Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1974-04-01 / 4. szám
hasznosított újítási javaslatok szerzőit azonos elvek (azonos forma és jogorvoslati lehetőség) szerint kell anyagi és erkölcsi elismerésben részesíteni. Sokan helytelenítették, hogy az újításokról szóló rendelet nem határozza meg az anyagi elismerés mértékének garantált alsó határát. Kifogásolták a jogi szabályozás nehézkes nyelvezetét és javaslatokat tettek a rendeletben még meglevő felesleges kötöttségek megszüntetésére. Az OTH és a SzOT vállalatoknál szerzett tapasztalatai, valamint a tanácskozásokon elhangzott észrevételek egyaránt arra utalnak, hogy az újító-feltaláló mozgalom aktivitását, az újítások és találmányok széleskörű elterjesztését fékezik az újító-feltaláló mozgalomról szóló - alapjaiban helyes érdekeltségi rendszerben mutatkozó egyes hibák. A vállalatok nagy részénél még nem igénylik az újítók-feltalálók munkáját, mert tervezett nyereségüket más módon is biztosítani tudják. Amennyiben pedig a vállalat tervezett nyeresége előreláthatóan elérhető, úgy nem érdekelt azt újításokkal, találmányokkal tovább növelni. Élénken bírálták a felszólalók azt a jelenlegi szabályozási módot, mely szerint az újítások anyagi elismerését csak a bérköltség, illetve ma már gyakorlatilag csak a részesedési alap terhére lehet fizetni. Ezt annál is inkább igazságtalannak tartják, mert nem kevés az egyébként igen értékes olyan újítás, melynek népgazdasági haszna egyértelmű, de a vállalati részesedési alapot - amelyből pedig az újítási díjat kell fizetni - nem növeli. E rendelkezést politikailag is károsnak tartják, mert gyakran szembeállítja a kollektívát az újítókkal. Sokan ebben látják az újítómozgalom tömegbázisának csökkenését. Különösen élesen bírálták azt a rendelkezést, amely szerint a beruházások költségeit csökkentő, hatékonyságát növelő, valamint a balesetvédelmi, egészségvédelmi, a munkakörülményeket javító újítások anyagi elismerését szintén a részesedési alap terhére kell fizetni. Ismerve a kormány e kérdésben 1973. április 29-én hozott határozatát - amely kötelezi az illetékes állami szerveket a rendelkezések felülvizsgálatára és módosítására - várják a megoldást. Sokan szóvátették — a vállalatok, szövetkezetek dolgozói közül —, hogy amennyiben újítás révén állítanak elő új terméket, növelve ezzel a választékot, vagy kielégítve valamely új szükségletet, úgy a nyereség alapján keletkező részesedési alapot az újító díjazása csökkenti. Ezt igazságtalannak tartják, mert ha a fejlesztés nem újítás alapján, hanem a műszaki fejlesztési költség terhére történt volna, akkor a keletkező részesedési alapot nem csökkenti; semmilyen kiadás. A fix, illetőleg maximált áras termékek minőségének javítását eredményező újítások alacsony számát azzal indokolták, hogy bár a jobb minőséget a fogyasztók élvezik, ami jó és helyes dolog, de az újítási díj a vállalat kollektívájának részesedési alapját csökkenti, mivel az ilyen újítások hasznosítása a vállalatnál a részesedési alapot nem növeli. Ugyanez a helyzet a lakosság, illetve a gyárak, intézmények számára végzett szolgáltatások minőségét és a szolgáltatások biztonságát növelő újítások esetében is (pl. víz, 'gáz, villamosenergia szolgáltatás stb.). Ilyen újítások díjait is az illető kollektíva részesedési alapjának terhére kell elszámolni, holott alkotó munkájuk eredménye sokszor milliós károk (termeléskiesés) keletkezését küszöböli ki anélkül, hogy a vállalat részesedési alapja növekedne. 6 I
