Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1974-04-01 / 4. szám
rendezvénysorozatot egyes megyékben — iparágakban, sok vállalatnál újítási versenyek előzték meg, melyek eredményeképpen 1973-ban örvendetes módon növekedett az újítók-feltalálók aktivitása és különösen a szocialista brigádok újító tevékenysége. A vállalati, iparági tanácskozások célja az volt, hogy az újítók, feltalálók, a gazdasági vezetők és az ügyintézők, valamint a társadalmi szervek képviselői — áttekintsék és értékeljék az újító—feltaláló mozgalom fejlődését, — tisztázzák a mozgalom helyét és szerepét a gazdasági munkában és társadalmi, politikai életünkben, — értékeljék az 57/1967. számú kormányrendelet hatálybalépése óta a mozgalomban történt változásokat, a mozgalom jelenlegi helyzetét, — tárják fel azokat a tényezőket, amelyek nehezítik vagy akadályozzák a mozgalom további fejlődését, elősegítve ezzel, hogy az Országos Tanácskozás eredményes munkát végezhessen. Örömmel számolhatunk be arról, hogy az eddigi tanácskozások feladataikat igen eredményesen oldották meg. A tanácskozások résztvevői megemlékeztek a szervezett újító-feltaláló mozgalom kezdetének 25. évfordulójáról. Egyöntetű volt az a megállapítás, hogy a nagyüzemi munkások legjobbjai által kezdeményezett mozgalom kezdetétől fogva a szocialista építés élenjáróinak tömegmozgalma, a műszaki fejlesztés széles és nélkülözhetetlen tömegbázisa és a szocialista emberré formálás fontos eszköze. Az újítók és feltalálók alkotásaikkal jelentős mértékben járultak hozzá szocialista építőmunkánk sikereihez. A tanácskozásokon tisztelettel emlékeztek meg az alkotókon kívül azokról is, akik a mozgalom szervezésében, segítésében fáradhatatlanul tevékenykedtek az elmúlt negyedszázad alatt. Ebből az alkalomból sok ezer újító, feltaláló és a mozgalom szervezésében kitűnt dolgozó kapott „Kiváló Újító”, „Kiváló Feltaláló”, illetve „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. E beszámolóhoz mellékeljük az újító-feltaláló mozgalom 25 évének legfontosabb statisztikai adatait. Ezekből megállapítható, hogy 25 év alatt 5 200 000 benyújtott újításból, ületve szabadalmazott találmányból 2 200 000-et hasznosítottak a népgazdaságban. Ezek a számok önmagukban is tiszteletet és elismerést keltőek, hiszen jól mutatják dolgozóink alkotókészségét és aktivitását. Az újítások és találmányok hasznosításából származó és pénzben kifejezhető gazdasági eredmények, annak ellenére, hogy azokat közgazdasági szempontból nem lehet teljes értékűnek tekinteni, mivel számítási módjuk időnként változó volt, azt bizonyítják, hogy az újító-feltaláló mozgalom gazdasági eredményeinket növelő hatása igen jelentős. A mozgalomnak a műszaki-technikai haladásra gyakorolt hatását mi sem bizonyítja jobban, mint az hogy a legnagyobb sikerrel értékesíthető gépeink, berendezéseink, vegyipari-gyógyszeripari és könnyűipari termékeink jelentős része éppen a találmányok és újítások alkalmazása révén váltak színvonalasjói értékesíthető termékké. Az újítók és feltalálók alkotó munkájuk anyagi elismeréseképpen 25 év alatt 2.8 milliárd forint újítói, illetve feltalálói díjat kaptak. Nem maradt el erkölcsi elismerésük sem, hiszen soraikban Kossuth-díjasok, Állami-díjasok találhatók és nagyon sok ezren részesültek kormány, illetve miniszteri kitüntetésekben.
