Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1975 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1975-04-01 / 4. szám
4. szám SZABADALMI‘KÖZLÖNY 80. ÉVF. 1975. ÉV 253 elkerülésére minden esetben a leghelyesebb a jogokat és kötelességeket. valamint a licencia-díj fizetés feltételeit előre, szerződéses úton rendezni. így még a dokumentáció elkészítése, de mindenesetre annak átadása, illetve a know-how jellegű ismeretek közlése előtt, gondosan szovegezett szerződés megkötése szükséges. A licencia-szerződés megvalósulását (teljesítését) célszerű valamely jól meghatározható végtermék megjelenéséhez, illetve annak értékesítéséhez kapcsolni és a licencia-díj fizetését az eladási árbevételből fedezni. A szerződéskötésnél akkor járunk el helyesen, ha a licenciaszerződést úgy a szabadalmi védettséget élvező találmányokra, mint a know-how, újítás stb. jellegű műszaki ismeretek hasznosítására is kiterjesztjük. 3. A licencia-díj megállapítására vonatkozó alapelvek A licencia-díj megállapításánál is azok a tényezők (műszaki, közgazdasági, tudományos stb ) érvényesülnek, amelyeket a találmányi díjak megállapításánál már részletesen ismertettünk. Ugyanez vonatkozik a közvetlen és közvetett hasznos eredmény megállapítására is (amelyre itt külön nem tértünk ki). A tényezők hatása azonban összetetten jelentkezik, fontossága és súlypontja is eltolódik. A döntő eltérés abból következik, hogy a licencia-díj legtöbbször nemcsak egy-egy találmány használatáért járó díjat foglalja magába, hanem egy nagyobb berendezésben, műszerben levő találmányok, továbbá know-how jellegű ismeretek teljes halmazának használatáért |áró díjat is. A know-how jellegű ismeretek — amelyek jelentős mennyiségű szabadalmaztatásra be nem jelentett találmányt is tartalmaznak — sok esetben nagyobb érteket képviselnek, mint a berendezés egy-egy részét lefedő szabadalmaztatott találmányok. A licencia-díj meghatározásának szempontjából emiatt az egyes találmányok, know-how-k külön-külön értékelése nem célravezető, túl hosszú és igen kétes eredményt hozó feladatot jelent. Kivétel a különösen nagy jelentőségű, kulcskérdéseket megoldó találmányok felhasználásának esete. Míg a találmányi díj megállapításánál (a korábbiakban ismertetett egyedi elbírálás miatt) helyesebb a találmány közvetlen és közvetett felhasználásából eredő haszonból kiindulni, addig a licencia-díj megállapításánál helyesebb a licenc tárgyát képező berendezés, műszer, stb. teljes hasznából - egyszerűbb számítás céljából közvetlenül a konkrét termék ill. termékek eladási árából — kiindulni. Ez nemcsak mindkét fél számára méltányos, hanem a licencia-díj számítása, elszámolása szempontjából is sokkal egyszerűbb. Ezt az alapelvet és egyszerűsítést tükrözik a külföldi vállalatok egymás közötti, valamint a hazai vállalatok külföldi vállalatokkal kötött licencia-szerződései. A licenciát vevőt végső soron, főként az érdekli, hogy a vásárolt licencia alapjan előállított termek minél kedvezőbb műszaki és gazdasági paraméterekkel kerüljön értékesítésre. A licenciát eladó viszont méltányosan követeli, hogy a többéves kutatási, gyártási, stb. eredményeit, tapasztalatait tartalmazó termék más által történő hasznosítása esetén a haszonból licencia-díj formájában részesedjen 4. A licencia-díj nagyságát befolyásoló fontosabb tényezők elemzése Leghelyesebb, ha a licencia-di'i nagyságát befolyásoló tényezőket úgy a licenciát adó, mint a licenciát vevő oldaláról is megvizsgáljuk. 