Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1974-05-01 / 5. szám
358 SZABADALMI KÖZLÖNY, 79. ÉVF. 1974. ÉV 5. szám — a számítógép-programok jogi oltalmával kapcsolatos kérdések. Az I. számú titkárság keretében megkezdődött az olyan kérdések vizsgálata, mint a Közös Vizsgáló Intézet létrehozásának, valamint a szerzői tanúsítványok kölcsönös elismerésének célszerűsége, ez a munka azonban még nem fejeződött be. Mindent összevetve: a KGST tagállamok együttműködése a találmányokkal kapcsolatos jogi fogalmak és jogszabályok közelítése és egységesítése területén egész sor eredményt hozott és ezek az eredmények megfelelően tükröződnek a tagállamok nemzeti törvényeiben, amelyek a hatvanas években szinte minden egyes országban végrehajtott jogszabályi revízió nyomán születtek. 3. Mint már említettük, a KGST tagállamok gazdasági együttműködésének fejlődése, az integrációs törekvések kialakulása ösztönzőleg hatott az iparjogvédelmi együttműködésre is. A termelési szakosítás és kooperáció fejlődése egyre több megoldásra váró iparjogvédelmi kérdést vetett fel. A hatvanas évek második felében a KGST legkülönbözőbb állandó szervei voltak kénytelenek foglalkozni a találmányokkal, védjegyekkel és más iparjogvédelmi kategóriákkal összefüggő kérdésekkel. E kérdések tárgyalásánál — a dolog természetéből adódóan —, nem volt mindig biztosítva a megfelelő szakszerűség. A találmányi hivatalvezetők maguk is tapasztalták az iparjogvédelem iránti érdeklődés növekedését, hiszen a különböző hazai szervek is egyre gyakrabban vetették fel ezeket a kérdéseket. A KGST tagországok találmányi hivatalvezetőinek az a törekvése, hogy együttműködésüket magasabb szintre emeljék, ilyen körülmények között találkozott kormányaik és a KGST vezető szerveinek egyetértésével. Ennek eredményeként a KGST XXIII. és XXV. ülésszakán, valamint a Tanács Végrehajtó Bizottságának ötvenharmadik és ötven negyedik ülésén hozott határozatok és a KGST tagországok együttműködése további elmélyítését és tökéletesítését és a szocialista gazdasági integráció fejlesztését szolgáló komplex Program alapján a KGST tagországok közti iparjogvédelmi együttműködés tökéletesítése céljából, mint KGST szerv, létrejött a KGST tagországok találmányi hivatalai vezetőinek értekezlete, amely 1971. szeptemberétől megkezdte működését. Ugyancsak megkezdte működését 1972. májusától a KGST titkárságán szervezett találmányi csoport. Az Értekezlet tevékenysége azon a korábban elvégzett munkán alapszik, amely 1959-től 1971-ig, a KGST keretein kívül folyt. Az Értekezletnek KGST szervként való létesítése és a Komplex Programban foglalt intézkedések megvalósítása kedvező körülményeket teremtett az együttműködés tökéletesítéséhez az iparjogvédelem területén. Az Értekezlet munkájában 1972-től teljesjogú tagként résztvesz á Kubai Köztársaság képviselője, a KGST-vel kötött megállapodás alapján pedig megfigyelőként a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság képviselője. III. Az Értekezlet célját és funkcióit az Értekezlet Ügyrendje határozza meg, amelyet a Tanács Végrehajtó Bizottsága 1972. januárban hagyott jóvá. Az Ügyrend értelmében az Értekezlet célja, hogy előmozdítsa a KGST tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése további elmélyítését, kiszélesítését és tökéletesítését és a szocialista gazdasági integráció fejlesztését, a tudományos felfedezések, találmányok, újítási javaslatok, védjegyek, ipari minták, használati minták (modellek) és eredetmegjelölések jogi oltalmával és hasznosításával kapcsolatos kérdések, valamint az e téren jelentkező egyéb, a KGST tagországokat kölcsönösen érdeklő kérdések tanulmányozása, kidolgozása és folyamatos megoldása útján. Az Értekezlet funkciói közé tartozik javaslatok kidolgozása egyebek között a következő kérdésekben: — tudományos felfedezések, találmányok, újítási javaslatok, védjegyek, ipari minták, használati minták (modellek) és eredetmegjelölések oltalmával és hasznosításával