Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1976-04-01 / 4. szám
282 SZABADALMI KÖZLÖNY 81. ÊVF. 1976. ÉV 4. aim A gazdálkodó egységek fontos feladata: a rendszeres alkalmazkodás a gazdasági környezethez. Ez esetben nemcsak arról van szó, hogy a vállalatok felső vezetőinek állandóan lépést kell tartaniuk a fejlődéssel, hanem a vezetőknek kezdeményezőknek is kell lenniük. Azt az alapelvet kell vallaniuk, hogy a változás - az iparjogvédelmi kultúra és igényesség fejlődése — nem tőlük függetlenül alakuló „közeg", hanem tevékenységük terméke. Ezért tág teret kell biztoskaniok a vállalatnál felhalmozott emberi alkotóerőnek, szervezniük kell a használhatónak Ígérkező elgondolások megvalósítását, összehangolniok a piac igényeit és a vállalat műszaki lehetőségeit, produktfv együttessé kovácsolni a munkatársakat, támaszkodni a véleményükre és alkotásra ösztönözni őket. Az előbbi célok és feladatok csak akkor teljesülhetnek, ha a vállalatok részéről megfelelő igény mutatkozik az iparjogvédelmi kultúra fejlesztésére, az iparjogvédelem eszközeivel való élés elterjesztésére. E lehetőségeknek Iparjogvédelmi Szabályzatban való rögzítése is ezt a célt szolgálja. I. 1. Az iparjogvédelmi szabályzat készítésének menete, módszere, a vállalatvezetés által történő ellenőrzése és jóváhagyása A szabályzat elkészítésének módszereként a következőket helyes figyelembe venni:- Célszerű műszaki-, közgazdasági-, jogi- és iparjogvédelmi szakemberekből álló munkabizottságot létrehozni.- Másik módja a szabályzat készítésének, hogy azzal az iparjogvédelmi előadót bízzák meg. Ennek egyik feltétele, hogy az illető a megfelelő szakmai és iparjogvédelmi képesítés mellett, többéves gyakorlati tapasztalattal és az egész vállalatot átfogó tájékozottsággal rendelkezzék. A vállalatvezetés elvi irányítást és a különböző szakterületek vezetői segítséget biztosítanak számára.- Helyes, ha a munka irányítását és koordinálását a műszaki igazgató (vállalati egyszemélyi elbíráló) látja el és a felmerülő fontosabb kérdésekben elvi állásfoglalást biztosít- Az iparjogvédelmi szabályzattervezet készítésének előkészítő szakaszában figyelembe kell venni az újítók-feltalálók, műszaki és fizikai dolgozók, szocialista brigádok javaslatait. Tájékoztatni kell őket az újítások vállalati szabályozásának tervezetéről, hogy észrevételeiket ennek ismeretében tegyék meg.- A vállalatvezetés és a vállalat szakszervezeti szerve (vállalati szakszervezeti tanács, szakszervezeti bizottság) az újítási szabályzatot együttesen tárgyalja meg.- Az újítási szabályzatot a vállalat igazgatója és a szakszervezet vállalati szervének titkára írja alá.- A jóváhagyott iparjogvédelmi szabályzat folyamatos végrehajtása céljából gondoskodni kell arról, hogy a vállalat dolgozói azt megismerjék. Ennek érdekében az újítási szabályzat nyomdai megjelentetését helyes biztosítani; egybeépíteni csak az egységes iparjogvédelmi szabályzattal (találmány, szabadalom, védjegy, mintaoltalom) célszerű. A példányszám meghatározásánál a gazdasági és társadalmi szervek vezetőin kívül számításba kell venni mindazokat, akiknek munkája kapcsolatos a javaslatok ebírálásával és hasznosításával, valamint a rendszeres újítókat, feltalálókat. 2. Az iparjogvédelmi szabályzat szervezeti felépítése Az iparjogvédelmi szabályzat foglalja magában a vállalatnál jelentkező valamennyi iparjogvédelmi kategóriával kapcsolatos feladatot. (Találmány, újítás, védjegy, mintaoltalom, stb.) A szabályzat újításokra vonatkozó részét — a SZOT Elnökségének vonatkozó határozata alapján — úgy kell tekinteni, mint a kollektív szerződés mellékletét. A szabályzat tartalmazza az iparjogvédelmi tevékenység végzésének tárgyi és műszaki feltételeit: — a kutatási-, műszaki fejlesztési eredmények iparjogvédelmi felülvizsgálatát, — a szabadalmaztatás értékelését, a bejelentés megtételét, ügyintézését, — az iparjogvédelmi dokumentációs-információs tevékenységet, — a műszaki-szellemi alkotások belföldi és külföldi hasznosítását, — az iparjogvédelem irányítását, — az újítómozgalom irányításával, szervezésével kapcsolatos feladatokat. Ennek keretén belül az újítási szabályzatokban a helyi adottságok figyelembevételével részletesen szabályozni kell: — az újítás fogalmával kapcsolatos feltételek vállalati értelmezését, — az újítási javaslatok bejelentésének, nyilvántartásának, ügyintézésének, elbírálásának vállalati rendjét, az ehhez szükséges szervezetet, — az újítók erkölcsi és anyagi elismerésével, az újítások hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos tennivalókat, — a hasznosításban eredményes tevékenységet kifejtők anyagi elismerésének vállalati rendjét, — az újítási szerződések tartalmi és formai előírásait, — az újítási feladattervek, pályázatok készítésének, kiírásának vállalati rendjét, az e tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, hatásköröket, — az újításokkal kapcsolatos panaszok intézésének vállalati rendjét, a szakszervezetek, illetve a szövetkezeti felügyelő (ellenőrző) bizottságok ezzel kapcsolatos jogait és feladatait, — az újítási ügyintézés ellenőrzésének rendjét, — az újítómozgalommal kapcsolatos propaganda munka vállalati feladatait, annak szervezeti és anyagi feltételeit A tröszt és középirányító szerv által kiadott irányelv külön szerepeljen, lehetőleg a szabályzat elején. Bár nem szerves tartozéka a szabályzatnak, célszerű azoknak a rendeleteknek a felsorolása, melyek közvetve, vagy közvetlenül hatnak az iparjogvédelemre. A szabályzat stílusa világos, egyértelmű legyen. Törekedni kell arra, hogy mondanivalóját mindenki megértse és egységesen értelmezze. A rendeletek meghatározásait nem helyes vegyíteni a szabályzat szövegével. A szabályzat készítésére kiadott irányelv általános érvényű meghatározásokat, útmutatásokat tartalmaz. Ezek felhasználása olymódon történjék, hogy a szabályzat tartalma, szövege jellemezze a vállalatot, tükrözze annak sajátos vonásait. A szabályzat módosítását, további kiegészítését csak a jóváhagyó vállalat igazgatója és annak szakszervezeti vállalati titkárának együttes állásfoglalásával lehet eszközölni. Amennyiben a vállalat valamilyen funkcionális szerve részéről az érvényes szabályzattal ellentétes utasítás jelent meg, úgy az semmisnek tekintendő és
