Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1972 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
288 SZABADALMI KÖZLÖNY 77. EVF. 1972. ÊV 4. szám lJe nemcsak értékes szabadalomtól eshet el a feltaláló ületve a bejelentő a szabadalmi irodalom nem kellő mértékű tanulmányozása miatt. Ha ugyanis valamely termelő elmulasztja a termékével illetve a gyártási technológiával kapcsolatos szabadalmak feltárását, könnyen bitorlást is követhet el. Ennek következményeit nem szükséges e helyen fejtegetni. De még az a vállalat sem jár el eléggé gondosan, amelyik csak a magyar szabadalmakat tárja fel. Export esetén ugyanis a termékre ill. előállítására vonatkozó külföldi szabadalmi irodalmat is ismernie kell, különben rendkívül kellemetlen anyagi következményeknek teheti ki magát. Tudni kell pl. azt is, hogy vegyipari termékeknél számos külföldi országban (pl. NSZK) újabban már anyagszabadalom is van, ami lehetetlenné teszi a hazailag, más eljárással gyártott terméknek is az ilyen országok ja való exportálását. Mindezek a - gazdasági szempontból - fontos ismeretek csak s a szabadalmi irodalom megfelelő tanulmányozásával szerezhetők meg. Mi lehet mégis az oka, hogy az Országrs Találmányi Hivatal Szabadalmi Tárában sokkal kevesebb olvasó található, mint általában a műszaki könyvtárakban? Véleményem szerint az, hogy a szabadalmi irodalom tanulmányozásának szabályai nem eléggé ismertek és - komplikáltabbak. Műanyagok esetében, pl. PVC előállítása témánál, egyszerűen fel kell ütni a Chemical Abstracts Subject Index-ét a polymerization címszó of vinyl chloride alcíménél annyi évfolyamnál, amilyen mélységig irodai imizni kívánunk. Itt számos cikket sőt szabadalmi leírást is találhatunk a világ minden részéből és egy nyelven: angolul. Igaz, hogy bizonyos késéssel az eredeti cikkek ill. szabadalmi leírások megjelenési időpontjához viszonyítva. Ha ugyanebből a témából a szabadalmi leírásokat akarjuk kiirodalmazni, először is meg kell határozni a szabadalmi osztály jelzetet. Ez jelen esetben pl.: C 08 f 3/30. Eljutottunk tehát az első feladathoz: be kell osztályozni a témát. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy 1970 januárjától az Országos Találmányi Hivatal is áttért a nemzetközi osztályozásra a korábban használt német osztályozásról. Ugyanakkor a nemzetközi osztályozás is tovább finomodott a korábbihoz képest. Ezért jelenleg szükséges mind a régi, mind az új osztályozási rendszerek ismerete. A fontosabb országok megoszlása az osztályozási rendszerek szerint az alábbi: Német osztályozás NDK, NSZK Nemzetközi osztályozás magyar, szovjet, angol, francia, svájci, újabban USA Osztrák osztályozás Ausztria Amerikai osztályozás USA (Meg kívánom jegyezni, hogy eddig a Tárba nem jártak amerikai szabadalmi leírások. Az Official Gazette-ben azonban az igénypont tanulmányozható.) A Tárban megtalálhatók a nemzetközi finomított osztályozás kötetei. A finomítás ezekből a kötetekből állapítható meg. A finomítást csak az utóbbi néhány évben vezették be Ezért a régebbi irodalom tanulmányozása nehezebb, minthogy különösen az angol és francia szabadalmi irodaion hatalmas tömegét kell átvizsgálnunk. Természetesen még sok más probléma is felmerülhet a beosztályozásnál, azonban némi gyakorlattal ezeken már úrrá lehetünk. Nagy segítség az is, hogy betűrendes tárgymutatók is találhatók a Tárban. így például: Betűrendes Szabadalmi Tárgymutató (magyar) Stichwörter- Verzeichnis (NSZK, NDK) Stichwörter- Verzeichnis (osztrák) Official Catchword Index (nemzetközi) Ezekből sok esetben a téma osztálya rövid utón megállapítható. Az NSZK, NDK szabadalmi leírásokon a nemzetközi osztályozás is szerepel, ami ismét jelentős könnyebbség az angol, francia, szovjet stb. szabadalmi leírások tanulmányozása esetében. Az osztály megállapítása