Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1974-04-01 / 4. szám

Az újító-feltaláló mozgalom 1973. óta megélénkült. Az 1973. évben benyújtott újítási javaslatok száma, valamint azok gazdasági eredménye az előző évhez viszonyítva emelkedett. Javulás tapasztalható az újítómozgalommal való foglalkozás terén is. Köszönhető ez annak, hogy a szakszervezetek, a KISZ szervezetek, az OTH, a minisztériumok és más állami szervek is igen sok gondot fordítottak az újítómozgalommal foglalkozók képzésére, az újítási versenyek szervezésére, a bevált módszerek, tapasztalatok terjesztésére. Különösen jó eredményeket ért el a Borsod megyei, valamint a Szolnok megyei SzMT. A szocialista brigádmozgalom és az újítómozgalom összekapcsolásában, („Egy szocialista brigád egy újítás”) figyelemreméltó kezdeményezés született a Csepel Vas- és Fémművekben. Az Északmagyarországi Vegyiműveknél számos intézkedést tettek az újítómozgalom irányítása és az érdekeltség javítása érdekében. Szép számban születtek újítások, sőt igen értékes találmányok a KISZ által évről-évre szervezett „Kiváló ifjú mérnök”, „Kiváló ifjú technikus”, „Kiváló ifjú közgazdász” pályázatok keretében.

Mindezek azt bizonyítják, hogy az újítómozgalommal való fokozott törődés a jelenlegi feltételek mellett is lehetővé teszi a kiváló eredmények elérését.

★ ★ ★

A fentiekben ismertetett kedvező jelenségek ellenére a mozgalom jelenlegi helyzetével nem lehetünk elégedettek. A mozgalom legfontosabb feladata a dolgozók tömeges bevonása műszaki, gazdasági feladataink megoldásába. E téren mutatkozik a legjelentősebb elmaradás.

Az újító-feltaláló mozgalom fejlődéséhez szükséges legfontosabb feltételek:

— a jó politikai légkör;

— az ösztönző jogi szabályozás;

— az egyéni, a csoport és a társadalmi érdekek összhangját biztosító anyagi érdekeltségi rendszer;

— az alkotó ember erkölcsi elismerését és megbecsülését biztosító szemlélet és közhangulat;

— a segítőkész vállalati magatartás.

Ezek közül — ahogyan azt a tanácskozások résztvevői is hangsúlyozták — a jó politikai légkör biztosított. A párt és a kormány az újítók és feltalálók mozgalmát társadalmi fejlődésük fontos és szükséges eszközének tekinti és dolgozóinkban megvan az alkotómunkához szükséges készség és tehetség is.

A tanácskozásokon azonban mindenütt hangsúlyozták, hogy javítani kell az újítómozgalom jogi szabályozásán, felül kell vizsgálni és javítani kell a mozgalomra ható ösztönzési rendszer néhány részletét. Nagyon fontosnak tartották az alkotó módon dolgozó ember fokozottabb elismerését és megbecsülését biztosító szemlélet kialakítását.

A tanácskozásokon — különösen a műszaki értelmiségi dolgozók — rámutattak arra, hogy a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók azért passzívak, mert a jelenleg hatályos rendelet szerint az újításaikért kifizethető anyagi elismerés mértékét a vállalat vezetője utólag és egyoldalúan határozhatja meg és ezzel szemben nincs jogorvoslati lehetőségük. Ezt igazságtalannak tartják. Örömmel vették tudomásul, hogy a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ennek a megkülönböztetésnek megváltoztatására már határozatot hozott, kimondva, hogy a jogszabályt olyképpen kell módosítani, hogy az újításként elismert és