Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1975 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1975-02-01 / 2. szám
2. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 80. ÊVF. 1975. ÉV 91 3.3. >. A találmány tudományos színvonala — Kimagasló tudományos eredménynek számít, nemzetközi elismeréssel (pl. NOBEL—díj). — Kimagasló tudományos eredménynek számít, széleskörű nemzetközi elismerés, tudományos fokozat megszerzésének elismert. — Teljesen új. alapjaiban egyedülálló megoldás, vagy eljárás: hasonló megoldás egyáltalában nincs. (Úttörő találmányok, tudományos elismerés) — Komoly tudományos felkészülést igénylő, jelentős megoldás — Tudományos színvonala jelentős, részben hasonló megoldás is alig található. — Átlagos tudományos színvonal, hasonló jellegű megoldások léteznek. — A tudományos színvonal az elbírálásnál döntő jelentőséggel nem bíi — Tudományos színvonal átlagnál alacsonyabb — Tudományos színvonal jelentektelen (javító, illetve kerülő találmányi — Tudományos jelentőséggel nem bit (kisebb javító, vagy kombinációs találmány) 3.3.2. A találmány kihatása szerint ~ Egy teljes berendezés ú| megoldása többéves kutató munkával. Eljárások, amelyek új berendezés-családok, vagy új, nagyobb termek csoportok előalli ását teszik lehetővé. — Egy teljes múszer ui megoldása, teljes új alkatrész létrehozása többéves kutató munkával. Eljárások, amelyekkel teljesen új termeket lehet létrehozni. — Egy berendezés jelentős részenek új megoldása, illetve annak létrehozatalára szóló egarasok. — Egy műszer, alkatrész jelentős részének új megoldása, jelentős munkafolyamatokra vonatkozó eljárások. — A berendezés egy részének, tartozékának, stb. új, eredeti megoldana. — A múszer egy reszenek. áramkörének, stb. új, eredeti megoldása. Egyes részfolyamatokra vonatkozó eljárások. — Reszrneqoidasok újszerű kombinációja, amely hosszabb kutatást. illetve teljes kutatocsoport munkáját igényelte. — Reszrnegoidasük újszerű kombinációja, amely rovidebb kutatást illetve egy-Ket ember munkaiat igényelte. — Az iDarooiitika* megfontolásból született, kerülő részmegoldások. 4. A találmányi díj meghatározása Az előző fezetekben leírtak fiyelembevételével a találmányok diiazásanál a következőképpen helyes eljárni A feltalálónak díjazás a találmány értékesítésé esetén jár. Értékesítésnek kell tekinteni a gazdasági tevékenység körében történő rendszeres előállítást, használatot, з forgalombahozatait, a szabadalom hasznosításának más részére történő engedélyezését. illetve a szabadalom átruházását (eladását). Miután a feltalálót megillető díjat - a törvény által megengedett, ettől eltérő megállapodás hiányában — az értékesítésből származó vállalati hasznos eredmény alapján kell megállapítani, ezért a hasznos eredmény — különösen a pénzben kifeiezett hasznos eredmény — meghatározása az elsődleges szempont (I. fejezet 2. pont). A találmány által létrehozott és pénzben kifejezett hasznos eredmény (közvetlen és közvetett) a találmányi díj alapja, de nem annak összegével egyenlő, legfeljebb annak eszmei felső határa. A haszonból megfelelő mértékben kell a szabadalom tulajdonos vállalatnak is részesülnie és fedezni kell a találmány létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos — más témáknál e nem számolt — különböző külön költségeket is (bel- es külföld szabadalmaztatási költségek, évdíjak, értékesítési költségek, stb.). A fentiek figyelembevételével a találmányi díj nagysága helyesen a pénzben kifejezett hasznos eredmény meghatározott százalékában kerül megállapításra. A százalék nagyságára az érvényes rendeletek nem adnak utasítást. Az eddigi tapas/taiam* szerint úgy járunk el helyesen, ha a találmány (feltalálói) dijat