4 1 A licenciát-adót különböző kötelezettségek terhelik, ezért a iicenc-dijbol elsősorban az ezzel összefüggő kiadásait kívánja fedezni. Ilyenek pl. a feltalálóknak kifizetendő találmányi díj, valamint a szabadalom megszerzésére, fenntartására fordított közvetlen és közvetett költségek (ügyvivői és ügyintézői költségek, bejelentési ill. fenntartási illeték, bel- és külföldi szabadalmaztatási költségek). A licencia-díjban érvényesíthető költségek közé tartoznak az értékesítési költségek, továbbá olyan költségek, amelyek máshol nem térülnek meg, ill. amelyeket a licenciát adó a licencia-értékesítés reményében vállalt kockázat alapján megelőlegezett. Végezetül és nem utolsó sorban a szabadalom, ill. know-how tulajdonos vállalatot is megilleti a méltányos haszon, melynek ösztönző mértékűnek kell lennie újabb műszaki alkotások létrehozására. Az előzőek értelmében a licencia-díj nagyságának alsó határa három tényezőből tevődik össze: — szerzői díjak (találmányi díj, stb.), — ráfordítások költségei (megszerzési, fenntartási, értékesítési, kockázati, stb.), — méltányos vállalati haszon. Gyakori tapasztalat szerint a termék előállítására, hasznosítására vonatkozó licencia-díj átlagos megoszlása a következő: Szerzői (találmányi) díjak lb—30%, ráfordítások költségei 70—40%, méltányos vállalati haszon 15—35%. Ennek alapján a licencia-díj minimális nagysága szabadalmak esetén a találmányi díj három-négyszerese; ha ezt az értéket nem éri el, az esetben a szabadalmat fenntartó vállalat szabadalmaira ráfizet. 4.2. A licenciát vevő oldaláról megvizsgálva a kérdést nyilvánvaló, hogy a licenciát vevő a licencia alapján gyártott termék eladásából megfelelő haszonhoz kíván |utni A gyártmányból származó teljes hasznos eredmény a licencia-díj felső, eszmei határát képezi. A teljes hasznos eredmény elméletben megoszlik a licenciát adó és licenciát vevő között, rendszerint a licenciát vevő javára. Valóságban a helyzet kedvezőbb és rögzített áras termék kivételével a jelenlegi árképzési szabályok figyelembe vételével a hasznos eredmény megoszlása nem következik be. A vállalati árképzésnél a licencia-díjat a termelési költségeket emelő-, további költségtényezőként veszik figyelembe és az így megemelkedett termelési költségre számítják rá a megengedett hasznot. Ennélfogva licencia-díj fizetésnél a vállalati hasznonmegoszlás helyett a licenciát vevő vállalat megengedett haszna tovább emelkedik, feltéve, ha a piacon a termék kedvező áron adható el. A vállalatok merev, elutasító magatartása a licencia-díj fizetésével szemben ezért legtöbbször indokolatlan. A licencia-díjat célszerű az eladási ár százalékában megállapítani, illetve annak függvényében elszámolni, mivel mind a licenciát vevő, mind a licenciát adó érdekei a végtermék eladási árában, valamint az eladott termék minőségében és mennyiségében realizálódnak. A licencia-díj tényleges nagysága, ill. mértéke — átlagos körülményeket feltételezve — annak elméleti alsó és felső határa között kerül megállapításra egyéb feltételek, ill. az előzetes kockázatvállalás megoszlásának függvényében. 5. A licencia-díj meghatározása Az előző fejezetekben részletesen kitértünk a licencia-díj fizetésére vonatkozó igény, ill. kötelezettség keletkezésére, a licenciadíj naqvsáqát befolyásoló fontosabb tényezőkre. Ml. a licencia-díj alsó és felső határaira. Ezek előzetes ismeretében foghatunk hozza a licencia-díj esetenkénti pontos meghatározásához. A továbbiakban különbséget kell tennünk a tekintetben, hogy a licencia-díj egy-egy kisebb önálló egység, alkatrész után (amely egy-két jól meghatározott találmányt tartalmaz), vagy nagyobb berendezés után (amely találmányok, know-how-k halmazát tartalmazza sok ismert megoldás között) kerül-e megállapításra. Mas-más szempont érvényesül, ha kutatási-fejlesztési szinten már kész kísérleti minta gyártásba adásáról van szó, vagy ha a kutatás-fejlesztés még csak most kezdődik, az abban
