Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)

1976-04-01 / 4. szám

4. aim

SZABADALMI KÖZLÖNY 81. ÉVF. 1976. ÉV

283

változatlanul a szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.

Helyes rendezni és felülvizsgálni a szabályzat megjelenésével egyidejűleg azokat - a vállalatvezetőség által korábban kiadott — rendelkezéseket, utasításokat, melyek az iparjogvédelemmel kapcsolatosak és amelyek érvényességét az új szabályzat kiadásának időszakában is fenn kívánják tartani.

Szükséges annak hangsúlyozása, hogy a vállalati szabályzat betartása az abban érdekelt funkcionális szervekre, illetve vezető és irányító személyekre nézve kötelező.

II.

Vjttás

Az újítási szabályzatok készítésének egyik célja, hogy hatásosan segítse a vállalati újítómozgalmat, biztosítsa annak fejlődését, tartalmazza mindazokat az ösztönzőket, amelyekkel a műszaki fejlesztő munkát megfelelő módon tudja támogatni.

A szabályzat mutasson rá, hogy milyen speciális problémák mutatkoznak a vállalatnál és azok megoldásához hogyan tudnak segítséget nyújtani az újítók. Szóljon arról is, hogy a meglévő műszaki hiányosságok kijavítására új, jobb megoldások alkalmazására vonatkozó javaslataikkal hogyan tudnak részt vállalni a kollektív munkából. Helyes ismertetni az újítókkal azokat a főbb gazdasági-, műszaki célkitűzéseket (export-növelés, önköltségcsökkentés, nagyobb beruházás stb.), melyeket a vállalat az V. ötéves terv folyamán elérni, teljesíteni kíván és ehhez milyen segítséget kíván az újítóktól.

A szabályozásnál célszerű megjelölni, hogyan kívánja a vállalat a társadalmi szervekkel együttműködve támogatni, szervezni az újítómozgalmat, mire kötelezi magát ennek érdekében? Pl.:

— a vállalatvezetés olyan szellemet alakít ki, mely minden dolgozója számára — beosztástól és képzettségtől függetlenül — lehetőséget biztosít arra, hogy a rendelet és a szabályzat adta kereteken belül újíthasson;

— meggátol minden olyan akciót, amely ennek gyakorlásában bárkit a legcsekélyebb mértékben is akadályoz;

— íz egész vállalat kollektívája, de elsősorban vezetők és magasabban kvalifikált műszakiak számára lehetővé teszi az újítók segítését;

— biztosítja az elbírálás, szakvéleményezés, eredményszámítás, díjmegállapítás tárgyilagosságát, bizonyítható rosszhiszeműség esetén megfelelő intézkedést tesz az idevonatkozó jogszabályok szellemében;

— megteremti az újítások kísérleteinek, megvalósításának gyors lebonyolításához szükséges feltételeket;

— az újítások ügyvitelének gyors, zökkenőmentes lebonyolításához megfelelő ügyrendet és apparátust biztosít, melynek működését rendszeresen ellenőrzi;

— anyagi és erkölcsi elismerésekkel, jutalmak kitűzésével, prémiumok garantálásával ösztönzi az újítókat és a vállalat műszaki fejlettségének megfelelő szinten tartja az újító mozgalmat;

— előléptetéseknél, kitüntetéseknél, fizetésemelésnél, jutalmaknál, juttatásoknál előnyben részesíti a rendszeresen újító dolgozókat aktivitásuk, eredményeik arányában;

— ankéton ismerteti az újítókkal a vállalat megoldandó problémáit és értékeli a mozgalom eredményeit; gondot fordít a propaganda munkára és arra megfelelő anyagi keretet biztosít

A fenti feladatokat a szabályzat megfelelő fejezeteben kell részletesen kimunkálni.

A Minisztertanácsnak az újításokról kiadott 38/1974. (X. 30.) M.T. számú rendelete nem tartalmaz részletes szabályozást, csak elveket határoz meg, tehát keretjogszabály, melyet tartalommal maguk a vállalatok töltenek ki, s azt a kollektív szerződés mellékletét képező újítási szabályzatban rögzítik. így az újításokról szóló 38/1974. (X. 30.) M.T. számú rendelet és a vállalati újítási szabályzat együtt határozza meg, hogy melyek az újítók és a vállalat jogai, illetve kötelezettségei. Ennek kimondását helyes a szabályzatba is belefoglalni.

1. Az újítómozgalom

A rendelet első szakasza meghatározza az újítómozgalom jellegét és célját, a vállalatok gazdasági vezetőinek, társadalmi szervezeteinek ezzel kapcsolatos feladatait. Fontos ezért, hogy az újítási szabályzat ennek megfelelő hangsúlyt adjon. A helyi sajátos követelmények figyelembe vételével meg kell határozni az újítómozgalom helyét, szerepét, elérendő céljait a vállalat életében.

A jól szervezett, jól irányított újítómozgalom szerves részévé válik a vállalat műszaki életének. Szabad szellemi kapacitást teremt olyan problémák megoldásához, melyek fakultatív alapon kezelhetők. Ráneveli a dolgozókat a célirányos, aktív gondolkodásra, melynek eredménye ott jelentkezik majd, ahol arra a vállalatnak szüksége van. Amilyen mértékben súlyponti kérdéssé válik a műszaki fejlesztés, a termelékenység növelése egy vállalat életében, olyan mértékben kell, hogy annak vezetői segítsék, ösztönözzék az újítótevékenység kibontakozását.

A gazdálkodás hatékonyságának fokozása érdekében az érvényes jogi szabályozás növeli a vállalatok önállóságát a javaslatok elbírálása, hasznosítása, az anyagi és erkölcsi elismerés terén. Ugyanakkor biztosítja az alkotó ember jogát ezekhez az elismerésekhez és a különböző szintű panaszfórumok megjelölélésével jogbiztonságot is teremt számára.

2. Az újítás fogalma

Az újítás fogalmának értelmezésével kapcsolatos szabályozásnál rögzíteni kell, hogy egy javaslatot újításnak akkor lehet tekinteni, ha az kimeríti a következő ismérveket:

a) a javaslat ismerteti a megoldás eszközét és módját,

b) a megoldás műszaki, illetőleg munka- vagy üzemszervezési jellegű,

c) a javasolt megoldás viszonylag új,

d) hasznosítása a vállalat részére hasznos eredményt jelent,

e) a javaslat megtétele nem tartozik előterjesztőjének munkaköri kötelességei körébe, vagy munkaköri feladatain belül jelentős alkotó teljesítménynek minősül,

f) nem eredményez a fogyasztói érdekeket sértő minőségromlást.

Az újítás fogalmának teljes meghatározásához valamennyi ismérv egyidejű fennállása szükséges. Ha a javaslat elbírálásánál valamelyik feltétel hiányzik, újításról nem beszélhetünk és az ilyen javaslatokat újításként elfogadni nem lehet.

Ugyanakkor az újítók jogbiztonságát segíti elő, ha az újítási szabályzatban részletesen rögzítik, hogy a vállalat nál — tekintettel a termelés, a gazdálkodás speciális helyi követelményeire - mikor tekinthető egy bejelentett