kapcsolatos jogi kérdéseknek az érdekelt KGST tagországok által többoldalú alapon történő szabályozása, különösen a nemzetközi gyártásszakosítás és gyártási együttműködés megvalósítása a közös kutatások és kooperáció útján végzett kutatások során, államközi és nemzetközi gazdasági szervezetek és közös vállalatok létesítésekor, a tudományos-műszaki eredményeknek a KGST tagországok közti átadásakor, — a fontosabb találmányokra vonatkozó információcsere megszervezése az érdekelt KGST tagországok közön azzal a céllal, hogy e találmányokat az említett országok népgazdaságában hasznosítsák, — az érdekelt KGST tagországok jogszabályainak közelítése és egységesítése a tudományos felfedezések, találmányok, újítási javaslatok, védjegyek, ipari minták, használati minták, valamint az oltalom egyéb tárgyai területén, — az országaikban alkalmazott szocialista típusú oltalmi formáknak az érdekelt KGST tagországok általi kölcsönös elismerésének, valamint ezen jogi oltalmi forma továbbfejlesztésének lehetősége, — a szabadalmi információ, dokumentáció és szabadalmi vizsgálat, — kölcsönös segítségnyújtás a találmányi ügy területén működő káderek képzése és szakképzettségük emelése kérdéseiben, — A KGST tagországok találmányi hivatalait kölcsönösen érdeklő egyéb kérdések. Az Értekezlet funkciói közé tartozik a hatáskörébe tartozó jogi kérdések területén való együttműködés tárgyában az érdekelt KGST tagországok között kötendő sokoldalú megállapodások tervezeteinek az illetékes KGST szervekkel együttműködve történő kidolgozása. Az Értekezlet a hatáskörébe tartozó kérdésekben kölcsönös konzultációkat, tapasztalat és információcserét szervez és rendszeresen megvizsgálja az Értekezleten egyeztetett kérdésekre vonatkozó javaslatok végrehajtását. Megszervezi a kölcsönös tájékoztatást és véleménycserét a hatáskörébe tartozó területen felmerülő olyan jogi és gazdasági kérdésekben, amelyeket más nemzetközi szervezetekben vitatnak meg, továbbá előmozdítja az érdekelt KGST tagországoknak más államok és azok nemzetközi csoportosulásai szabadalmi politikájával kapcsolatos tevékenység koordinálását. Funkcióinak teljesítése érdekében az Értekezlet javaslatokat terjeszt az illetékes KGST szervek elé az Értekezlet hatáskörébe eső kérdésekben. Az Értekezlet által egyeztetett javaslatokat a KGST tagországokban az ezen országokban megállapított rendnek megfelelően hajtják végre. Az Értekezlet metodikai segítséget nyújt a KGST szakmai állandó bizottságainak és egyéb szerveinek a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Az Értekezlet feladatainak teljesítése érdekében állandó és ideiglenes munkaszerveket hozhat létre egyes kérdések előkészítése céljából pedig konferenciákat és értekezleteket hívhat össze. Az Értekezlet Ügyrendje szabályokat tartalmaz az ülések összehívásáról, az elnökség ellátásáról, az Értekezlet Titkárságáról, annak feladatairól és egyéb munkaszervezési kérdésekről. Az Értekezlet harmadik ülése elfogadta az Eljárási Szabályokat is. E szerint az Értekezlet legalább évente egyszer ülést tart, melynek időpontját és helyét az előző ülésen határozzák meg. Az Értekezlet jóváhagyja saját munkatervét a soron következő legalább egyéves időszakra. A munkatervbe azokat a kérdéseket kell felvenni, amelyeket az Értekezletnek, az általa létesített szakértői csoportoknak, konferenciáknak és tanácskozásoknak kell megvizsgálniuk. Meg kell határozni az ilyen kérdések előkészítésének és megvizsgálásának határidejét és rendjét. Az Értekezlet minden ülésén jóváhagyják a következő ülés előzetes napirendjét, amelynek tervezetét a KGST Titkársága készíti el és küldi meg a találmányi hivatalok vezetőinek. A napirendre általában azokat a kérdéseket kell felvenni, amelyeknek megvizsgálásával a KGST ülésszaka vagy Végrehajtó Bizottsága az Értekezletet megbízta, amelyeket a munkatervben előirányoztak, amelyeknek felvételét az előző ülés elhatározta, végül a találmányi hivatalok vezetői vagy a szakértői
