Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1968 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
Ï. szám; SZABADALMI KÖZLÖNY 73. ËVF. 1968, ÉV 9 Az egyéb Juttatások körébe tartoznak a hasznos eredmény megállapodás szerinti százaléka mellett a nem közvetlen pénzjellegű anyagi juttatások is. Ilyenek lehetnek e tárgyjutalmak, jutalomüdülés, külföldi turista- és tanulmányutakra befizetés, lakásépítés hozzájárulás, vállalati lakásépítési akcióban kedvezmény nyújtása stb., stb. 6. A műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó dolgozók körének meghatározása À jogszabály [6. §(2) bek.] értelmében a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó dolgozók újításaik anyagi elismeréseként alapbér-emelésben, prémiumban, jutalomban vagy egyéb juttatásban részesülhetnek. Az újítási szabályzatban részletesen meg kell ezért határozni, hogy az adott vállalatnál milyen munkakörben foglalkoztatott dolgozók tartoznak a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók körébe. A besorolás kialakításánál általános elvként kell érvényesíteni, hogy azok a vezetők és beosztott dolgozók kerüljenek a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók körébe, akik a megoldandó műszaki problémák tervbevételében, a kidolgozott megoldások hasznosításában döntési jogkörrel rendelkeznek, illetőleg a megoldások kidolgozásában, ellenőrzésében és hasznosításában részt vesznek, vagy azt jelentősen befolyásolhatják. A műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók körét a vállalat viszonyaihoz kell a szabályzatban megállapítani. Mindenképpen ide kell sorolni a vállalat vezető állású dolgozóit — az igazgatót, helyetteseit, főosztályvezetőket, osztályok vezetőit — valamint a hivatásos fejlesztőket — kutatók, tervezők, üzemszervezők, műszaki gazdasági tanácsadók — akiknek munkakörét kizárólag az ilyen tevékenység tölti ki. Nem sorolhatók a kiemelt dolgozók közé a fizikai munkások, művezetők, valamint a termelés irányításával közvetlenül foglalkozó alacsony beosztású műszaki dolgozók, tehát azok, akiknek feladata alapjában véve a megadott feltételek szerinti termelés végrehajtásában és ellenőrzésében jelölhető meg. A vállalat határozza meg, hogy az eddig nem említett beosztású dolgozókat a két kategória közül melyikbe sorolja. Pl. a termelésirányítást ellátó osztályok magasabb képesítésű dolgozói és a csoportvezetők tartozhatnak az újítási díjban részesülő, de az abban nem részesülő kategóriába is. Figyelembe kell venni, vajon ezeknek munkájában az egyszerű végrehajtás mellett a technika, az üzemszervezés fejlesztése milyen hányadot tölt be. 7. Az újítási javaslatok nyilvántartása A jogi szabályozás az újítási adatok részletes nyilvántartására vonatkozólag szabad választási lehetőséget ad a vállalatok számára, hogy annak konkrét formáját a vállalati újítási szabályzatban is rögzítve kialakítsák. Alapkövetelmény azonban, hogy az újítási javaslatok jogszabályilag előírt adatainak nyilvántartására a vállalat vezetőjének aláírásával hitelesített naplót alkalmazzanak, amelyben a beérkezés időbeni sorrendje szerint végzik a javaslatok bejegyzését. Nyilvántartást valamennyi újítási javaslatról vezetni kell, tehát azokról is, amelyeket a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó dolgozók nyújtanak be, függetlenül attól, hogy hasznosítás esetén szerzői milyen anyagi elismerésben részesülnek. A zavartalan újítási ügyintézéshez a jogszabályban előírtakon kívül még sok más adat nyilvántartására is szükség van. A vállalatok eltérő sajátosságaira tekintettel, erre megkötések nincsenek, ezeket a vállalatok saját belátásuk szerint alakíthatják ki. Helyes azonban ha a vállalatok az újítások egyéb adatainak nyilvántartását elkülönítik a szerzőségi jogok megállapításához szükséges adatok nyilvántartásától és olyan formát választanak, amely az adatok könnyű hozzáférhetőségét és tetszőleges csoportosítását lehetővé teszi (pl. kartonok, lyukkártyák, osztálymutatós rendszer stb.). Az újítások nyilvántartását egészében úgy célszerű kialakítani, hogy megfelelő adatokat adjon: — az újítók szerzőségi jogainak megállapításához, — az újítások viszonylagos újdonságának vizsgálatához, — az újítási tevékenység műszaki-gazdasági hatékonyságának, az újítók anyagi és erkölcsi elismerésének értékeléséhez, — tükrözze a javaslatok elbírálásának előkészítésével, elbírálásával, az elbírálói határozatok végrehajtásával kapcsolatban tett, illetőleg teendő intézkedéseket. Az újítások vállalati nyilvántartási rendszerénél az előbbieken túl célszerű a vállalati újítási szabályzatban meghatározni az újítási javaslatok nyilvántartásáért, a nyilvántartás tartalmi kialakításáért és ellenőrzéséért felelős vállalati szerveket vagy személyeket is. 8. Az újítások viszonylagos újdonságának vállalati értelmezése A jogszabály kimondja, hogy a megoldás viszonylag akkor új, ha azt a vállalat (a vállalati újítási szabályzat ilyen irányú rendelkezése esetén a gyáregység) még egyáltalán nem hasznosította és ha a javaslattétel időpontjában annak hasznosítását bizonyíthatóan nem vette tervbe. [2. §(2) bek.] A több gyáregységből álló vállalatoknál tehát a jogszabály értelmében mód van arra, hogy a helyi sajátosságok mérlegelése alapján a vállalati újítási szabályzatban előírva a viszonylagos újdonságot a) vállalati vagy b) gyáregységi szinten vizsgálják. Célszerű ezért, ha ennek a kérdésnek a szabályozásánál figyelembe veszik a) a gyáregységeknél előállított termékek struktúráját, b) a gyáregységek együttműködését, munkamegosztásuk mélységét és jellegét, ezzel összefüggésben a dolgozók kapcsolatait, c) a gyáregységek földrajzi elhelyezkedését, d) a vállalati, központi szervek irányító tevékenységének mélységét stb. Amely vállalatnál a műszaki fejlesztési tevékenység koncentráltsági foka magas, olyan megoldás is választható, hogy a hivatásszerűen műszaki fejlesztéssel foglalkozók javaslataival kapcsolatban egész vállalati, a más dolgozóktól érkező javaslatokkal kapcsolatban gyáregységi viszonylagos újdonságot írnak elő.
