Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1973 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
1. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 78. ÊVF. 1973. ÉV 3 feladatokat, amelyek e tevékenységhez nélkülözhetetlen ismeretek körét kívánja meg. Abból kell kiindulni, hogy mely területen milyen ismeretekre van szükség, hogy a képzés a korszerű követelményeknek megfeleljen. Ma már közismert, hogy valamilyen módosítás az oktatásban, különösen a felsőfokú oktatásban jelentős mértékben meghatározza későbbi cselekvésünket. Ez a felismerés oda vezetett, hogy mint az előbbiekben vázoltuk, az utóbbi időben mind a szocialista, mind a kapitalista államokban arra törekednek, hogy a képzés területén is megfelelő együttműködés alakuljon ki. Az egyes alapvető természettudományos területeken bekövetkező forradalmi változások előrejelzése, az alapvető műszaki tudományok területén várható fejlődés szükségessé teszi, hogy az ipaijogvédelem terén a szakemberszükségletet távlati szempontból is mérlegeljük, és tudományos igényességgel készüljünk fel a feladatok ellátására. Szükséges, hogy a mérnök, jogász, közgazda rendelkezzék mindazon összefüggések ismeretével, amelyek a szakmáján túlmenően a kiegészítő tudományok, a tudományok felhasználásának eszközeit és módszereit tátja fel. Az egyetemi hallgatókban ki kell alakítani az elemzés szokásait és ösztönözni őket alkotó tevékenységre. Bár a hazai helyzet ismertetésekor az egyetemeinken meglevő eredményekről említést tettünk, mégsem lehet szó nélkül hagyni, hogy ezeket igen lassan és nehezen lehetett elérni, s az iparjogvédelem oktatása még mindig elég kezdetleges stádiumban van. Ennek egyik magyarázata, hogy az oktatási anyag permanens korszerűsítése rendkívül munkaigényes dolog, és az egyetemi tantervek túlzsúfoltak. Mindennek dacára újabb erőfeszítéseket kell tenni az iparjogvédelmi kultúra fejlesztése érdekében és az eddiginél nagyobb helyet kellene biztosítani az iparjogvédelmi ismeretek oktatásának a mérnök- és közgazdász-képzésben. A Kormány 2048/1967. (VIII. 20.) 'számú határozatában az Országos Találmányi Hivatal feladatává tette, hogy szervezze és irányítsa a különböző fokozatú iparjogvédelmi képzést és továbbképzést, ideértve a vizsgáztatást is. E határozat alapján alakítottuk ki az iparjogvédelmi képzésre vonatkozó terveinket, amelyek végrehajtása érdekében az eltelt öt esztendőben több intézkedést tettünk. A X. Pártkongresszus határozata kötelez bennünket az eddigi munkánk megvizsgálására és továbbfejlesztésére. A további fejlődés érdekében a következő intézkedések megtétele lenne szükséges: Ahhoz, hogy egyrészt az iparban már jelentkező igényeket, másrészt a perspektivikus követelményeket ki tudjuk elégíteni, az iparjogvédelmi képzés tudományosan megalapozott előfeltételeit kell biztosítani Különösen fontos, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésben operativ tevékenységet folytató dolgozóknak, akik alapkutatással, alkalmazott kutatással, szerkezetek, technológiák és tervek készítésével foglalkoznak, iparjogvédelmi tanfolyamokat szervezzenek, hogy az érdekeltek az idegen jogok legális felhasználásának lehetőségeivel, a hazai ipari tulajdon oltalmának leghatékonyabb formáival, és a hasznosítás (export, licenc) területeivel megismerkedjenek. Ilyen elképzelések az Országos Találmányi Hivatal oktatási tervében szerepelnek. Szükséges, hogy a gazdasági egységek vezetői helyes szabadalmi politikát tudjanak folytatni, éljenek a szervezettség emelését motiváló