után következhet a tulajdonképpeni irdalmazás. A szabadalmi leírások cime nagyon sokszor nem fejezi ki a lényeget. Ezért a tájékozódáshoz szükséges mértékig cl kell olvasni, mert csak így dönthető el, hogy a minket érdeklő témát érinti-e. Az irodalmazás jellege különbözik attól függően is, hogy valamilyen termék vagy -gyártás szabadalomjogi viszonyait akarjuk-e tisztázni, vagy pedig pl. bejelentés céljából újdonságkutatást végzünk. Első esetben ugyanis - magyarországi viszonylatban — elegendő az utolsó 20 év szabadalmi leírásait átvizsgálni, mert nálunk a bejelentéstől számítva ennyi ideig védett a szabadalom. Ezenkívül az igénypontok jelentőségére kívánok rámutatni, mert az oltalmi kör itt van lefektetve. Ha kétség merül fel aziránt, hogy pl. az eljárás, amit be akarunk vezetni (és ami - tegyük fel — újdonságrontás miatt szabadalmi oltalommal nem védhető) és valamelyik szabadalom igénypontja(i) által védett eljárással ütközik-e, legcélszerűbb terjedelem megállapítás céljából a Fővárosi Bíróságnál keresetet benyújtani. Ily módon az esetleges bitorlás elkerülhető. Természetesen csak azokat a szabadalmi leírásokat kell figyelembe venni, amelyek érvényben vannak, vagyis nem szűntek meg fenntartási ületék be nem fizetése miatt, vagy megsemmisítés következtében. Erről az Országos Találmányi Hivatalban lehet meggyőződni. Ezeket a kérdéseket export esetén a vonatkozó országokban is tisztázni kell. Ujdonságkutatás esetén sokkal szélesebbkörü irodalmazásra van szükség, mert a 20 évnél régebbi, vagy az előbb említett okokból megszűnt szabadalmi leírások is Ugyanúgy újdonságrontók lehetnek, mint az érvényben levő leírások, azaz a szabadalmak. Továbbá nemcsak az igénypont, hanem maga a leírás is figyelembe veendő újdonságrontás szempontjából, tehát a témát érintő szabadalmi leírások alapos tanulmányozása feltétlenül szükséges. Ezenkívül még azt is szem előtt kell tartani, hogy nemcsak a magyar, hanem az összes külföldi szabadalmi leírás is újdonságrontó lehet, még az NSZK-ban újabban kibocsátott Offenlegungsschrift-ek is. A széleskörű irodalmazás feltétele a nyelvek megfelelő ismerete. A példaként említett és a kémiai területen alapvető fontosságú Chemical Abstracts irodalmazásához elegendő az angol műszaki nyelv tudása, itt azonban több nyelv ismerete szükséges. Szabadalmi bejelentéshez nem célszerű csak az Abstracts referátumaira támaszkodni. Feltétlenül igénybe kell venni a Szabadalmi Tárat, ahol a legfrissebb szabadalmi leírások - természetesen még itt is némi késéssel - megtalálhatók. A legfrissebb értesülések a szabadalmi közlönyökből nyerhetők. Paradox helyzet, hogy a kutató intézetek, vállalatok számos külföldi folyóiratot járatnak, de a szabadalmi közlönyök csak kevés helyen találhatók meg. Ajánlatosnak tartom a „Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő”, „Patentblatt", „österreichisches Patentblatt”, „Bekanntmachungen des Amtes für Erfindungs- und Patentwesen”, „Schweizerisches Patent-, Muster- und Modellblatt”, „The Official Journal Patents”, „Bulletin Officiel de la Propriété Industrielle”, „Otkrülija, Izobretenija, promüslennüe obrazcii, Tovarnüe znaki” járatását és természetesen olvasását. (Ismeretes ugyanis a szabadalmak történelméből, hogy nem egyszer értékes találmányi gondolat egyszerre merül fel két vagy több feltalálóban és csak a néhány órás korábbi bejelentés döntött [pl. Bell (telefon) javára]. Az időveszteség, a késlekedés itt nagyon sokba kerülhet. De nagyon sokba kerülhet az is, ha - lelkiismeretesen ugyan, de - csak referáló és szakfolyóiratok alapján irodalmazzuk ki a témát és a legfrissebb szabadalmi leírásokat - a már vázolt komplikációk miatt - mellőzzük és így tévesen ítéljük meg a műszaki szintet. Dr. Kriston Pál kandidátus, szabadalmi ügyvivő Műanyagipari Kutató Intézet
