Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1973 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
2 SZABADALMI KÖZLÖNY 78. ÊVF. 1973. ÉV 1. szám igazolja néhány adat. 180 szovjet műszaki egyetemen cs 23 tudományegyetem jogi karán kötelező egy szemeszteren az ipari jogok oltalmára vonatkozó ismeretek oktatása. A moszkvai Központi Szabadalmi Intézetben (Centralnüj insztitut povüsenija kvalifikaeii rukovidjascsih rabotnikov narodnogo hozjajsztva v oblaszti patentnoj rabotü) három tagozat működik: nappali, esti és levelező. A postgraduális szakemberképzés itt szakosított: újdonságvizsgáló szakértőket, szabadalmi informátorokat és prognóziskészító'ket, valamint iparjogvédelmi előadó-tanárokat képeznek. Talán nem érdektelen néhány szóban az Intézet főbb tevékenységét vázolni. A Központi Szabadalmi Intézetnek kettős feladata van: egy un. tudományos oktatási tanáccsal együttműködve ellátja az Intézet tudományos irányítását (tanulmányi programok, tantaervck, tananyagok, diplomamunkák kidolgoztatása és eibíráltatása) és az oktatással kapcsolatos szervezési, stb. feladatokat. Az Intézet tanterve az ország tudományos és gyakorlati igényeit szem előtt tartva készült A kötelező tantárgyak száma 14; ezek közül öt tárgyból kell vizsgázni, kilencből be kell számolni. A nappali tagozat két szemeszterén az oktatási órák száma 792. Ebből 486 óra előadás és 306 óra gyakorlati- cs szemináriumi foglalkozás. A tanterv külön érdekessége, hogy az újdonságvizsgálat tárgy tananyaga a formális és dialektikus logika szabályait veszi alapúi. A Szabadalmi Intézetben 5000 szakember kapott eddig diplomát. A vezető beosztásban levő dolgozók, a műszaki- és tudományos kutatással foglalkozó szakemberek számára a Szovjetunióban tervszerűen és rendszeresen szerveznek felsőfokú állami szaktanfolyamokat 180 óra időtartammal. Meg kell még említeni a szovjet iparjogvédelmi szakemberképzés rendszerében kiemelkedően széleskörű és népszerű, mintegy tíz éve működő, gazdag tapasztalatokkal rendelkező társadalmi oktatási intézmények hálózatát. Ezek az intézmények a Szovjet feltalálók és Újítók Szövetsége (Vszeszojuznoe obsesesztvo izobretatelej i racionalizatorov) módszertani irányításával tevékenykednek. Ezen intézetek száma 26, mintegy 50 konzultációs tanulmányi központtal. A Német Szövetségi Köztársaság is azon országok közé sorolható, ahol egy egész sor egyetemen rendes tantárgyként oktatják az iparjogvédelmet. így pl. a müncheni nagymultu Max Planck tudományos intézet az iparjogvédelmi szakemberképzés mellett a német egyetemeken folyó szellemi tulajdonjogi oktatás tudományos előkészítését is végzi és az iparjogvédelem körébe tartozó jogszabályalkotás tudományoselőkészítése is feladatát képezi. A Német Demokratikus Köztársaságban a Berlini Humboldt Egyetemen, ahová a szabadalmi mérnökképzés és továbbképzés levelező formája is tartozik, a szerzői- és a védjegyjogot rendes tanítás keretében adják elő. A többi jogi egyetemen is van találmányi és szabadalmi jog. így pl. az ilmenaui Elektrotechnikai Főiskolán a hallgatók levelező formában tovább folytathatják tanulmányaikat szabadalmi információ témakörben. Lengyelország ban 1966. óta kötelező a műszaki alkotások jogvédelmének oktatása a műszaki egyetemeken és főiskolákon és általában az enciklopédikus, komplex oktatási forma terjedt el: így a jogi kérdéseken kívül a műszaki gazdasági vonatkozásokat is tárgyalják. A lengyel Szabadalmi Hivatal irányításával két oktatási központban folyik szervezetten a szabadalmi ügyvivőképzés. A nappali és levelező tagozaton 147 óra előadás, 72 óra gyakrolati foglalkozás, 43 óra konzultáció, 12 ellenőrző gyakorlat és három hét gyakorlat az oktatás időtartama. Az ügyvivők továbbképzésének előkészítése most van folyamatban. A lengyel hivatal külön rendelkezik az ügyvivők