Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1968 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

Ï. szám; SZABADALMI KÖZLÖNY 73. ËVF. 1968, ÉV 9 Az egyéb Juttatások körébe tartoznak a hasznos ered­mény megállapodás szerinti százaléka mellett a nem köz­vetlen pénzjellegű anyagi juttatások is. Ilyenek lehetnek e tárgyjutalmak, jutalomüdülés, külföldi turista- és ta­­nulmányutakra befizetés, lakásépítés hozzájárulás, válla­lati lakásépítési akcióban kedvezmény nyújtása stb., stb. 6. A műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó dolgozók körének meghatározása À jogszabály [6. §(2) bek.] értelmében a műszaki fej­lesztéssel hivatásszerűen foglalkozó dolgozók újításaik anyagi elismeréseként alapbér-emelésben, prémiumban, jutalomban vagy egyéb juttatásban részesülhetnek. Az újítási szabályzatban részletesen meg kell ezért határozni, hogy az adott vállalatnál milyen munkakör­ben foglalkoztatott dolgozók tartoznak a műszaki fejlesz­téssel hivatásszerűen foglalkozók körébe. A besorolás kialakításánál általános elvként kell érvé­nyesíteni, hogy azok a vezetők és beosztott dolgozók ke­rüljenek a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalko­zók körébe, akik a megoldandó műszaki problémák terv­bevételében, a kidolgozott megoldások hasznosításában döntési jogkörrel rendelkeznek, illetőleg a megoldások kidolgozásában, ellenőrzésében és hasznosításában részt vesznek, vagy azt jelentősen befolyásolhatják. A műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók kö­rét a vállalat viszonyaihoz kell a szabályzatban meg­állapítani. Mindenképpen ide kell sorolni a vállalat ve­zető állású dolgozóit — az igazgatót, helyetteseit, fő­osztályvezetőket, osztályok vezetőit — valamint a hiva­tásos fejlesztőket — kutatók, tervezők, üzemszervezők, műszaki gazdasági tanácsadók — akiknek munkakörét kizárólag az ilyen tevékenység tölti ki. Nem sorolhatók a kiemelt dolgozók közé a fizikai mun­kások, művezetők, valamint a termelés irányításával köz­vetlenül foglalkozó alacsony beosztású műszaki dolgozók, tehát azok, akiknek feladata alapjában véve a megadott feltételek szerinti termelés végrehajtásában és ellenőrzé­sében jelölhető meg. A vállalat határozza meg, hogy az eddig nem említett beosztású dolgozókat a két kategória közül melyikbe sorolja. Pl. a termelésirányítást ellátó osztályok maga­sabb képesítésű dolgozói és a csoportvezetők tartozhat­nak az újítási díjban részesülő, de az abban nem része­sülő kategóriába is. Figyelembe kell venni, vajon ezek­nek munkájában az egyszerű végrehajtás mellett a tech­nika, az üzemszervezés fejlesztése milyen hányadot tölt be. 7. Az újítási javaslatok nyilvántartása A jogi szabályozás az újítási adatok részletes nyilván­tartására vonatkozólag szabad választási lehetőséget ad a vállalatok számára, hogy annak konkrét formáját a vál­lalati újítási szabályzatban is rögzítve kialakítsák. Alap­­követelmény azonban, hogy az újítási javaslatok jogsza­bályilag előírt adatainak nyilvántartására a vállalat ve­zetőjének aláírásával hitelesített naplót alkalmazzanak, amelyben a beérkezés időbeni sorrendje szerint végzik a javaslatok bejegyzését. Nyilvántartást valamennyi újítási javaslatról vezetni kell, tehát azokról is, amelyeket a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó dolgozók nyújtanak be, függet­lenül attól, hogy hasznosítás esetén szerzői milyen anyagi elismerésben részesülnek. A zavartalan újítási ügyintézéshez a jogszabályban elő­írtakon kívül még sok más adat nyilvántartására is szük­ség van. A vállalatok eltérő sajátosságaira tekintettel, erre megkötések nincsenek, ezeket a vállalatok saját belátá­suk szerint alakíthatják ki. Helyes azonban ha a válla­latok az újítások egyéb adatainak nyilvántartását elkü­lönítik a szerzőségi jogok megállapításához szükséges adatok nyilvántartásától és olyan formát választanak, amely az adatok könnyű hozzáférhetőségét és tetszőleges csoportosítását lehetővé teszi (pl. kartonok, lyukkártyák, osztálymutatós rendszer stb.). Az újítások nyilvántartását egészében úgy célszerű ki­alakítani, hogy megfelelő adatokat adjon: — az újítók szerzőségi jogainak megállapításához, — az újítások viszonylagos újdonságának vizsgálatá­hoz, — az újítási tevékenység műszaki-gazdasági hatékony­ságának, az újítók anyagi és erkölcsi elismerésének értékeléséhez, — tükrözze a javaslatok elbírálásának előkészítésével, elbírálásával, az elbírálói határozatok végrehajtásá­val kapcsolatban tett, illetőleg teendő intézkedése­ket. Az újítások vállalati nyilvántartási rendszerénél az előbbieken túl célszerű a vállalati újítási szabályzatban meghatározni az újítási javaslatok nyilvántartásáért, a nyilvántartás tartalmi kialakításáért és ellenőrzéséért fe­lelős vállalati szerveket vagy személyeket is. 8. Az újítások viszonylagos újdonságának vállalati értelmezése A jogszabály kimondja, hogy a megoldás viszonylag akkor új, ha azt a vállalat (a vállalati újítási szabályzat ilyen irányú rendelkezése esetén a gyáregység) még egy­általán nem hasznosította és ha a javaslattétel időpont­jában annak hasznosítását bizonyíthatóan nem vette tervbe. [2. §(2) bek.] A több gyáregységből álló vállalatoknál tehát a jog­szabály értelmében mód van arra, hogy a helyi sajátos­ságok mérlegelése alapján a vállalati újítási szabályzat­ban előírva a viszonylagos újdonságot a) vállalati vagy b) gyáregységi szinten vizsgálják. Célszerű ezért, ha ennek a kérdésnek a szabályozásánál figyelembe veszik a) a gyáregységeknél előállított termékek struktúráját, b) a gyáregységek együttműködését, munkamegosztá­suk mélységét és jellegét, ezzel összefüggésben a dolgozók kapcsolatait, c) a gyáregységek földrajzi elhelyezkedését, d) a vállalati, központi szervek irányító tevékenységé­nek mélységét stb. Amely vállalatnál a műszaki fejlesztési tevékenység koncentráltsági foka magas, olyan megoldás is választ­ható, hogy a hivatásszerűen műszaki fejlesztéssel foglal­kozók javaslataival kapcsolatban egész vállalati, a más dolgozóktól érkező javaslatokkal kapcsolatban gyáregy­ségi viszonylagos újdonságot írnak elő.

Next

/
Thumbnails
Contents