Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1974-02-01 / 2. szám
IPARJOGVÉDELMI GYAKORLAT L Jogeset \u Az OrszágosTalálmányi Hivatal előtti eljárásban elmulasztott cselekmény a bíróság előtt nem pótolható. (MNK Legfelsőbb Bírósága P. törv. III. 20 688/1973/4. sz. határozata). I. A bejelentő helyettesített aromás heterociklusos vegyületek előállítására szolgáló eljárásra tett szabadalmi bejelentést. Oltalmat igényelt a szerves kémiának akkori állása szerint lehetséges előállítások általános módozataira, változataira, valamint egy általánosképletbe foglalható vegyületekre is, mint termékekre, azokon túl pedig a reakcióban részt vevő anyagok oltalmát is kérte. A Hivatal kifogásolta a leírás és példák hiányosságai mellett az igénypontokat, s felhívta a bejelentőt — a tételes tennivalók közlése mellett — a hazai joggyakorlatnak megfelelően megszerkesztett (igénypontok, leírás, példák, rajzok) bejelentés benyújtására. A bejelentő nem kielégítő hiánypótlására a Hivatal további felhívásokban a bejelentőnek igyekezett segítséget nyújtani az oltalmi igény megszerkesztéséhez, azonban ez sem vezetett eredményre, ezért a Hivatal a bejelentést elutasította. Az elutasítás indoklása szerint a találmány igénypontjai elbírálásra alkalmatlanok, egyrészt határozatlanság és céljellemzők miatt, másrészt többek között a képletrajzokon szereplő szimbólumok, jelek értelmének, valamint az igényelt előállítási eljárás konkrét műveleti lépéseinek hiánya miatt. II. A bejelentő az elutasító határozat megváltoztatását kérte a Budapesti Fővárosi Bíróságtól az ugyanoda becsatolt új leírással, igénypontsorozattal és képletrajzokkal. A bíróság az OTH döntését megváltoztatta és a bejelentésnek a bírósághoz érkezett új átdolgozott leírás igénypontjaival, valamint képletrajzokkal való közzétételét rendelte el. A bírósági indoklás szerint a bejelentőnek a bíróság elé terjesztett új leírása, igénypontsorozata és képletrajzai megfelelnek a törvényi előfeltételeknek, ugyanis a bejelentő leírását és igénypontjait átdolgozta, s új példákat csatolt. Megállapította a bíróság azt is, hogy az új leírás és az idénypontsorozat a korábbi — a Hivatal felhívásában szereplő — hiányosságokat nem tartalmazza,így a bíróság a szabadalmat megadhatónak találta. III. A Hivatal a bíróság döntését törvénysértőnek és megalapozatlannak találta, ezért a legfelsőbb bírósághoz fordult. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése aiapján óvást emelt a bíróság döntése ellen. IV. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvást alaposnak találta és P.törv. III. 20 688/1973/4. számú határozatával a Budapesti Fővárosi Bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a Hivatal határozatát hagyta helyben. E határozat indoklása szerint az ügy elbírálása vonatkozásában irányadó jogszabály — a szabadalmi törvény — kimondja, hogy ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a törvényben felsorolt követelményeknek, akkor a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására — melyet a Hivatal több ízben meg is tett. A jogszabály értelmében a bejelentést el kell utasítani, ha a szabadalmi hatóság a hiányokat pótoltnak nem találja. A jogszabály rendelkezése értelmében a Fővárosi Bíróság csak abban az esetben minősítette volna a Hivatal végzését jogsértőnek, ha azt állapította volna meg, hogy a szabadalmi bejelentés a benyújtáskor vagy a többszöri felhívás eredményeként átdolgozott formájában kielégítette a törvényben előírt feltételeket, vagy ha a Hivatal a bejelentést olyan hiányosság miatt utasította volna el, amelynek pótlására a bejelentőt előzetesen nem hívta fel. Ezzel szemben a Fővárosi Bíróság kizárólag azért változtatta meg a hivatal fent említett végzését, mert a bejelentő az elutasítás alapjául szolgáló hiányokat a bírósági eljárásban pótolta. A bírósági eljárásban viszont az 1969. évi II. törvény szerint nincs helye ilyen pótlásnak, mert a jogszabály értelmében az alaki hiányokat az OTH előtt folyamatban levő eljárásban kell pótolni. Összeállította: Kisvári János
