Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1974-05-01 / 5. szám
360 SZABADALMI KÖZLÖNY, 79. ÉVF. 1974. ÉV 5. szám fűződő jog az említett munkákban részes országokat, vagy ezen országok illetékes szervezeteit illeti meg, amennyiben ezt a nemzeti jogszabályok megengedik. A Megállapodás értelmében a közös találmányokhoz, ipari és használati mintákhoz fűződő jog alatt értendő e találmányok, ipari és használati minták jogi oltalma biztosításának és hasznosításának joga a saját ország területén, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően: .— e találmányok, ipari és használati minták jogi oltalma biztosításának joga azokban az országokban, amelyeket e találmányokhoz és mintákhoz fűződő jog nem illet meg; — e találmányok, ipari és használati minták felhasználásával gyártott termékek exportálásának joga; — e találmányok, ipari és használati minták olyan országok részére történő átadásának joga, amelyeket e találmányokhoz és mintákhoz fűződő jog nem illet meg. Az ilyen átadás térítés nélkül, vagy a kidolgozásra fordított költségek bizonyos részének térítése mellett, avagy kereskedelmi alapon licenciaszerződések útján történhetik. Az előírt jogokat csak a közös találmányokra, ipari és használati mintákra jogosult, a Megállapodásban részes országok illetékes szervezetei között létrejött kölcsönös megállapodás alapján vagy az illetékes nemzetközi szervezetek és kollektívák tevékenységét szabályozó dokumentumokban előírt módon lehet gyakorolni. A Megállapodás kimondja, hogy a közös találmányokra, ipari és használati mintákra vonatkozó bejelentéseknek a Megállapodásban részes azon országokban, amelyeknek szervezetei résztvesznek az együttműködésben, történő kölcsönös benyújtása esetén olyan oltalmi okiratot kell igényelni, amely a találmány, vagy ipari és használati minta hasznosítására az államot vagy az illetékes szervezetet jogosítja fel, amennyiben ezt annak az országnak, — ahol az oltalmi okiratot igénylik — a nemzeti jogszabályai lehetővé teszik. Az együttműködő szervezetek között kötendő külön szerződésekben elő lehet írni e találmányok és minták egyéb oltalmi formáját. Ezeket a szerződéseket az illetékes állami szerveknek kell jóváhagyni. A Megállapodás részletes szabályokat tartalmaz a közös találmányok, ipari és használati minták jogi oltalmának megszerzésével, annak költségével, az értékesítésükből származó bevétel elosztásával és a szerzők díjazásával kapcsolatban. A Megállapodás természetesen tartalmazza a szokásos zárórendelkezéseket a Megállapodás aláírásával, az ahhoz való csatlakozással, hatálybalépésével és felmondásával kapcsolatban. A Megállapodást valamennyi KGST ország aláírta és részben már ratifikálta is. Értékelve a Megállapodást meg lehet állapítani, hogy alapjában véve rendezi azokat a kérdéseket, amelyek a KGST országok közötti gazdasági együttműködés fejlődése során a termelési kooperáció és a gyártásszakosítás kiterjedésével felmerültek. A Megállapodás alapján az együttműködő magyar szervek is teljes mértékben biztosítani tudják azokat a jogokat, amelyek biztosítása az iparjogvédelem eszközeivel lehetséges. Ez abból a rendelkezésből következik, hogy az együttműködő szervezetek külön szerződésben állapíthatják meg egymás között, hogy milyen oltalmi formát kérnek egymás országaiban vagy harmadik országban, ami azt jelenti, hogy a konkrét eset összes körülményeit mérlegelve a rendelkezésre álló oltalmi formák közül a célnak éppen legmegfelelőbbet lehet megválasztani, a találmányok esetében pl. akár a szerzői tanúsítányt, gazdasági szabadalmat, vagy szabadalmat. Az oltalmi forma megválasztására vonatkozó konkrét megállapodás természetesen az együttműködési szerződés részét képezi, de olyan fontos részét, melyet mellőzni nem lehet. A Megállapodás azon rendelkezése, hogy ezeket a szerződéseket az illetékes állami szerveknek kell jóváhagyni, természetesen csak azokra az országokra vonatkozik, ahol