Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1968 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
8 SZABADALMI KÖZLÖNY 73. ÉVF. 1968. ÉV 1. szám. Oly megoldás is választható, hogy a javaslatok elbírálásával a vezető a vállalat tekintélyes, nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező dolgozóiból létrehozott bizottságot bíz meg. Az elbírálói hatáskörök kialakításánál, a hatáskörrel felruházandó személyek kiválasztásánál — mindezeknek a vállalati újítási szabályzatban történő rögzítésénél — helyes figyelembe venni a különböző termelési egységek és alegységek között kialakult munkamegosztást, a gyártmány- és gyártásfejlesztés koncentráltsági fokát, az ezzel kapcsolatos döntési funkciók megosztását, a termelő egységek földrajzi elhelyezését, továbbá azt, hogy az elbíráló személyek, illetőleg bizottságok feladataikat csak akkor teljesíthetik, ha a) biztosítani tudják az újítási javaslatok teljes összhangját a vállalat közeli és távlati célkitűzéseivel, b) biztosítani tudják, hogy a javaslatok a vállalat bármely termelő egységénél is kerülnek elfogadásra, hasznosításuk széles körben megtörténjék, c) az arra alkalmas javaslatok vállalaton kívüli hasznosítása tekintetében érdemi intézkedéseket tehetnek, d) a javaslatok hasznosításához szükséges anyagi eszközök felhasználása felett is rendelkezhetnek, e) vállalati szinten egységes é rtékelési, erkölcsi és anyagi elismerési elveket tudnak érvényesíteni, f) egyéb munkájuk mellett elegendő idővel rendelkeznek ahhoz, hogy az újítási javaslatokkal kapcsolatos érdemi döntéseiket megalapozott értékelésekre építhessék. Az újítási szabályzatban meg kell határozni, hogy az újítási javaslatokkal kapcsolatos elbírálói tevékenységet ki, illetőleg mely erre a célra létrehozott szerv vagy bizottság végzi. Ha a vállalat vezetője úgy dönt, hogy az elbírálói jogkört megosztja, az egyes elbírálók hatáskörét pontosan meg kell jelölni. Az elbírálói jogkör megosztása, átruházása nem mentesíti a vezetőt az újítások hasznosításával, díjazásával kapcsolatos felelősség alól! 3. A kísérleti, ill. hasznosítási szerződések formai és tartalmi előírásai I A jogszabály 7. § meghatározott feltételek között kísérleti ill. hasznosítási szerződés megkötését írja elő. A szerződésnek ki kell terjednie a hasznosítással kapcsolatos összes körülményre. A szerződések megkötésénél kerülni kell a bonyolult és túl részletes fogalmazásokat, helyes azonban ha a lényeges körülményeket, jogokat és kötelességeket meghatározzák. A szerződések tartalmi és formai előírásait ezért a vállalati újítási szabályzatban az alábbiakban célszerű meghatározni : A kísérleti szerződésben pl.: — a szerződő felek megnevezése — a javaslat tárgya, nyilvántartási száma — a kísérlet által elérendő cél, illetőleg bizonyítandó eredmény *— a kísérlet lefolytatásának menete és módja — a kísérlet lefolytatásában az újítónak mi a feladata és a kísérletben való részvételéért milyen anyagi elismerést kap — a kísérletre fordítandó pénz és egyéb anyagi eszközöli — a kísérlet várható kezdő és befejező időpontja — a kísérletért a vállalat részéről felelős személy neve j — a kísérleti munka dokumentálásának módja — a kísérleti eredmény értékelésének módja — egyéb kikötések és észrevételek. A hasznosítási szerződésben pl.: — a szerződő felek megnevezése — a javaslat tárgya, nyilvántartási száma — a hasznosítás várható időpontja — a hasznosítás módja, terjedelme. (Itt célszerű feltüntetni, ha a vállalat a javaslatot más vállalatnak is térítés ellenében vagy anélkül tovább adja.) — a javaslat hasznosításának értékelési módja (figyelemmel a vállalaton belüli és azon kívüli hasznosításra, továbbá a pénzben vagy egyéb módon kifejezhető hasznos eredmény kiszámítására vonatkozó előírásokra)) — az eredmény-értékelés időszakának megállapítása — a díjazás módja és mértéke, a folyósítás határideje — az esetleges díjelőleg folyósítás feltételei, módja és mértéke — az újítónak a hasznosítási tevékenységben való részvétele és e tevékenység anyagi elismerésének módja és mértéke — egyéb kikötések és észrevételek. 4. A hasznos eredmény megállapításának és mérésének módja A hasznosság a megoldás újításként való elismerésének fontos feltétele, egyben az erkölcsi és anyagi elismerés alapja is. Értékelésénél mindazon tényezőket (eredménynövelő és csökkentőket egyaránt) figyelembe kell venni, amelyeknek alakulására az újítás kihatással van. Ha a hasznosság a vállalati eredmény javulásában közvetlenül pénzben jut kifejezésre (pl. a termék önköltségének csökkenése, jobb minőség következtében magasabb áron való értékesítés — meglevő termékek termelésének bővítése, vagy új termékek gyártásának bevezetése révén a nyereség tömegének növelése stb.) mértékét az újítás bevezetése előtti helyzethez viszonyítva kell megállapítani. Ha a javaslat hasznossága pénzben közvetlenül nem értékelhető (pl. a termék árában érvényesíthető mértékű minőségjavulásra, baleset elhárításra, munkakörülmények javítására stb. vonatkozik) mértékét az összes körülmények mérlegelése alapján kell megállapítani. 5. Az anyagi elismerés módja és rendje Az anyagi elismerés mértékének megállapításánál az újítás vállalaton belüli megvalósításából, valamint más vállalatnak történő átadásából származó hasznot egyaránt figyelembe kell venni. Az újítót anyagi elismerés akkor is megilleti, ha a hasznosító vállalat újítását más vállalatnak térítés nélkül adja át. Ilyenkor az elismerés mértékét az összes körülmények figyelembevételével kell megállapítani. — az üzemszerű megvalósítás után kezdődő díjazási időszakban •— a díjkulcs arányos növelése mellett egy évnél rövidebb díjazási időszakban — az eredmény jelentkezésének arányában rész-összegek folyósításában. À jogszabály értelmében a vállalatnak módjában áll az újítói tevékenység anyagi elismerését egyéb juttatások formájában is megoldani. [6. § (1) bek. a) pontja.]
