Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1972 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
4. szám .SZABADALMI KÖZLÖNY 77. ÉVI-. 1972. £V 287 A javaslattevők száma és a díjazott személyek száma tárcánként! megoszlásban Minisztérium Újítók Javaslattevők Díjazott személyek s ?. á in a fei találók Újítók feltalálók 1 2 3 4 5 BkM 2 084-l 037 3 EüM 867 5 575 5 ÉVM 8 144 40 4 254 83 HM-8-2 1M 79-39-KGM 34 102 725 19 082 677 KIM 9 251 42 5 646 86 KkM 62-19-KPM 12 351 16 6 062 30 MÉM 11 472 70 6 825 115 MIM 14 711 703 9 166 704 OKJSZ 1 511 47 1 010 137 OVH 1 269 18 587 7 szövosz 279-178 2 Egyéb 4 92/ 149 2 275 135 összesen: 101 109 1 823 56 755 1 986 DOKUMENTÁCIÓ A szabadalmi irodalom tanulmányozásának néhány sajátossága A műszaki tudomány egyre gyorsuló fejlődése dialektikus kölcsönhatásban van a gyakorlati megoldások számának szinte mérhetetlen növekedésével. Egy-egy tudományos tantétel felfede7.ése egész sor új műszaki megoldást von maga után. Az így létrejövő hatalmas mennyiségű gyakorlati tapasztalat ismét újabb felfedezések, újabb összefüggések sorát világítja meg. Ez a kölesönhatásos folyamat gyorsuló tendenciát mutat, ami mind az elméleti kutatók, mind a gyakoiluti szakemberek számára egyre nehezebbé teszi a tájékozódást és lépéstartást még szükebb szakmai területen is. A műszaki irodalom megfelelő mélységű ismerete azonban a gyois fejlődés eungedhetetien tcitetete. Ehhez természetesen olvasni, tanulmányozni kell az irodalmat. Ezt sokféleképpen lehet végezni, de nem egyforma eredménnyel. A műszaki szakemberek jelentős része és főleg a kutatók elsősorban a tudományos műszaki irodalmat olvassák és annak szabályaival vannak inkább tisztában. Ez abból eredhet, hogy a tudományos tantételek, felfedezések (publikációk, közlemények) csak itt találhatók meg. A műszaki irodalom másik ágát, a szabadalmi irodalmat jóval kevesebben olvassák. Jelen cikk eélja éppen az, hogy elsősorban a kutatók figyelmét fehivjuk a szabadalmi irodalom tanulmányozásának fontosságára. A szabadalmi irodalom elhanyagolásának ugyanis számos kellemetlen következménye lehet. Talán abból indulnék ki, hogy a tudományos felfedezések is cló'bb-utóbb szabadalommal védett, vagy védhető műszaki megoldást eredményeznek. Azonban nem minden szabadalomnak van tudományos előzménye és így nincs is tudományos irodalmi lecsapódása. Ez azzal járhat, hogy az a kutató, aki úgy találja, hogy hosszú és fáradságos munkával „feltalált” valamely megoldást, és ha csak a tudományos irodalmat tanulmányozza és ismeri, a szabadalmi leírásokat viszont nem, az ismeretanyagán kívüleső újdonságrontó szabadalmi leírások miatt nem kaphat a kérdéses megoldásra szabadalmi oltalmat.
