Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1974-05-01 / 5. szám
5. szám SZABADALMI KÖZLÖNY, 79. ÉVF. 1974. ÉV 359 csoportok, esetleg egyéb szervek javasoltak. Az Eljárási Szabályok részletes rendelkezéseket tartalmaznak az Értekezlet ülésein történő képviselet és az elnökség ellátása kérdésében. Nagy figyelmet fordítanak az Eljárási Szabályok az Értekezlet titkársági funkcióinak. Ezeket a KGST Titkársága látja el a találmányi kérdésekkel foglalkozó csoportja által. A KGST Titkársága küldi meg a találmányi hivatalok vezetőinek az Értekezlet következő ülésének előzetes napirendjét és e napirenddel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó egyéb anyagokat, legkésőbb az értekezlet előtt 30 nappal. Egyes esetekben sajátos okok miatt az Értekezlet más határidőt is megállapíthat az említett anyagok szétküldésére. A Titkárság elősegíti az Értekezlet és a szakértői csoportok, valamint az Értekezlet által összehívott konferenciák és tanácskozások előkészítését és lebonyolítását és anyagokat készít ezek számára egyes találmányi kérdések tárgyában. Nyilvántartást vezet az Értekezlet által hozott határozatokról és értékeli a találmányi hivatalok vezetőinek tájékoztatóit az Értekezlet által egyeztetett javaslatok megvizsgálásáról és azok megvalósításáról. A szükséghez képest tájékoztatja az Értekezletet az Értekezlet tevékenységét érintő kérdéseknek más KGST szervekben történő kidolgozásáról és előmozdítja az Értekezlet és más KGST szervek munkájának összehangolását, továbbá tanulmányozza és értékeli a KGST tagországok találmányi hivatalai együttműködésének tapasztalatait és elősegíti ezen együttműködés továbbfejlesztését. Az Értekezlet ülésein való megvizsgálás céljából a Titkárság javaslatokat, beszámoló tervezeteket készít elő az Értekezlet munkáját érintő kérdésekben, különösen az Értekezlet által végzett munkáról és tevékenysége további irányáról, amelyeket az Értekezlet évente a KGST Végrehajtó Bizottsága elé terjeszt. Az Értekezlet hivatalos nyelvei a KGST tagországok nyelvei, munkanyelve pedig az orosz. A munkanyelven hangzanak el a felszólalások, készülnek a dokumentumok és a jegyzőkönyvek. Az Értekezlet ülései akkor határozatképesek, ha azokon az összes KGST tagországok találmányi hivatalai képviselve vannak. IV. Megalakulása óta az Értekezlet összesen öt ülést tartott, amelyeken egy sor nagyfontosságü kérdéssel foglalkozott. Mindenekelőtt ki kell emelni az 1972. márciusi Moszkvában tartott ülést, amelyen elfogadták az Értekezlet 1975-ig szóló távlati tervét. A távlati terv előírta számos alapvető problémával kapcsolatos munka befejezését, mint például: a találmányok jogi oltalmáról szóló sokoldalü Megállapodás tervezetének kidolgozását, az iparjogvédelmi jogszabályok közelítésére és egységesítésére vonatkozó javaslatok előkészítését, a szocialista típusú oltalmi formáknak az érdekelt KGST tagországok általi kölcsönös elismeréséről szóló javaslatok kidolgozását, a védjegyek, ipari minták és eredetmegjelölések jogi oltalmáról szóló típus törvények tervezetének kidolgozását (ajánlási jelleggel); a szabadalmi kutatással és információval összefüggő kérdéscsoport, valamint a szabadalmi dokumentáció kiegészítése, megszervezése, tárolása és használata kérdéseinek kidolgozását; a káderképzés és továbbképzés terén való együttműködésre vonatkozó javaslatok kidolgozásának befejezését, a Mongol Népköztársaságnak nyújtandó segítség és támogatás kérdéseit stb. A távlati munkatervből az éves munkatervek teljesítése során egy sor feladatot már megoldottak. így pl. az Értekezlet 1973. szeptemberi, ötödik ülésén jóváhagyták az ipari minták jogi oltalmáról és az eredetmegjelölések jogi oltalmáról szóló típus törvényeket, továbbá a védjegyvizsgálat és az ipari minta bejelentések vizsgálatának típus módszertanát. Az Értekezlet eddigi munkájának kimagaslóan legnagyobb eredménye ,,A gazdasági és tudományos műszaki együttműködés megvalósítása során a találmányok, ipari, használati minták és védjegyek jogi oltalmáról szóló sokoldalú Megállapodás" kidolgozása. Ezt a Megállapodást a KGST tagországok kormányainak megbízottjai 1973. április 12.