonyos mértékben kihat a helyi újítómozgalom megfelelő alakulására. Az újítási jogszabály hatálybalépését követően, ennek szemelőtt tartásával, a BVM már az elmúlt év kezdetén megtette az első lépést. Újítási tanfolyamot rendezett az egyszemélyi elbírálók, újítási előadók és az SZB újítási felelősök részére, melyen az újítómozgalom aktívái négy napon keresztül ismerkedtek az új joganyaggal. A tanfolyami előadások egyrészét az OTH, az ÉFÉDOSZ és az ÉVM újítási szakterületét összefogó, irányító vezetői, munkatársai tartották. Az ismeretszerzés, a továbbképzés egyben lehetőséget adott nyolc gyár 24 mozgalmi aktívájának a felvetődő helyi problémák megvitatására, tapasztalatok kicserélésére, irányítási és szervezési módszerek egységesítésére stb. A dolgozók újításokkal kapcsolatos jogainak és kötelességeinek széleskörű tudatosítása céljából a BVM - hasonlóan az előző év gyakorlatához — ismételten megjelentette „Újítási ismertető"-jét. Ez a mintegy 10 oldalas füzet 25 kérdésre adott válaszában rövidítette le a BVM 1975—1980. évekre szólóan kiadott újítási szabályzatának közel 80 oldalas anyagát. A házilag, kicsinyített formában készült kiadvány az újítási joganyag munkásújítókat érintő fontosabb rendelkezéseit tartalmazza, és nagy példányszáma, könnyen kezelhetősége, egyszerű megfogalmazás! módja egyik biztosítéka annak, hogy a dolgozók gyakran kézbevegyék, nézegessék, lapozgassák, hogy ismereteket szerezzenek belőle. Az ismertető füzetet az újítási múlttal rendelkező dolgozók, szocialista-, ifjúsági- és újítóbrigádok névreszólóan kapták meg, és sikere, közkedveltsége a munkások elismerő szavaiban is megnyilvánult. A BVM 1975-1980. évekre szóló, új újítási szabályzata nemcsak a hatályos jogszabályt foglalja magába, hanem több olyan módszer, eszköz felsorolását, rögzítését is tartalmazza, melyek hatékonyan segítik a vállalati újítómozgalom fejlődését, kiszélesedését. Melyek ezek? Az újítómozgalom és a szocialista munkaverseny szorosabb kapcsolatának kialakítása érdekében a szabály