iparjogvédelmi lehetőségekkel, ismerjék fel a szabadalmi politika és a gazdasági hatékonyság közötti kapcsolatot, illetve összefüggést, tanulmányozzák az újító és feltaláló tevékenység szociológiáját. Fontos tényező, hogy népgazdaságunk fejlesztésének jelenlegi szakaszában előtérbe került az intenzív termelésfejlesztés, főleg a termelékenység emelésének felhasználásával, és ez az időszak az eddiginél jobban kedvez a szellemi alkotások hasznosításának itthon és külföldön. Az időközben végbement változások szükségessé teszik, hogy az iparjogvédelmi oktatás szervezéséről állami szinten központilag gondoskodjanak. Ezért nálunk is központilag meg kell oldani az iparjogvédelmi szakemberképzést. Gondolkodni kellene arTól, hogyan lehetne az iparjogvédelemnek tudományos kutatási és oktatási bázist teremteni. Az elszigetelt egyes intézkedések nem pótolják az egységes tervek és távlati elképzelések rendszerét. A szabadalmi szakértő mérnök-jogász-nyelvész-közgazdász ötvözete, ezért képzése összetett feladat és nem oldható meg egyik Soronkövetkező feladatként kell megemlíteni az együttműködés szükségességét a szocialista országokban folyó felsőfokú iparjogvédelmi oktatás bizonyos mértékű összehangolására, és például a tan- és publikációs anyag kidolgozása terén a munkamegosztás kialakítására. Az eddiginél nagyobb lehetőséget kell teremteni arra, hogy a magyar szakemberek a szocialista és más fejlett országok napról a másikra, és bár az állami szinten mutatkozó űrt a társadalmi és egyéb szervek különbözőképpen igyekeznek kitölteni, ezek nem pótolják a már említett képzést. Az iparjogvédelmi képzést és továbbképzést átgondolt és differenciált formában kell megvalósítani. A megoldás módjai pedig a következők lehetnének a bevált külföldi tapasztalatok alapján: 1. Az Országos Találmányi Hivatal mellett önálló iparjogvédelmi intézet keretében; 2. a műszaki vagy jogi egyetemen szabadul nú szakértői szakon; 3. a műszaki egyetem utolsó, szakosító évfolyamán iparjogvédelmi szakon, 4. agráregyetem vagy főiskola keretén belül. Mindegyik variánsnak van pozitív és negatív oldala. így például a Hivatal mellett esetleg létrehozandó intézet igen komoly anyagi kihatással járna, azonkívül jelentős személyi és tárgyi feltételek biztosítását is megkövetelné. Az ember új ismeretek felvételére a nagy számok törvénye alapján általában a 18-30 éves életkorig a legalkalmasabb. Ismeretes, hogy egy szabadalmi szakértőnek igen sokoldalú ismeretekkel kell rendelkeznie. így a műszaki alaptudományok ismeretén kívül, - amelyet a hallgató a műszaki főiskola vagy a műegyetem három éve alatt megszerezhet —, a szakosításhoz fennmaradó egy-vagy két év alatt az alaptudományt ki lehetne egészíteni illetve kombinálni iparjogvédelmi szakismeretekkel. A szabadalmi szakértőképzésnek egy következő megoldása a jogi vagy műszaki diplomával rendelkező fiatalok számára az egyetem keretében a két éves postgraduális képzés. Ilyenre hazánkban is van példa szakmérnök-, szakorvos- stb. képzésben. A műszaki főiskolán vagy műegyetemen kívül elképzelhető lenne az agráregyetemen is a szabadalmi szakemberképzés. iparjogvédelmi főiskoláin szerezhessenek szakképesítést. A cikk során már említést tettünk a KGST együttműködés lehetőségeiről. A Komplex programm, amely felöleli a további fejlődés folyamatait, külön foglalkozik a találmányok, szabadalmak, a tudományos műszaki információ területén a kölcsönös együttműködés szükségességével, továbbá a tudományos káderképzés kiszélesítésével. MAS ORSZÁGOKKAL VALÖ EGYÜTTMŰKÖDÉS