-én Moszkvában írták alá. A Megállapodás bevezetőben megállapítja; létrehozásának célja, hogy a tagállamok előmozdítsák a gazdasági és tudományos műszaki együttműködés fejlődését, az együttműködés megvalósítása során a találmányok, ipari, használati minták és védjegyek jogi oltalmával kapcsolatban keletkező kérdések rendezése és ezen kérdések megoldásában történő kölcsönös segítség nyújtása útján. A Megállapodás kiterjed azokra a találmányokra, ipari és használati mintákra, amelyeket a Megállapodásban részes országok állampolgárai ezen országok gazdasági és tudományos műszaki együttműködése megvalósításának eredményeként hoztak létre: — a tudományos-kutató, tervezéskonstruktőri, technológiai és kísérleti munkáknak kétoldalú vagy sokoldalú megállapodások alapján létesítendő nemzetközi tudományos kutató intézetekben, tervezési konstruktőri irodákban, közös laboratóriumokban és részlegekben, nemzetközi tudományosgyártási egyesülésekben és más nemzetközi szervezetekben és kollektívákban történő közös végzése során; — a tudományos-kutató, tervezési-konstruktőri, technológiai és kísérleti munkáknak a Megállapodásban részes országok együttműködő szervezetei által kooperációban, a vonatkozó szerződésekben rögzített munkamegosztás alapján történő végzése során; — a koordinált tudományos-kutató, tervezési konstruktőri, technológiai és kísérleti munkáknak a Megállapodásban részes országok együttműködő szervezetei által közösen egyeztetett terv szerint történő végzése során, azzal a céllal, hogy az egyes témáknak önálló kidolgozása (a munkaszakaszok lebonyolítása) útján közös eredményt érjenek el és azon kölcsönös kötelezettség mellett, hogy a későbbiek során a munkák eredményeit átadják egymásnak az országok népgazdaságában való hasznosítása céljára; — azokra a védjegyekre, amelyeket a Megállapodásban részes országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése megvalósítása eredményeként előállított termékek megjelölésére használnak. A Megállapodás rendelkezései alkalmazásra kerülnek a Megállapodásban részes országok vállalatai által végzett gyártási együttműködés és szakosítás során, valamint ezen országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése egyéb formái mellett létrehozott találmányokra, ipari és használati mintákra, az ilyen együttműködést szabályozó szerződéseknek és megállapodásoknak megfelelően. A Megállapodás szerint közös találmányok, ipari és használati minták azok, amelyeket: — a Megállapodásban részes országok állampolgárai társszerzői viszonyban hoztak létre, függetlenül attól, hogy azokat melyik ország területén hozták létre. Az ilyen találmányokhoz, ipari és használati mintákhoz fűződő jog a Megállapodásban részes azon országokat illeti meg, amelyeknek állampolgárai azokat létrehozták, vagy ezen országok illetékes szervezeteit, amennyiben ezt a nemzeti jogszabályok megengedik; nemzetközi tudományos kutatóintézetekben, tervezési konstruktőri irodákban, közös laboratóriumokban és részlegekben, nemzetközi tudományosgyártási egyesülésekben és más nemzetközi szervezetekben és kollektívákban hoztak létre, függetlenül attól, hogy ezeket a találmányokat, ipari és használati mintákat a Megállapodásban részes egy vagy több ország állampolgárai hoztak-e létre, hacsak az ilyen szervezetek és kollektívák létesítéséről szóló megállapodások mást nem írnak elő. Az ilyen találmányokhoz, ipari és használati mintákhoz fűződő jog az említett szervezetekben és kollektívákban résztvevő országokat vagy ezen országok illetékes szervezeteit illeti meg, amennyiben ezt a nemzeti jogszabályok megengedik; — a közösen finanszírozott munkáknak a Megállapodásban részes országok általi lebonyolítása során hoztak létre, amennyiben ezt írják elő az ilyen munkák lebonyolításáról szóló szerződések és megállapodások. Az ilyen találmányokhoz, ipari és használati mintákhoz