szakosításáról és kötelező továbbképzéséről. Csehszlovákiá-ban a Találmányi Hivatal mellett működő Iparjogvédelmi Intézetben 2000 szakember szerzett diplomát, és a következő években további 1500-2000 szakember képzését tervezik. Megemlítjük még Japánt, ahol a tokiói és a szapporói jogi egyetemeken rendes oktatás keretében folyik a találmány és egyéb ipari jogok ismertetése. A szabadalmi ügyvivőjelölteket vizsgára akadémiákon készítik elő, amelyek szoros kapcsolatot tartanak fenn a japán szabadalmi hivatallal. Érdekes, hogy képesítő vizsgán a szabadalmi törvény, a használati minta, az ipari minta és a védjegy kötelező tantárgyak mellett az iparjogvédelem köréből három másik tárgyat szabadon lehet a vizsgázónak választani. Lehetne még folytatni azoknak az országoknak a felsorolását, ahol már jelenleg is elég komoly súlyt helyeznek az iparjogvédelmi kultúra terjesztésére, de az eddigiekből is világosan kitűnik, hogy a műszaki megoldások védelme fokozott biztosításának, a szellemi értékek iránti figyelemfelkeltés - és azok széleskörű hazai és külföldi felhasználásának elérése érdekében, a gazdasági és társadalmi viszonyok gyorsabb fejlődése érdekében az egyes országok sokat tesznek, hogy magas szakmai képzettséget, gyors informáltságot biztosítsanak az egyetemekről és szakintézetekből kikerülő szakembereknek, és így íz ország ilyen irányú igényét kielégítsék. A szaksajtó is fokozott figyelmet szentel e témának. Például Szabajev V. E. - a Szovjetunió Találmányi és Felfedezésügyi Bizottság tagja a „KGST tagországok szocialista-gazdasági integrációja és az iparjogvédelmi szakemberképzés néhány problémája” c. cikkével csak alátámasztja e megállapítást. Társadalmi fejlődésünk, valamint a tudományos-technikai forradalom kibontakozása közvetve és közvetlenül a termelés és az oktatás egyre erőteljesebb kölcsönhatását eredményezi. E kölcsönhatás további elemzést igényel, különös tekintettel a jövő feladatainak meghatározásánál. Minden ország igyekszik a technika vdágszinvonalát elérni olymódon, hogy külföldi technológiákat honosít meg, hogy viszonylag kis ráfordít ások к ai alakítsa ki saját kutatásait, tervezési-szerkesztési programját. Napjainkban tapasztalhatjuk, hogy a KGST államok komplex programjában fontos helyet szentelnek a találmányok és szabadalmak kérdésének is. A szocialista országok késznek mutatkoznak az együttműködésre gazdasági és műszaki téren mindazon országokkal, amelyek erre érdeklődést mutatnak és megfelelő feltételeket teremtenek. Az együttműködés bővítésének tendenciái érvényesülnek a kapitalista országokkal is nemzetközi szabadalmi együttműködés terén is, ami a szocialista országokat is arra készteti, hogy állami érdekeiket megfelelő jogi szabályozás utján védjék, tudományos kutatási tevékenységük hatásfokát növeljék, a külkereskedelem szerkezetét mennyiségi és minőségi szempontból emeljék. Erről tanúskodnak cgyébkként a szocialista országok között már megkötött és előkészítés alatt álló két- és többoldalú egyezmények. Abban a korban, amikor mind meghatározóbbá válik az ember alkotó képességének a kibontakoztatása, a tudomáinyostechnikai forradalom eredményeinek az egész társadalom érdekében történő felhasználása, a perspektivikus oktatási tervek kidolgozásánál ezek hatásával is számolni kell. HOL VAN SZÜKSÉG IPARJOGVÉDELMI ISMERETEK OKTATASÄRA? Az iparjogvédelmi szakemberképzés meghatározott célú és rendeltetésű oktatás, amely viszonylag szűkreszabott időközben történik cs elég költséges. Vizsgáljuk meg, milyen összefüggések vannak az iparjogvédelmi szakemberekkel szemben támasztott követelmények és az átadandó ismereteket kifejező oktatás között. A modern szocialista gazdaság fejlődésének perspektívái, növekedésének problémái megkívánják, hogy az oktatással kapcsolatosan is meghatározzuk azokat a