a pénzben kifejezett hasznos eredmény (nem önköltség) 1—20 %-a között állapítjuk meg. (Középérték 5—10% lásd. még később). Ha más vállalatnál jön létre a hasznos eredmény, a találmányi díj a) a más vállalatnál létrejött hasznos eredmény 1— 20%-a, vagy b) a más vállalat által fizetett licenc díjból származó hasznos eredmény 10—30%-a (belföldön), illetve 20—40%-a (külföldi értékesítés) feltéve, hogy a licenc díj reálisán került megállapításra. Ha az átadás (licenc értékesítés) ingyenes vagy a licenc díj nagysága a teljesítéssel nem arányosan került megállapításra, a találmányi díjat lehetőleg a más vállalatnál létrejött hasznos eredmény alapján — annak 1—20%-ában — célszerű megállapítani (a.) pont). A torvény nem tiltja, hogy a vállalat ennél magasabb, vagy alacsonyabb találmányi díjban állapodjon meg a feltalálóval, azonban rendkívüli esetektől eltekintve jogos, hogy a szabadalmi költségek megtérülése mellett a felhasználó vállalat legalább olyan mértékű tiszta haszonban részesüljön mint a feltaláló. Ezért a pénzben kifejezett hasznos eredmény 50%-át megközelítő nagyságú, vagy annál magasabb találmányi díjazást a bírósági gyakorlat helyteleníti, illetve az aránytalanságok miatt megtámadhatónak tart. ' Az 1—20%-os határokon belül a találmányi díj nagyságának helyes megállapítása nem könnyű feladat. A meghatározásnál különböző műszaki, közgazdasági és tudományos szempontokat kell figyelembe venni (I. fejezet 3. pont). A meghatározásnál célszerű 10%-os középértékből kiindulni és a felsorolt — valamint a vállalat helyi adottságainak megfelelő további — szempontok alapján a százalék nagyságában ettől lefelé, vagy felfelé eltérni. Általában magas műszaki szintű, komoly feltalálói tevékenységet megkívánó, de kis darabszámban legyártandó, viszonylagosan alacsony pénzben kimutatható hasznot eredményező találmányt az átlagosnál magasabb százalékos díjkulccsal, az alacsony műszaki szintű, csekély feltalálói tevékenységet megkívánó, de nagy darabszámban gyártásra kerülő, viszonylag magas pénzben kimutatható hasznot eredményező találmányt az átlagosnál alacsonyabb százalékos díjkulccsal célszerű méltányolni. Ezért a sorozatban, illetve nagy darabszámban gyártott tömegcikkeknél, továbbá a nagy mennyiségben folyamatosan előállított termékeknél — feltéve, hogy a találmány hasznosítása egy-két évnél hosszabb ideig történik és a keletkező hasznos eredmény jelentős — a találmányi dijat a pénzben kifejezett hasznos eredmény 10%-a alatt, 1 — 10% között célszerű megállapítani. Kiindulási kozépérték 5%. Ha a százalékos díj nagyságának megállapítása, valamint a pénzben kifejezett hasznos eredmény meghatározására vonatkozó fejezeteket összehasonlujuk nyilvánvalóan kitűnik, hogy a kettő kozott — különösen a találmány közgazdasági értékelésénél — szoros kapcsolat áll fenn. Ezért második, illetve harmadik lépésként a találmányi díj megállapításánál a két fejezet együttes hatását is figyelembe kell venni, amit megközelréses módszerrel lehet végrehajtani. Nem lehet, illetve nem helyes mindenben a legrosszabbat, legalacsonyabbat, vagy mindenben a legjobbat, legmagasabbat tényezőként figyelembe venni. A találmányi díj helves megállapítása gondosan véqzett műszaki és közgazdasági értékelés nélkül nem hajtható végre. Figyelembe kell venni a díjmegállapításra vonatkozó egyéb tényezők hatását is ti. fejezet 5. pont). 5. A találmányi díj kifizetésének szabályozása, illetve kiegészítő feltételeinek elemzése, valamint figyelembevétele a feltalálókkal kötendő szerződésben A találmányi díj helyes megállapításánál további szempontokat is figyelembe kell venni, melyeknek feltételeit a feltalálóval kötendő szerződésben részletesen kúlon kell szabályozni.
