Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1976-04-01 / 4. szám
284 SZABADALMI KÖZLÖNY 81. ÉVF. 1976. ÉV 4. szám javaslat újításnak. Ezért helyes, ha a vállalat ezeket a fogalmakat — sajátosságai figyelembe vételével — konkretizálja, részletezi. aj A javaslat ismerteti a megoldás eszközét és módját A javaslat akkor tartalmazza a probléma megoldásának eszközét és módját ha a leírások és a szükség szerint csatolt vázlatrajzok legalább oly részletességgel ismertetik a megvalósítás módját és a hozzá szükséges eszközöket, hogy azok alapján az érintett műszaki probléma körében járatos szakember dönteni tud, hogy: — az műszakilag kivitelezhető-e, — a termelésben (gazdálkodásban) alkalmazni tudja-e. Az olyan javaslat, amely nem több célkitűzésnél, s a probléma megoldásának módját, eszközeit szakember számára megérthető részletességgel nem tartalmazza, nem tekinthető újításnak. A javaslat benyújtásával együtt csak olyan részletességű rajz (ábra) igényelhető, mely feltétlenül szükséges a szöveges rész megértéséhez, illetve elbírálásához. Ha az újító nem képes a rajzokat elkészíteni, köteles a megoldást olyan Részletességgel leírni, hogy az ily módon elbírálhatóvá váljék. A javaslattevőt, ha javaslatát hasznosításra (kísérletre, megvalósításra, értékesítésre) elfogadják, meg lehet bízni ilyen munkákkal, de ezért külön díjazás illeti meg, ha azt munkaidőn kívül végzi. b) A megoldás műszaki, illetőleg munka- vagy üzemszervezési jellegű A megoldás akkor műszaki jellegű, ha a termelés anyagi tényezőiben, a munkaeszközökben, munkatárgyakban és magában a termékben változást jelent, illetve új terméket hoz létre. Az újítás fogalma szempontjából tehát a javaslat akkor műszaki jellegű, a tárgyi értelemben vett termelés (gyártás, szállítás, kereskedelem, stb.) folyamatában használt munkaeszközökben (pl. termelő épületekben, üzemi berendezésekben és felszerelésekben, a termékek előállítása során használt alap-{} és segédanyagokban, alkatrészekben félkésztermékekben), az alkalmazott technológiában, magában a gyártott termékben változást jelent vagy új termék előállítására vonatkozik. Az érvényes szabadalmi oltalom alatt álló találmány újítás tárgyát nem képezheti, azonban az ilyen találmány felhasználására vonatkozó javaslat — ha az tartalmazza a helyi alkalmazáshoz szükséges műszaki teendőket - újításként elfogadható. Ez nem csorbíthatja a szabadalmas jogait, engedélyt a hasznosításra tőle kell kérni, szerződést vele kell kötni. Külföldről származó termék gyártására vonatkozó javaslat akkor tekinthető műszaki megoldásnak, ha a javaslat a termék hazai gyártására vonatkozó megoldást is ad. Kedvezőbb anyagbeszerzésre, vagy úgynevezett ésszerüsítési számítási táblázatokra, azok alkalmazási módszerére vonatkozó javaslat újítás tárgya nem lehet. Az üzemszervezés állandó szabályozó tevékenység, amely a vállalat feladatainak leggazdaságosabb megvalósítását segíti elő. Az üzemszervezés fogalomkörébe a termelés-, a munka- és a vállalati igazgatás-, ügyvitelszervezés tartozik. így: — Termelésszervezés: fő feladata az egyes gyártási folyamatok egymásba kapcsolásának kialakítása és összehangolása, a ténylegesen meglevőtől.vagy a tervezettől eltérő meghatározása.- Munkaszervezés: felöleli a termelés tervezésének, műszaki és ügyviteli előkészítésének, magában a termelési folyamatban folytatott munkának az ésszerűsítését. Ide értendők a munkavédelmi, biztonsági rendszabályok, vagy azok megváltoztatására vonatkozó megoldások is. A munkaszervezés tevékenységének helyes eleme a különböző tanulmányok készítése, melyek a jelentősebb termelőeszközök kihasználtságára utalnak és feltárják azokat. A tanulmányban levő javaslatok újítás tárgyát képezhetik, melyek nagymértékben segíthetik a racionális munkavégzés legkedvezőbb feltételeinek kialakítását. — Az üzemszervezés harmadik ismérve az ügyvitelszervezés, melynek célja egy adott termelési helyzet felmérése, elemzése, a szervezési megoldások kidolgozása. Az ügyvitelnek a technikai fejlődéssel együtt kell fejlődnie, s az időről időre újabb ügyvitelszervezést tesz szükségessé. Az erre vonatkozó újítási javaslatok, melyek lényegi, tartalmi változást hoznak, eredményesen járulhatnak hozzá a fejlett üzemszervezés kialakításához. ej A javasolt megoldás viszonylag új Az újítási javaslatnak viszonylag újnak kell lennie. A megoldás viszonylag akkor új, ha azt a vállalat még egyáltalán nem hasznosította és a javasolt megoldás hasznosítását a javaslat benyújtásának időpontja előtt bizonyíthatóan nem is tervezte. Az újításnak tehát nem feltétele az abszolút újdonság, mely viszont követelmény a találmánnyal szemben. Nincs meg a viszonylag újdonsága tehát annak a javaslatnak, amely arra irányul, hogy a vállalatnál már korábban alkalmazott műszaki megoldást újra alkalmazzák, még abban az esetben sem, ha a javaslattevő nem tudott korábbi alkalmazásáról. Ez a rendelkezés arra ösztönzi a vállalatot, hogy minden hasznos megoldást, tapasztalatot, melyhez az újítási mozgalom révén az idők folyamán hozzájutott, vegye nyilvántartásba és szükség esetén ismét hasznosítsa. Itt kell azonban hangsúlyozni, hogy irodalomból vett anyag újításnak minősül, kivéve akkor, ha a javaslattevő utasítást kapott a megoldás műszaki irodalomban való felkutatására. További megkötöttséget jelent, hogy az a megoldás sem fogadható el újításnak, melynek alkalmazását a javaslattétel időpontját megelőzőleg már tervbevették. E kizáró feltétel több kérdés tisztázását teszi szükségessé: — Tervbevételnek csak a megoldásra vonatkozó konkrét utasítás tekintendő. Pusztán a megoldandó feladat, az elérendő cél közlése nem. Az ilyen jellegű terv teljesítésére vonatkozó minden megoldás újításnak minősül. — Ha a terv tartalmaz megoldást, úgy minden más - ettől eltérő - megoldási mód újításnak minősül. — Ha a tervbe vett megoldás módja nem terjed ki minden részletkérdésre, úgy a részletproblémák megoldására lehet újítási javaslatot benyújtani. — Országos, vagy iparági szinten azonban nem lehet viszonylagos újdonságot vizsgálni. — Tervezési (építési, beruházási) megoldás viszonylagos újdonságát a kivitelezésre elfogadott megoldáshoz viszonyítva kell megállapítani. Több gyáregységgel rendelkező gyár esetében méltánytalan volna a viszonylagos újdonságot minden dolgozóra egyformán — az egész vállalatra kiterjesztetten — értelmezni. Ezért a rendelet lehetőséget ad arra, hogy ilyen vállalatoknál a helyi sajátosságok mérlegelése alap
