Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1975 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1975-02-01 / 2. szám

90

SZABADALMI KÖZLÖNY 80. ÉVF. 1975. ÉV

2. szám

A külön-külön megállapított és pénzben kifejezett hasznos eredményeket a fedési százalékoknak megfelelően kell összegezni.

Jó közeli éssel ez tekinthető a találmány által létrehozott, pénzben kifejezhető közvetlen hasznos eredmények összegének.

Azonban ellentétben a fedési százalék megállapításával, a találmány díjazásánál figyelembe kell venni ezenkívül mindazon hasznos eredményt is (közvetett hasznos eredményt), amelyet a találmány létrehoz. Például, ha berendezésben felhasznált találmányról van szó megállapítandó, hogy a találmány alkalmazása milyen kihatással van az egész berendezésre (szolgáltatások javítása, paraméterek javulása, stb.) Ha ilyen hatás is kimutatható, ennek mértékében, a berendezés teljes hasznos eredményéből (teljes nyereségéből) a találmányra eső, jaénzben kimutatható hasznos eredmény tovább növelendő.

A találmány által létrehozott hasznos eredmény a közvetlen és közvetett hasznos eredménynek összege. Ez azonban nem egyenlő a feltalálóknak kifizetésre kerülő találmányi díj összegével, annak csak kiindulási, illetve vonatkoztatási (számítási) alapja.

Vannak esetek, amikor a hasznos eredmény pénzben nem mutatható ki. Ilyen a veszteséges termék esete, ahol azt célszerű vizsgálni, hogy a találmány alkalmazása a veszteséget csökkentette-e, vagy sem. Ha csökkentette, értelemszerűen a csökkentés mértéke a találmány pénzben kifejezett hasznos eredménye. Olyan eset is előfordul — különösen régi gyártmányokban történő felhasználás esetén —, hogy a találmány felhasználása után a termék értékesítése változatlan áron, vagy a korábbinál kisebb nyereséggel történik. Ilyen felhasználás esetén a lefedett részek pénzben kifejezett teljes hasznos eredményét kell figyelembe venni csökkentés nélkül (mintha új termék lenne). Joggal feltételezhető, hogy a találmány alkalmazása nélkül a régi termék már nem lenne korszerű, nem lenne eladható. A díj kulcs nagyságának meghatározásánál azonban ilyen jellegű tényezőt figyelembe lehet venni.

A találmányok hasznosítása sokrétű, ezért a hasznos eredmény megállapítására minden esetet magában foglaló szabályzat nem készíthető, azonban az eddigiekben foglaltak figyelembe vételével és annak értelemszerű alkalmazásával a pénzben kifejezett hasznos eredmény nagysága legtöbb esetben jó közelítéssel meghatározható, illetve becsülhető.

3. A találmányi (feltalálói) díj %-<os megállapítására vonatkozó szempontok

3.1. A TALÁLMÁNY MŰSZAKI ÉRTÉKE

3.1.1. A találmány hatása a műszaki paraméterek alakulására (Csak előzőleg megmért, jól ellenőrizhető mérési adatok - jegyzőkönyv szerint — vehetők figyelembe).

— A műszaki paraméterek összessége a világszínvonalnál magasabb, nemzetközi elismeréssel.

— A műszaki paraméterek összessége a világszínvonalnál magasabb.

— A fontosabb műszaki paraméterek jelentősen jobbak a világszínvonalnál.

— Az összes műszaki paraméter jobb az eddig gyártottaknál.

— A fontosabb műszaki paraméterek jobbak az eddig gyártottaknál.

— Egyes műszaki paraméterek jobbak az eddig gyártottaknál.

— A műszaki paraméterek általában azonosak, ill. a műszaki paraméterek alakulására gyakorolt különösebb hatás nem mutatható ki.

— Egyes műszaki paraméterek valamivel gyengébbek az eddig gyártottaknál.

— Egyes fontosabb műszaki paraméterek gyengébbek az eddigieknél.

— A műszaki paraméterek jelentős része gyengébb az eddigieknél.

— A műszaki paraméterek összessége jelentősen gyengébb az eddigieknél.

3.1.2. 'A találmány hatása a műszaki megoldás színvonalának

alakulására (eddig gyártotthoz viszonyítva, illetve új termék

esetén a világpiacon ismerthez viszonyúval

— Szerkezetileg lényegesen egyszerűbbé vált, ill. meglepően egyszerű megoldást tesz lehetővé.

— Szerkezetileg egyszerűbb.

— A találmány felhasználásával a különleges műszaki feltételek teljesíthetőkké válnak (gyártási tűrés, klíma, szállíthatóság, stb.)

— Szerkezetileg azonos megoldás, de lényegesen |obb helykihasználást tesz lehetővé.

— Szerkezetileg azonos megoldás, ill. a találmány ilyen jellegű hatása nem mutatható ki.

— A találmány felhasználásához különleges műszaki feltételeket kell biztosítani (gyártási tűrésre érzékenyebbé vált, szigorúbb kiima előírások szükségesek, stb.)

— Szerkezetileg bonyolultabbá vált.

— Szerkezetileg lényegesen bonyolultabbá vált.

3.1.3. A találmány hatása az előállítás technológiájának alakulá

Sára

— Sorozatgyártásra különösen alkalmassá vált.

— Előállítása az eddiginél egyszerűbb.

— Azonos előállítással, de jobb minőséget eredményez.

— Az előállítás technológiájára gyakorolt hatás nem értékelhető.

— Alkalmazása különleges technológiát, illetve jelentős újra felszerszámozást igényel.

— Az előállítás bonyolultabbá vált

— Az előállítás technológiáját a találmány által érintett területen kívül is lényegesen meg kellett változtatni.

— Az előállítás különösen bonyolultabbá vált, illetve döntően egyedi megmunkálást igényel.

3.2. A TALÁLMÁNY KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE

3.2.1. Az értékesítés alakulása a találmány felhasználása esetén

— Az eddiginél többszörös áron adható el.

— Az eddiginél magasabb áron adható el.

— Az értékesítési terület kibővül, új piacokon is eladható.

— A találmány felhasználásával válik az egész berendezés, műszer, alkatrész eladhatóvá.

— A találmány felhasználásával a jelenlegi piac fenntartható.

— Az értékesítési kilátások a találmány felhasználásával változatlanok maradtak, illetve a találmánynak az értékesítésre (pl. eladási árra) gyakorolt hatása nem mutatható ki.

— A találmány felhasználásával az értékesi'és> kilátások romlanak.

— A találmány felhasználásával az értékesítési kilátások erősen romlanak.

3.2.2. A gazdaságos előállítás alakulása a találmány felhasználása eseténiaz eddig gyártotthoz viszonyítva, illetve új termék esetén a világpiacon ismerthez viszonyítva.)

— Az elöállí-ási ára annak töredéke.

— Az előállixási ára lényegesen olcsóbb.

— Az előállítási ára olcsóbb.

— Az előállítási ára azonos, de import alkatrészt nem tartalmaz.

— Az előállixási ára azonos, de import alkatrészt is tartalmaz.

— Az előállítási ára magasabb, de import alkatrészt nem igényel.

— Az előállítása lényegesen drágább.

— Az előállixási ára a korábbinak többszöröse.

3.3. A TALÁLMÁNY TUDOMÁNYOS ÉRTÉKE (Ebben a részben található szempontok nem a találmány haladó jellegének, vagy újdonságának a szabadalmi törvény szerinti meghatározására szolgálnak, hanem a már szabadalmat nyert találmányok egymáshoz viszonyított értékelését szolgálják.)