ilyen szerződési jóváhagyást a nemzeti törvények megkívánnak. A Megállapodást a magyar kormány képviselője is aláírta a megerősítés fenntartása mellett. Magyar részről a Megállapodás ratifikálásának előkészítése folyamatban van, annak befejeződése és a Megállapodás kihirdetése után a hazai gazdálkodó szervek és intézmények megfelelő tájékoztatást kapnak a Megállapodás rendelkezéseinek helyes értelmezéséről és alkalmazásáról. V. A KGST tagországok iparjogvédelmi együttműködésének eddigi eredményei, a kialakult új szervezeti formák, kellő alapot nyújtanak ahhoz, hogy az együttműködés további teendőit reálisan megtervezzék. A KGST tagországok találmányi hivatalvezetőinek Értekezlete legutóbbi ülésén úgy találta, hogy a KGST többi állandó szerveihez hasonlóan rögzíteni kell azokat a feladatokat, amelyek a következő néhány évben az Értekezlet előtt állnak, s amelyeknek megoldása sükséges és egyúttal lehetséges is. E feladatok felmérésére és a teendők összeállítására létrehozták: ,,A Komplex Program végrehajtása érdekében az iparjogvédelem területén teendő fő intézkedések kidolgozásával foglalkozó szak értői csoport"-ot. A szakértői csoport megtartotta első ülését és megállapította, hogy a KGST tagországok gazdasági- és tudományos műszaki haladását mind nagyobb mértékben együttműködésük kibővülése és elmélyülése jellemzi, amely a Komplex Programnak megfelelően alakul. A KGST tagországok gazdasági és tudományos-műszaki haladásában jelenlegi fejlődési viszonyaink között mind nagyobb szerephez jut az iparjogvédelem fejlesztése. A KGST tagországok tapasztalata, valamint a Külföldi gyakorlat azt bizonyítja, hogy a technika eredményeit csak akkor lehet gazdaságilag és műszakilag haladónak tekinteni, ha azokban a legfrisebb tudományos-műszaki gondolatok öltenek testet. Főként csak a találmányok alapján kialakított technika képes forradalmasítani a termelést és maximális hasznos eredményt nyújtani. Ma amikor a KGST tagországok áttérnek az intenzívebb gazdaságfejlesztésre a munka termelékenységének emelése és a termelési folyamatok hatékonyabb megszervezése szempontjából komoly érdek fűződik az újítói mozgalom fejlesztéséhez is, amely a KGST tagországok szocialista vállalataiban és szervezeteiben dolgozók növekvő kezdeményező készségét fejezi ki. A gazdasági fejlődés szükségletei és különösen a KGST tagországok külgazdasági kapcsolatainak kibővülése, valamint a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelem fokozódása, növelik a találmányok külföldi szabadalmaztatásának, a védjegyek és ipari minták külföldi lajstromoztatásának jelentőségét. Ezen túlmenően a jól megszervezett szabadalmi és licencia tevékenység egyik hatékony emelője a tudományos- technikai haladás. A kölcsönös kereskedelem fejlődése, a gyártásszakosítás és kooperáció, a tudományos-műszaki kutatások kibővülésének és elmélyülésének arányában a KGST tagországok együttműködése során mind nagyobb jelentőséghez jutnak a találmányokkal kapcsolatos kérdések és az Ipari Tulajdon egyéb tárgyainak jogi oltalmával és hasznosításával kapcsolatos feladatok. A szakértői csoport ebből kiindulva a helyzet részletes elemzése után kialakította véleményét a KGST tagországok együttműködésének fő irányairól és feladatairól az iparjogvédelem területén. Ennek megfelelően az Értekezlet számára olyan javaslatokat készített, amelyek az 1975—1977. évekre megoldandó konkrét feladatokat tartalmazzák. A feladatok lényegében a következő területekre vonatkoznak: — a találmányok és egyéb iparjogvédelmi kategóriák jogi alapjainak tökéletesítése; — a találmányi bejelentések vizsgálatával kapcsolatos együttműködés tökéletesítése; — a szabadalmi információ és dokumentáció terén való együttműködés elmélyülése és tökéletesítése; — az együttműködés tökéletesítése a találmányi ügy tervezése és irányítása terén; — a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság Találmányi Hivatalainak
