Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1975 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1975-04-01 / 4. szám

( Iparjogvédelmi gyakorlat )

A TALÁLMÁNYOK HASZNOS EREDMÉNYÉNEK, A TALÁLMÁNYI DÍJNAK,

LICENCIA-DÍJNAK A MEGHATÁROZÁSA, ELSZÁMOLÁSA,

AZ EZZEL KAPCSOLATOS FELADATOK

//. FEJEZET LICENCIA-DÍJAK

1. A licencia-dijak elemzése

Az 1969. II. törv. a találmányok szabadalmi oltalmáról (továbbiakban Szt.) a szabadalom tulajdonos vállalatnak (szabadalmasnak) a jogszabály keretei között kizárólagos jogot ad, hogy a találmányt hasznosítsa, ill. a hasznosításra másnak engedélyt adjon. A kizárólagos hasznosítási |og kiterjed a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében végzett rendszeres előállítására és használatára, továbbá annak forgalombahozatalára (Szt. 11. § 17 5).

A Szt. szerint szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. A bitorlást a törvény súlyos szankciókkal bünteti és többek kozott a bitorlás révén elért gazdagodás visszatérítését és a vagyoni károk megtérítését írja elő (Szt. 26. §).

Azonban nemcsak a szigorú előírások miatt kell a törvény nek, illetve licencia-díj fizetésnek eleget tenni. Nem egyeztethető össze sem a vállalatok közti tisztességes versennyel, sem pedig a szocialista vállalatok erkölcsi normáival, helyzetével az új gazdaságirányítási rendszer szabta körülmények között, hogy más kollektíva többéves kutatási-fejlesztési eredményeit, szellemi értékeit, külön térítés és hozzájárulásuk nélkül felhasználják és mások munkájának gyümölcsét teljesen kisajátítsák (Szt. 17. § ill. annak miniszteri indokolása).

A korszerű módon termelő, gazdálkodó vállalatok ezen a téren két irányból is érdekeltek:

— érdekeltek, hogy saját szellemi eredményeiket (találmányt, know-how-t) szabadalmi védettség megszerzésével ill. más módon (üzemi titokként kezelés, stb.) jogtalan bitorlás ellen megvédjék, illetve azokat licencia-díj ellenében más vállalatok részére értékesítsék;

— érdekeltek, hogy megvásároljanak másoktól szabadalommal védett, vagy know-how jellegű ismereteket, a felesleges, párhuzamos kutatások elkerülésére, a fejlesztési kapacitások jobb kihasználására, stb.

Indokolt, hogy e térén is egységes szemlélet, álláspont alakuljon ki a vállalatokon belül és a licencia-díjak fizetésénél azonos elvek érvényesüljenek.

2. A licencia-szerződés tárgya, a licencia-díj fizetésre vonatkozó igény, illetve kötelezettség létrejötte

Az előbbi fejezetben utaltunk azokra a fontosabb törvényes rendelkezésekre, amelyek révén a licencia-dí| iránti igény Kelet kezik. A gyakorlatban mindazon esetekben keletkezhet, létrejöhet ilyen igény, amikor egy vállalat más vállalat védett, ill. nem védett tudományos-műszaki eredményeit, elsősorban találmányait, know-how jellegű ismereteit megszerezni, felhasználni és a gazdasági tevékenység körében hasznosítani kívánja.

Az igényjogosultság sokféle tényezőtől függ és megítélése esetenként változik. Rendszerint kevesebb problémát jelent az érvényes szabadalommal védett (tehát szabadalmi leírás és igénypont alapján jól meghatározott) találmányok hasznosításából eredő jogok, illetve kötelezettségek megállapítása. Sokkal nehezebb a helyzet megítélése a szabadalommal nem védett találmányok, know-how jellegű ismeretek felhasználásánál, ahol a nehézségek részben műszaki, részben jogi eredetűek. Fontos műszaki-tudományos ismereteket tartalmazó dokumentáció elemzésénél nehéz meghúzni a határvonalat a know-how jellegű ismeretek és az ismert, régi anyagot tartalmazó részletek között. Ilyen határvonal meghúzása a legtöbb esetben lehetetlen, ill. egy készülő dokumentációból nehéz eltávolítani a találmányokat ill. a know-how jellegű megoldásokat. Sokkal helyesebb ezért azok konkrét létezésével számolni. (Pl. a külföldről átvett licenciák nagy része szabadalommal védett találmányt kevésbé tartalmaz, know-how jellegű ismeretet annál többet).

A jogi jellegű problémák a know-how-k megfelelő jogi értelmezésének és védelmének hiányából erednek. A tisztességtelen verseny elleni 1923. évi V. törv. (különösen a 15. §) biztosít ugyan bizonyos jogi védelmet, de a félreértések, viták