Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1974-04-01 / 4. szám
járul hozzá a nemzeti jövedelemhez és átlagosan mintegy 7—10%-át teszi ki a vállalati nyereségnek. Az újítók és feltalálók munkájának eredménye azonban nem mindig fejezhető ki pénzben mérhető módon, holott az ilyen eredmények is rendkívül értékesek. Ilyenek mindenek előtt a legnagyobb értéket, a dolgozó ember életét, egészségét védő, balesetet megelőző megoldások, de ide sorolhatók a lakosság részére nyújtott szolgáltatások minőségét, biztonságosságát javító újítások, amelyekből nem származik közvetlen vállalati nyereség, mégis szocialista társadalmi rendszerünkben kiemelkedő fontosságú érdek. Az újító-feltaláló mozgalomban az 1968-1973. közötti időben tapasztalt sok pozitív vonás és eredmény mellett hibák és kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók. Az OTH és a SzOT által a vállalatoknál szerzett tapasztalatok, valamint a vállalati szakmai, iparági tanácskozásokon elhangzottak alapján ezek — a teljesség igénye nélkül — a következők. Az újítások, találmányok minőségi szinvonalának és pénzben kifejezhető gazdasági eredményének örvendetes növekedése mellett a legkedvezőtlenebb jelenség az, hogy kevés az újító-feltaláló mozgalomban résztvevők, az újítók és a feltalálók száma. Úgy tudjuk a mozgalomban évente résztvevő dolgozók aránya az összes szocialista országban lényegesen jobb. Különösen alacsony nálunk a találmányi bejelentések száma. 1971-ben hazánkban a 100 ezer lakosra eső hazai találmányi bejelentések száma 12,7 volt, ugyanakkor a Szovjetunióban 51, Csehszlovákiában 12, Bulgáriában 23,9. A kapitalista országok közül az USA-ban ez a szám 35,2, Svédországban 55,5, Svájcban 100,6 Finnországban 19,9. Adataink további elemzése alapján kitűnik, hogy a fizikai dolgozók, a nődolgozók és fiatalok részvételi arányával nem lehetünk elégedettek, de nem kielégítő a műszaki értelmiségiek ezirányú aktivitása sem. Mindezek arra hívják fel a Figyelmet, hogy az újító-feltaláló mozgalom tömegmozgalmi jellege gyengült és ez a jelenség sürgősen követeli azokat az intézkedéseket, amelyek a dolgozókat a mozgalomban való fokozottabb részvételre ösztönzik. A hasznosított javaslatok között szinte alig akadtak olyan javaslatok, amelyek a beruházások költségeinek csökkentésére, kivitelezésük idejének rövidítésére, minőségének javítására irányultak volna. Figyelembe véve azt, hogy a beruházási tevékenység hatékonyságának javítása rendkívül fontos népgazdasági érdek — e jelenség komoly hiányosságot jelez. Ritka az üzem és munkaszervezést, a szolgáltatások minőségét és biztonságát javító, valamint a dolgozók egészségét, balesetvédelmét biztosító újítási javaslatok száma. Egészen kevés kivételtől eltekintve a vállalatok, intézmények nem foglalkoznak a náluk már eredményes, bevált újítások és találmányok más hazai vállalat számára történő értékesítésével. A találmányok értékesítése terén az a különös helyzet alakult ki, hogy igen sok külkereskedelmi vállalat foglalkozik magyar találmányok külföldi értékesítésével, ugyanakkor egyetlen olyan vállalat vagy intézmény sincs, amelyik magyar találmányok hazai értékesítésével foglalkozna. 4
