Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1971 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
I. szám 10 SZABADALMI KÖZLÖNY 76. ÉVF. 1971. ÉV mely ekkor már a feltalálói tanúsítvány elnevezést kapta, vegyék el a 1. cikk (2) bek. szövegébe. A szovjet küldöttség érdemben egyetértett (Stockholmi diplomáciai konferencia III. főbizottság jegyzőkönyve III (PV./No. 1.) az angol javaslattal, de célszerűségi okokból úgy vélte, hogy a további módosításokat a bécsi revíziós konferencia elé kell terjeszteni. A konferencia ezután egyhangúan — egyetlen küldöttség sem tartózkodott a szavazástól — elfogadta a Párizsi Uniós Egyezmény 4. cikk I bekezdéseként a következő szöveget: „(1) A feltalálói tanúsítványok elnyerésére irányuló bejelentések, amelyeket olyan országban nyújtanak be, ahol a bejelentők akár szabadalmat, akár feltalálói tanúsítványt igényelhetnek, ugyanúgy meglapozzák az ebben a cikkben szabályozott elsőbbségi jogot, mint a találmányi szabadalmak elnyerésére irányuló bejelentések és hatásuk is azonos. V. Az uniók és a SZTV-nek felépítése az Egyesült Nemzetek Szervezete szakosított szerveinek a példáját követi, ami a legkorszerűbb megoldás. Nemzetközi jogalanyisággal csak a SZTV-e rendelkezik, az uniók nem, de az uniók nélkül a SZTV csak üres váz lenne. Az egyes uniók, ide értve a két legnagyobbat is, nemzetközi viszonylatban nem túl jelentősek, de a meglevő uniók összefogásából kialakított SZTV már nemzetközi vonatkozásban is olyan szervezet, melyet szakkérdéseKben meghallgatnak. Stockholm legnagyobb eredménye, hogy sikerült összekapcsolni a szervezeti korszerűsítést a megfelelő nemzetközi státus biztosításával, és ezzel nagyon komoly fejlődési lehetőség nyílt meg a nemzetközi iparjogvédelem számára. A fejlődés vitathatatlan: Stockholm óta két új iparjogvédelmi egyezmény született, az ipari minták nemzetközi osztályozására vonatkozó Locarnói Megállapodás (1958) és a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (1970). Az ICIREPAT3 a Párizsi Unió bizottsága lett, a nemesített növényfajták oltalmára létesült Párizsi Unió az adminisztratív feladatok elvégzésére pedig együttműködj Olyan országban, ahol a bejelentők akár szabadalmat, akár feltalálói tanúsítványt kérhetnek, e cikk szabadalmi bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseinek értelmében a feltalálói tanúsítvány bejelentője találmányi szabadalomra, használati mintára vagy feltalálói tanúsítványra irányuló bejelentésen alapuló elsőbbséget igényelhet.” E szöveg értelmében [1.(1)] feltalálói tanúsítványos bejelentés az uniós elsőbbség igénylése szempontjából egyenértékű a szabadalmi és használati minta bejelentésekkel, abban az esetben, ha abban az országbn, ahol a feltalálói tanúsítványt engedélyezik, a bejelentő választhat a szabadalmi oltalom és a feltalálói tanúsítvány között. Ugyancsak lehetővé teszi e szöveg (1.(2)] azt is, hogy szerzői tanúsítvány igénylése esetén a bejelentő korábbi szabadalmi vagy használati minta bejelentése alapján az elsőbbséget a szerzői tanúsítványos bejelentésnél is érvényesíthesse. dési szerződést kötött a BIRPI-vel (melynek következtében a SZTV főigazgatója — mint a BIRPI igazgatója — egyben a növényi unió főtitkára is). Gyakorlatilag tehát ez az unió is kapcsolatba került a SZTV-vel. Magyarország a szocialista államokkal együtt tevékenyen vett részt az előkészítő munkákban és a diplomáciai értekezleten is. Komoly erkölcsi sikerként értékelhető a feltalálói tanúsítvány nemzetközi elismerése, a felfedezés bevonása a szellemi tulajdon körébe, hogy csak a legjelentősebb eredményeket említsük. Az egyezmények korszerűsítése és SZTV létrehozása megteremtette a lehetőséget a további fejlődésre, de, hogy ez a fejlődés milyen lesz, az attól függ, hogy a résztvevő államok mennyiben tartják tiszteletben az egyezmény alapját képező elveket, mennyiben veszik komolyan a célkitüntetéseket és azokat hogyan valósítják meg, A Stockholm utáni kezdet reménykeltő, kívánjuk, hogy a folytatása még jobb legyen. Dr. Pálos György Az Országos Találmányi Hivatal állásfoglalásai (A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvényt „Szt”, a végrehajtása tárgyában kiadott 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM számú rendeletet „Vr.” rövidítéssel jelöljük. Az Országos Találmányi Hivatal első hét ál'ásfoglalását a Szabadalmi Közlöny 1970. évi május havi számában a 249. és 250 oldalon közöltük). 8. A teljes vizsgálatra irányuló kérelemnek kifejezettnek kell lennie Amennyiben a bejelentés nem tartozik a II—OTH—1969. és az I—OTH—1970. számú hirdetmény által meghatározott körbe és a bejelentő nem kér kifejezetten teljes vizsgálatot, akkor is halasztott vizsgálatot kell végezni, ha a teljes vizsgálati kérelemre előírt bejelentési illetéket róják le. A Szt. 46. § a) pontjából és az I—OTH—1969. számú hirdetmény 2. i) pontjából következik, hogy a teljes vizsgálatra irányuló kérelemnek kifejezettnek kell lennie. Ezért a teljes vizsgálatra irányuló kérelmet a ráutaló magatartás (a magasabb illeték megfizetése) nem pótolja. Ha a fentiek alapján a bejelentés halasztott vizsgálat keretében kerül elbírálásra, erről a bejelentőt értesíteni kell. Közölni kell azt is, hogy a bejelentő kérheti a teljes vizsgálatot. Ha ilyen kérelmet nem kíván előterjeszteni, a túlfizetett illeték visszatérítését a Fővárosi Illetékkiszabási Hivataltól kérheti. 9. A teljes vizsgálatra irányuló kérelem a közzététel foganatosítása előtt terjeszthető elő A bejelentő a halasztott vizsgálatra irányuló — kifejezetten előterjesztett, illetőleg a Vr. 23. § (1) bek.-nek első mondata alapján vélelmezett — kérelméhez nincs kötve. A Vr. 23. § (1) bekezdésének második mondata szerint ugyanis csak a teljes vizsgálatra, illetőleg az utólagos
